Élet a spasztikus bénulással

A spaszticitás az idegrendszeri sérülés, károsodás egyik tünete, amely során a végtagizmok idegi szabályozása megváltozik. Leggyakrabban agyi érkatasztrófa (stroke) után alakul ki, de más betegség, például sclerosis multiplex, traumás agysérülés, gerincvelő-sérülés kísérőtünete is lehet, megkeserítve a mindennapokat.

A spasztikus bénulás következményei különféle módon nehezítik meg a mindennapokat az érintett testrészektől és a károsodás mértékétől függően. Az érintett személyeknek ezért segítségre van szükségük minden olyan tevékenységben, melyet korábban természetesen és egyedül végezhettek el, így felértékelődik a tisztálkodás, az evés, az öltözködés, vagy a főzés ellátása. A fájdalom, fizikai kényelmetlenség, a napi fizikai aktivitás csökkenése akár alvászavarokat is okozhat.

A spaszticitás minden emberben más erősségű és eloszlású, de az állapot akár egy napon belül is módosulhat. A betegek általános megfigyelése, hogy az izom feszülésére az időjárás is hat.

Hogyan javítható az izomműködés?

Az állapot javítása hosszú távú feladat, ezért a kórházból vagy rehabilitációról való hazabocsátás után továbbra is kiemelten fontos a rendszeres aktivitás fenntartása. A gyógytornász által előírt testmozgás, a végtagok izmainak nyújtása az izomgörcsöket is segíthet megelőzni.

Számos vizsgálat mutatott ki eltérést a betegek javulásról alkotott felfogása és a standardizált rokkantsági mérések pontszámai között, a szubjektív és az objektív állapot között. A betegek számára különösen fontos, hogy önellátóak legyenek, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy önállóan képesek legyenek tisztálkodni, öltözködni és étkezni.

Bizonyos esetekben a botulinum toxin injekcióval végzett lokális izomrelaxáns terápia szignifikáns javulást eredményezhet, jelentősen javítva az életminőséget, ezáltal a betegek fizikai állapotát, önellátását és hangulatát is.

A lehetséges munkába való visszatérés szintén javíthatja az önértékelést, bár szükség lehet a munkakör újragondolására, a munkaidő módosítására.

A pszichés hatásokkal is foglalkozni kell

Ahhoz, hogy a betegek jobban megbirkózzanak a mindennapi kihívásokkal, alapvető fontosságú a betegek mellett családtagok, gondozók megértése, segítése.

A beteg önmaga iránt támasztott elvárásainak újragondolása nem könnyű feladat, és a család számára is nehéz elkerülni az összehasonlítást a múlttal. Gyakori játszma a beteg és hozzátartozók között az, hogy „meg tudná csinálni, de nem akarja”.

Különösen fontos a pszichés segítség a család minden tagja számára. Többek között a spasztikus bénulás következtében megélt általános fájdalom fokozott lelki terhelést, stresszt okoz, és depresszió, ingerlékenység, a szellemi teljesítmény csökkenése is kialakulhat. Az aktív mozgás képességének elvesztése még egy jobb állapotú beteg esetén is nehézségeket okozhat az intimitás és a szexuális élet terén.

A korábbi családstruktúra a betegség következtében megváltozik, a beteg könnyen gyermeki szerepbe kerülhet. Ezt elkerülendő érdemes neuropszichológus, vagy családterapeuta segítségét kérni, mert a cél, hogy a beteg képes legyen betölteni a családban a saját szerepét.

A hozzátartozók lelki egészsége érdekében hasznos lehet csatlakozni betegszervezetekhez, vagy olyan személyekkel beszélgetni, akik hasonló tapasztalatokat éltek át. A beszélgetés gazdagíthatja az ismereteket és megkönnyebbülést hozhat: „nem vagyok egyedül”.

Fontos hogy a segítők se hanyagolják el saját szükségleteik, maradjon szabadidejük is. Szintén megfontolandó szociális munkás segítségét kérni bonyolult, bürokratikusan elintézhető támogatások, szolgáltatások igényléséhez.

Ez is érdekelheti

• Stroke rehabilitáció, különös tekintettel a spasztikus bénulásra
• Tudástár - A spasztikus izombénulás
• Pszichés problémák stroke után

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos