Trombolízis a stroke akut ellátásában

Az agyi vérkeringési zavar, más néven stroke hirtelen kialakuló katasztrofális agyi történés, mely legtöbb esetben maradandó mozgás- vagy beszédkárosodással jár, viszonylag nagy százalékban vezet halálhoz.

Évente 45000 beteg kerül Magyarországon friss stroke-kal kórházba. Ez az a betegség, mely a maradandó egészség- és mozgáskárosodás legfőbb oka.

A tünetek fennállásának időtartama szerint megkülönböztetjük az átmeneti illetve végleges károsodáshoz vezető vérkeringési zavart. A 24 órán belül megszűnő tünetek esetén átmeneti agyi keringészavarról, míg 72 órán belül megszűnők esetén reverzibilis agyi keringészavarról beszélünk.

Az agylágyulás sürgősségi terápiája és a trombolízis

Az utóbbi években az agylágyulás sürgősségi terápiájában egyre fontosabb helyet foglal el a trombolízis, azaz a kialakult idegrendszeri tünetekért felelős agyi területet ellátó eret elzáró thrombus (vérrögdugó) feloldása.

A vérrög feloldásához vénán vagy artérián keresztül beadott szöveti plazminogén aktivátort (tPA) használnak, mely a szervezetben normálisan is jel lévő enzim, melynek feladata a szervezetben keletkező kisebb vérrögök feloldása.

Abban az esetben, ha a stroke tüneteinek kezdetétől számított 3 órán belül a tPA vénán keresztül beadásra kerül, akkor az eret elzáró vérrög feloldásával az ér ellátási területéhez tartozó agyterület „feléled”, mivel újból kap oxigént és tápanyagot a működéséhez, ezáltal a beteg idegrendszeri tüneti is javulhatnak vagy megszünhetnek. Artériásan alkalmazva a tPA-t, az időablak 6 órára kitolható indokolt esetben.

A három óra alól kivétel az arteria basilaris elzáródása is, mely esetében artériába adva a tPA-t 12 óráig elvégezhető a lysis.

Számos tanulmány beszámol arról, hogy abban a betegcsoportban, ahol a trombolízist elvégezték, több betegnek az életminőség lényegesen jobb lett a későbbiekben, mint a nem lysalt betegcsoportban, pl. javult a végtagok mozgása, a beszéd, a beteg önellátása.

Nem mindig alkalmazható a trombolízis

Sajnos azonban ezt a kedvező eredményekkel járó terápiát nem minden agylágyulást elszenvedett beteg esetén alkalmazhatjuk. Az egyik legfontosabb kizáró ok az idő.

Csak azoknál a betegeknél alkalmazható a trombolízis, akiknél a terápiát a tünetek kialakulásától számított három órán belül el lehet kezdeni. 3 óra áll rendelkezésre, hogy a beteg vagy hozzátartozói felismerjék a betegséget, mentőt hívjanak, a mentők speciális stroke centrumba szállítsák a beteget, elkészüljenek a legfontosabb vizsgálatok (koponya CT, labor), megtörténjen a beteg első orvosi vizsgálata és megszülessen a döntés, a beteg alkalmas-e a trombolízisre.

A 3 óra egy nagyon szűk időablak minderre. A legtöbb késlekedés a kóházba kerülésig szokott eltelni. Sokszor a beteg illetve a hozzátartozói nem ismerik fel a kialakult idegrendszeri tünetek és a stroke közötti összefüggést, várnak hátha javul a beteg állapota, vagy éppen a beteg nem akar orvoshoz fordulni és közben kifutnak az értékes időből.

Ha észlelik az alábbi tüneteket,vagy a tünetek közül valamelyiket, azonnal, késlekedés nélkül forduljanak orvoshoz: szájzug elhúzódása; felső végtag meggyengülése; beszédzavar. Ezen tünetek egyikének fennállása esetén a stroke valószínűsége 72 százalék.

Még abban az esetben is, ha időben beérkezik a beteg a kórházba, számos kizáró ok lehet, amely miatt mégsem lehet megkezdeni a trombolízist, pl. közelmúltban elvégzett műtét, közeli szülés, alacsony vagy túl magas vércukorszint, véralvadásgátló gyógyszer szedése, túl súlyos idegrendszeri tünetek, túl nagy kiterjedésű agyi károsodás, túl magas vérnyomás, májbetegség stb.

A stroke centrumban a beteget fogadó orvosnak megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy eldönthesse alkalmazható-e a trombolízis vagy sem.

A késlekedésre a kórházakban sincs idő, mindennek, a meghatározott rend szerint kell zajlani ahhoz, hogy a betegnél, ha arra alkalmas, időben megkezdhessék a trombolízist. A beteg állapotának javulása, ha a trombolízis sikeres volt igen látványos, pl. az addig „béna beteg” képes újra mozgatni a végtagjait.

A trombolízis lehetséges szövődményei

A kezelés legsúlyosabb szövődménye az agyvérzés kialakulása lehet, mely általában az idegrendszeri tünetek súlyosbodásával jár. Emellett általános vérzékenység is felléphet. Az is előfordul, hogy a trombolízis ellenére a beteg állapota nem változik, valószínű, hogy itt az érelzáródás miatt kialakult agyszöveti károsodás már nem volt visszafordítható.

Mindezen nehézségek ellenére a trombolízis több beteg számára nyújthat jelentős mértékű javulást ebből a súlyos, jelentős életminőség-romlással járó betegségből, időben és megfelelően alkalmazva.

A legfontosabb a betegség azonnali felismerése: szájzug elhúzódása; felső végtag meggyengülése; beszédzavar esetén gondoljon rá és azonnal hívja a mentőket!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus