A stroke csapásszerűen éri a betegeket

Mindannyian ismerünk legalább egy olyan barátot, családtagot, ismerőst, színművészt, híres embert, aki a stroke - szélütés - áldozata lett vagy abból valamilyen mértékben felépült. A stroke világszerte, így hazánkban is a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség.

Akkor is létezik professzionális orvosi ellátás, ha már megtörtént a baj. A stroke-gyanús pácienst azonnal a stroke-kezelésre felkészült egészségügyi intézménybe kell szállítani, nem szükséges előtte háziorvoshoz fordulni. A mentőket hívjuk a 104-es telefonszámon!

Minden perc számít!

Dr. Csiba László professzor, a debreceni Neurológiai Klinika igazgatója, a megújult Európai Stroke Társaság tagja, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke. Vele beszélgettünk a megelőzésről, a betegség felismerésről, a kezelésről és a következményként kialakuló életminőség változásról.

Dr. Csiba László: Kizárólag az a klinika alkalmas a stroke-gyanús beteg fogadására, ahol 24 órás készenlétben olyan komputertomográfia (CT-készülék) működik, ami érfeltöltéses vizsgálatra is alkalmas. A koponya CT-vizsgálatot sürgősen el kell végezni, lehetőleg az agyi ereket láthatóvá tevő érfeltöltéses vizsgálattal együtt. Csak a CT-vizsgálattal tudjuk eldönteni, hogy agyi infarktust vagy agyvérzést szenvedett-e betegünk. E két lelet ismeretében megállapítható, hogy milyen kezelésre lesz szükség. Szükség van EKG-ra, a nyaki erek ultrahang vizsgálatára, valamint a laborértékek elemzésére. Nem mindegy, hogy kisér vagy nagyér záródott-e el. Míg a kiserek esetében 4,5 óra, a nagyereknél 6-8 óra áll rendelkezésre, hogy egy dugóhúzóhoz hasonló eszközzel eltávolítsuk a vérrögöt.

Tovább Stroke, agyérgörcs, agyvérzés - Mi a különbség?

A szélütés csak az egyik megnyilvánulása a szinte minden eret károsító érelmeszesedésnek. Ez a folyamat hat a szív, illetve az alsóvégtagokat ellátó erekre is, ezért szorosan együtt kell működni a neurológusoknak, a kardiológusnak, az érsebészeknek, a belgyógyászoknak és a háziorvosoknak. A különböző szakrendeléseken jut-e elegendő idő a betegek vizsgálatára?

Cs. L.: Sajnos nem. A stroke megelőzésének fontos része, hogy a szívritmuszavarban szenvedő betegek rendszeres kezelésben részesüljenek. Ez a betegség ugyanis ötszörösére növeli a szélütés veszélyét. A stroke-esetek több mint a fele megelőzhető lenne, ha a betegek jeleznék háziorvosuknak az időszakos szívdobogásérzést, a szabálytalan szívverést, a légszomjat, a mellkasi fájdalmat.

Mi a teendő akkor, ha a páciens jelzi az említett egészségügyi problémáját orvosának? Milyen lehetőségek segítik a prevenciót?

Cs. L.: Ha a szív szabálytalan működése miatt pang a vér, vérrög alakulhat ki. Amint ez a vérrög belesodródik egy agyi artériába, kialakul a stroke. Ha kardiológia vizsgálattal, 24 órás EKG monitorozással átvizsgáljuk a beteget, megállapítható a szívpanaszok oka, kezelhető a beteg, elkerülhető a stroke.

Mit jelent a vérzéssel járó agyi érkatasztrófa?

Cs. L.: Vérzéses stroke akkor alakul ki, ha az agyi erek megrepednek. A féloldali bénulás általában súlyos. A legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás. Szerencsére ez az összes stroke-nak csupán kb. 15%-át jelenti. A vérzéses stroke-ban nem szabad vérrögoldást végezni.

Kevesen ismerik a TIA betegséget, ami hasonló tünetekkel jár, mint a stroke. Mi a kettő közötti különbség?

Cs. L.: A TIA esetében bénulás, beszédzavar, zsibbadás jelentkezik, de a tünetek rövid időn belül elmúlnak. Viszont ez a stroke „előszobája”, melyet napokon-heteken belül súlyos stroke követhet. Sokan nem vesznek tudomást róla, nem fordulnak orvoshoz, mert elmúltak a tünetek. Ez nagyon hibás magatartás. A TIA-tünetek jelentkezése után azonnal fel kell keresni egy stroke-központot.

Tovább A stroke korai jelei

Kockázati tényezők

A stroke nem feltétlenül az idős emberek betegsége. Hazánkban a fiatalokat épp úgy érintheti, mint a 40-60 éves korosztályt. Éppen ezért 40-45 éves kortól, egy-két évente hasznos lenne az érbetegségek szűrővizsgálata. Magas vérnyomás és cukorbetegség esetén hét-nyolcszoros az esély az agyi katasztrófa kialakulására. Jelenleg hazánkban 180 000 olyan ember él, aki már átesett valamilyen stroke-on - évente 45-50 000 új beteggel számolhatunk.

A nők és a férfiak egyaránt veszélyben vannak

A női stroke szociális következményei igen súlyosak. Az átlag magyar férfi 68 évesen kap szélütést, a nők 74 évesen. A 68 éves férfit még tudja ápolni fiatalabb társa, de a 74 éves stroke-beteg nőtársa legtöbbször már évekkel idősebb, és ha egészséges is, akkor sem alkalmas ápolásra.

Tovább Hajlamos Ön a stroke-ra? Tekintse meg a betegség rizikófaktorait!

Dr. Csiba László professzor úgy véli, módosítani kellene a stroke finanszírozását. Sajnos az időablak túllépése miatt nagyon sok stroke-beteg nem részesülhet vérrögoldásban, csupán a kevésbé hatékony, hagyományos kezelésben. Azok a kórházak, ahol több diagnosztikus vizsgálatot végeznek, magasabb színvonalú ellátást nyújtanak, de ugyanazt a finanszírozást kapják ezekben az esetekben, mint azok a kórházak, amelyek diagnosztikus és ellátási színvonala sokkal szerényebb. Ezen változtatni kell.

Soha ne a háziorvost hívjuk, hanem a mentőket a 104-es telefonszámon! Foglaljuk össze a tüneteket, kitérve az előző betegségekre.

Időben kell cselekedni!

Szerencsésnek tekinti magát K. Ferencné, aki kisfia születése után két hónappal a stroke tüneteit észlelte magán. A most 48 éves asszony úgy véli, a korai felismerést annak köszönheti, hogy egészségügyi dolgozó volt, s találkozott stroke-betegekkel, sőt ápolt is stroke-betegeket.

Férje azonnal hívta a mentőket, amikor észlelte felesége beszédzavarát. A vidéki várostól csupán 20 kilométerre volt a legközelebbi stroke-centrum, ezért időben beértek a klinikára. A nő vérrögoldó kezelésben részesült, ami megmentette az életét.

A gyors felismerés, a helyes cselekvés, lehetővé tette, hogy ha lassan is, de az asszony felépüljön betegségéből. Újra meg kellett tanulnia járni, illetve beszélni. A beszédtanulás folyamatában logopédus segítette. Édesanyja és férje támogatásával már nyolcéves kisfiát is el tudja látni. Munkahelyére nem tért vissza, de otthonról végezhető, könnyebb munkát el tudott vállalni.

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Csiba László