Agyi aneurizmák

Az agyi (intrakraniális) aneurysma (aneurizma) az érfal gyengesége, fejlődési rendellenessége miatt kialakult kiboltosulás, mely az esetek egy részében megrepedhet, ezáltal agyvérzés tud kialakulni.

Önmagában a nem megrepedt aneurizma az esetek túlnyomó többségében tüneteket nem okoz, általában tünetmentes állapotban véletlenül kerül felismerésre (pl. fejfájás miatt készült MR-vizsgálat során). Akár a teljes népesség 3%-ában is előfordulhat, de szerencsére megrepedés (ruptura) viszonylag ritkán lép fel.

Az agyi aneurizma kialakulásában szerepet játszó tényezők

Vannak hajlamosító tényezők, melyek az aneurizma kialakulásában szerepet játszhatnak. Az életkor előrehaladtával az aneurizma előfordulása is gyakoribb, továbbá nőkben hajlamosabb kialakulni, mint férfiakban. Szoros összefüggés mutatkozik az aneurizma kialakulása és növekedése és a dohányzás és a nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség között. Családi halmozódást is mutathat, illetve bizonyos érfejlődési zavarok (pl. aorta aneurizma) és genetikai rendellenességek (pl. policisztás vesebetegség stb.) esetében is gyakrabban észlelhető.

Rutinszerűen nem kell mindenkinek koponya-MR-vizsgálaton átesnie aneurizma kizárása/kimutatása céljából, szűrést abban az esetben érdemes végezni, ha valakinek több mint 2 rokona érintett, illetve bizonyos genetikai betegségek (policisztás vese) esetében jön ez szóba, főleg, ha aneurizma is előfordult már a családban.

Mi a teendő, ha tünetmentes aneurizma meglétére derül fény?

A tünetmentes aneurizma mindenképpen követést igényel (ez általában MR-vizsgálatokat jelent), illetve bizonyos esetekben műtéti kezelés szükséges az esetleges megrepedés megelőzése céljából. Elöljáróban el lehet mondani, hogy az agy hátsó részét ellátó (basilaris) keringésben minden méretű aneurysma műtéti kezelést igényel, míg az elülső (carotis) keringésben 5 mm az a határ, mikor a műtéti kezelés szóba jöhet, de ezek a szabályok csak irányadóak. Vannak bizonyos kockázatbecslő skálák is, melyek segítenek a döntésben.

Pontos megítélés céljából érfestéses vizsgálat történik, illetve szükség esetén katéteres műtéti zárás a választandó megoldás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a combverőéren vagy kari verőéren át a katétert felvezetik az érintett érbe és az aneurizmában levő keringést megszüntetik. Erre két lehetőség van, vagy egy anyaggal kitöltik az értágulatot, vagy pedig elzárják egy klip segítségével a keringéstől.

Ha megreped az agyi aneurizma

Tünetek és vizsgálatok

A megrepedt aneurysma tünetei igen jellemzőek. Ilyenkor igen erős, ütésszerű fejfájás lép fel, mely gyógyszerekre nem vagy alig reagál ("életem legrosszabb fejfájása"). Ilyen esetben célszerű azonnal a legközelebbi sürgősségi centrumba menni. Itt koponya-CT-vizsgálat történik, mely az első 24 órán belül mintegy 90%-os találati aránnyal kimutatja a vérzést, ám ha a CT érdemi eltérés nélküli, de a tünetek felvetik a megrepedt anurysma lehetőségét, akkor agyvízvétel (lumbalpunctio) szükséges a kórkép kizárása céljából, ugyanis kis mennyiségű vérzés nem biztosan mutatható ki CT-vizsgálattal, de az agyvízban megjelenik, jellemző eltéréseket okoz. Fontos megjegyezni, hogy ha már több alkalommal volt valakinek hasonló panasza, akkor leginkább más betegség merül fel a háttérben.

Kezelés

Aneurizma ruptura esetén a mihamarabbi beavatkozás fontos, mert a már megrepedt aneurizma hajlamos újra megrepedni és súlyos, akár halálos agyvérzés is ki tud alakulni (az esetek egy részében már kezdettől fogva súlyosak a beteg tünetei, nagy kiterjedésű vérzés alakul ki, 10%-ban akár elhalálozáshoz is vezetve). Első körben érfestéses vizsgálat (direkt angiographia) történik, mely az aneurizma helyzete, mérete és esetleges egyéb aneurizmák, érfejlődési rendellenességek észlelésében fontos. Utána történik a sebészeti beavatkozás, mely a kiboltosulás lezárását jelenti katéteres technikák alkalmazásával.

A beteg felépülése függ attól, hogy a megrepedt anurizma következtében milyen súlyos fokú agyvérzés és kísérő tünetek (bénulás, epilepsziás rosszullét stb.) léptek fel. Mindenképpen intenzív osztályos elhelyezést igényel a beteg az első néhány napban, különös tekinettel arra, hogy az esetek egy részében érgörcs (vazospazmus) is fel tud lépni, mely agyi keringészavart tud okozni, bénulással, görcsröhamokkal. Erre létezik megelőző kezelés (értágító gyógyszer – nimodipine), de a betegek szoros felügyelete mindenképpen szükséges.

A tünetmentesen és a ruptúra miatt műtött betegek is rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek

A beteg kórházi elbocsájtása után bizonyos időközönként (mind a tünetmentesen műtött, mind a rupturált aneurizmával rendelkező betegeknél) ellenőrző érfestéses vizsgálat szükséges, ez lehet angiographia, illetve bizonyos esetekben MR-vizsgálat a beavatkozás sikerességének ellenőrzése céljából.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus