Stroke-szövődmények: a leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

A stroke megjelenésekor az első tünetek a hevenyen kialakult féloldali bénulás, a száj félrehúzódása, látászavar, de előfordul, hogy csak szédülés és egyensúlyzavar jelentkezik, emellett gyakori a beszéd- és nyelészavar jelentkezése is.

Bővebben A stroke figyelmeztető tünetei

Nem mindegy, melyik agyterület károsodott

A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette és mekkora volt a károsodás, valamint milyen alapbetegségek talaján alakult ki (cukorbetegség, szívritmuszavar, súlyos érszűkület), továbbá milyen társbetegségek kísérik.

Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését. Jobb oldali agyfélteke károsodásánál úgynevezett neglect szindróma alakul ki: a beteg nem vesz tudomást a bénult bal oldali végtagokról, ami jelentősen hátráltatja a sikeres rehabilitációt. Bal oldali agylágyulásnál vagy agyvérzésnél (a jobbkezes embereknél) beszédmegértési zavar alakul ki, valamint írni és beszélni (afázia) sem képesek.

A stroke fizikai funkciózavarai

A pácienseknek szélütést követően a következő testi változásokkal kell megbirkózniuk:

Nyelészavar

A beteg megfelelő táplálása és gyógyszerbeadás céljából gyomorszonda kerül levezetésre. Speciális - szükség esetén dietetikussal összeállított - szondatáppal táplálják ilyenkor a beteget, illetve a tápcsatorna optimális működése céljából speciális eszközzel folyamatosan adagolják a szondába a táplálékot.

Ez is érdekelheti A nyelési nehezítettségről (diszfágia) részletesen

Izommozgások elvesztése (bénulás), izomtónus fokozódása, spaszticitás

Ennek kezelése már a stroke első napján megkezdődik gyógytornász segítségével. A betegség elején általában passzív a gyógytorna, majd a beteg állapotának javulásával megpróbálják a beteget motiválttá tenni az aktív gyógytornára. A beteg feladatokat kap, melyeket egész nap gyakorolni kell akkor is, ha a gyógytornász nincs jelen. A rehabilitációs osztályokon orvosból, gyógytornászból, pszichológusból és ergoterapeutából álló teamek foglalkoznak a betegekkel, egymás munkáját segítve és kiegészítve motiválják a beteget a mozgásra. A fokozott izomtónus ellen gyógyszerek (izomlazítók) alkalmazhatóak. Ha a bénulás és fokozott izomtónus kialakul, az enyhébb esetben csak átmenetileg (hónapokig), rosszabb kimenetelű stroke-ban a beteg élete végéig áll fenn.

Tovább Gyógytorna kezelések stroke után

Egyensúly- és koordinációs zavarok

Ezek a panaszok szinte kivétel nélkül minden stroke betegnél jelentkeznek. A keringésjavító gyógyszerek és infúziók valamennyire hatékonyak egyensúlyzavar esetében, de erre irányuló gyógytornával lehet megtanulni együtt élni a szédüléssel, egyensúlyzavarral.

Végtagzsibbadás

Stroke esetében gyakori érzészavar a zsibbadás, amit gyógyszeresen ritkán sikerül uralni. A panasz spontán rendeződhet, más esetekben pedig a beteg megtanulhat együtt élni vele.

Vizelet-és székletürítési gondok

A stroke elején a betegnek katétert kötnek be, hogy megfigyeljék a folyadékháztartást. Minél hamarabb sikerült eltávolítani a katétert, annál nagyobb a remény arra, hogy a beteg uralni tudja majd a vizelet- és székletvesztést. Speciális hólyagtornával és ingeráram-kezeléssel próbálkoznak a szakemberek vizeletürítési gond esetében, de a beteg gyakran szorul pelenka vagy betét viselésére élete végéig. Gyakori a székrekedés stroke esetében, amit székletlazító készítmények alkalmazásával és rostban gazdag táplálkozással, bőséges folyadékbevitellel kezelnek.

Beszéd- vagy látászavar

Bizonyos agyterületet érintő stroke esetében a betegnél látászavar vagy beszédzavar alakul ki. A beszédzavart lehet logopédus (afaziológus) segítségével kezelni, a stroke által kialakult látászavarok, melyek a betegek 60-75%-át érintik a károsodás mértékétől függően kezelhetők, azonban a legtöbb esetben visszafordíthatatlan a látásveszteség.

A rehabilitáció során fellépő nehézségek

A stroke-ból való felépülés fizikailag is, érzelmileg is nagyon kimerítő. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenség érzés, frusztráció és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a visszatérő hangulatingadozás is. Ugyancsak nagy problémát okoz a stroke után kialakult demencia: a beteg látszólag tájékozott, de kényszerképzetei vannak, lopással gyanúsítja szeretteit, valótlan dolgokat állít, elkóborol, veszélyeztető és veszélyeztetett magatartást tanúsít.

A tartós fekvés következtében felfekvések alakulnak ki. Ezek előbb-utóbb felülfertőződnek, ami gyakran okozza a beteg halálát.

A stroke jelentős halálozással és rokkantsággal jár. A gyógyuláshoz a beteg személyisége, élettapasztalata és problémamegoldó képessége is hozzájárul. Az optimális rehabilitáció eléréséhez elengedhetetlen, hogy a beteg motivált legyen. Bár a stroke által okozott károsodás végleges is lehet, nagyon sokan tudnak aktív életet folytatni a stroke után, vagyis sokan lesznek képesek visszatérni mindennapi tevékenységeikhez és feladataikhoz.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus