A stroke diagnózisa

Ha Ön a stroke vagy TIA bármely tünetét tapasztalja, azonnal hívjon mentőt! A legtöbb kezelés sikere azon múlik, hogy a beteg milyen hamar jut kórházba. A TIA önmagában átmeneti betegség, tekintse azonban egy későbbi stroke előjelének.

Hogy ha Önnek volt már korábban stroke-ja vagy TIA-ja, akkor cerebrovascularis gondozásba kell, hogy vegyék.

Ha úgy érzi, fokozott a stroke kockázata, beszéljen orvosával a szűrővizsgálatok elvégzését illetően! A stroke kezelése előtt orvosának meg kell állapítania, hogy a stroke melyik típusa alakult ki Önnél és hol. A tünetek hátterében fennálló egyéb okokat is ki kell zárni. Az alábbi vizsgálatok a legfontosabbak a stroke diagnózisának felállításakor:

Fizikális vizsgálat

Orvosa megállapíthatja, hogy jelen van-e Önnél a stroke, valamint annak kockázatát fokozó társbetegség, ide értve a magas vérnyomást, magas koleszterinszintet, cukorbetegséget és megemelkedett homocisztein szintet. Orvosa zörejt keresve fonendoszkóppal ráhallgathat egyes artériákra, hogy megállapítsa van-e Önnek érelmeszesedése.

A nyaki verőerek (karotiszok) ultrahangvizsgálata

Ezen eljárás során egy botszerű készüléket helyeznek a nyaki erek felé, mely aztán hanghullámok segítségével egy monitoron mozgóképet képez. A vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a nyaki ereken szűkület.

Arteriográfia

Az eljárás során az agyi erek egyszerű röntgenvizsgálattal nem látható részeit teszik láthatóvá. Orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet egy kis metszésen keresztül általában a lágyékhajlatban. Ezt követően a katétert átvezeti a nagyobb artériákon keresztül a nyaki verőérbe, illetve a vertebrális artériába. Ezután orvosa kontrasztanyagot juttat a katéteren keresztül a vérbe, majd az erekről röntgenfelvételeket készít.

Komputer tomográfia (CT)

Az agy réteges röntgen vizsgálata. Stroke gyanúja esetében ez az elsődlegesen elvégzendő vizsgálat. Ez zárja ki a vérzést, ami azonnal látszik a CT-n. Lágyulás esetében, ha a vizsgálat az első órákban történt, a CT még nem mutat eltérést. Ez nagyon fontos a neurológus számára, hiszen ebben az esetben szóba jöhet a stroke okozott vérrög feloldása, azaz a thrombolizis lehetősége.

Komputer tomográfia angiográfia (CTA)

Komputer tomográfiás angiográfia (CTA) során a vénán keresztül kontrasztanyagot juttatnak be, majd röntgennel háromdimenziós képet készítenek a nyak illetve az agy ereiről. Az orvosok a CTA segítségével szűkületet, aneurizmát vagy arteriovenózus (AV) malformációt keresnek.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)

Erős mágneses mező segítségével az agyról háromdimenziós képet lehet készíteni. Ez a vizsgálat érzékenyen ki tudja mutatni az agyi vértelenség miatt elpusztult területeket. A mágneses rezonancia angiográfia vizsgálat során mágneses tér és kontrasztanyag segítségével vizsgálják a nyak és az agy ereit. Ez a vizsgálat nem tartozik a stroke esetében kötelezően elvégzendő vizsgálatok közé, de egyes klinikákon elvégzik, elsősorban tudományos kutatások céljából.

Echokardiográfia

A stroke oki kivizsgálása céljából végzett szívultrahang-vizsgálat segítségével tisztázható olyan szívbetegség, ami trombust okozhat, és speciális kezelést igényel. Az echokardiográfiát végző kardiológus javasolhat továbbá transesophagealis echocardiográfiát (TEE). Az eljárás során flexibilis (hajlékony) szondát juttatnak a nyelőcsőbe, amelyben ultrahang-kibocsátó fej is található. Mivel a nyelőcső közvetlenül a szív mögött fut, nagyon tiszta és részletes ultrahangkép készíthető a pitvarokról, ezáltal megállapítható, van-e a pitvar falához tapadva trombus.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus szakorvos