Az agyvérzés rizikófaktorai - Ön tisztában van vele?
megjelent:
Az érelmeszesedés a verőerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszűkülethez, érelzáródáshoz vezet. Az érelmeszesedés az egész érrendszert károsítja.
Ha elsősorban az agyi ereket érinti, akkor agyi infarktust, ha a szívereket, szívinfarktust, ha az alsó végtag ereit érinti alsóvégtagi érszűkületet okoz.
Az agyi ér elzáródását követően az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások sora indul el, aminek következménye az agy maradandó károsodása.
Az agyi infarktusnak két közvetlen oka van: az agyi ér meszesedése miatt vérrög alakul ki; a meglévő szívbetegség (szívritmus zavar, billentyűmeszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a főverőér kezdeti szakaszának meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ami az agyi érbe jutva elzáródást okoz.
Az érelmeszesedés kockázati tényezői
Magasvérnyomás (hypertonia): Az érelmeszesedés, az agyi infarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.
Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.
| A vérnyomásértékek osztályozása | ||
| Kategória | Szisztolés nyomás (Hgmm) | Diasztolés nyomás (Hgmm) |
| Optimális vérnyomás | < 120 | < 80 |
| Normális vérnyomás | 120-129 | 80-84 |
| Emelkedett-normális vérnyomás | 130-139 | 85-89 |
| Kóros vérnyomás - hipertónia | 140 < | 90 < |
| I. fokozat (enyhe hipertónia) | 140-159 | 90-99 |
| II. fokozat (középsúlyos) | 160-179 | 100-109 |
| III. fokozat (súlyos hipertónia) | > = 180 | > = 110 |
| Izolált diasztolés hipertónia | < 140 | > 89 |
| Izolált szisztolés hipertónia | > = 140 | < 90 |
A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik.
Bővebben a magas vérnyomás rizikófaktorairól
Koleszterintáblázat |
 Számolja ki, hogy Ön mennyi koleszterint fogyaszt el naponta! Az élelmiszerek koleszterin- tartalma. Koleszterin-táblázat a WEBBetegen |
Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia): A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert. A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális. Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyi infarktus kapcsolatát.
A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő gátló gyógyszerekkel rendezhető.
Bővebben a koleszterinszintről
Cukorbetegség (diabetes mellitus): A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.
Cukorbetegség lehetőségéről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami csak laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki. Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kisérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.
Dohányzás: A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.
Fagerström nikotinfüggőségi teszt |
| Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Áltatja magát, és komoly nikotinfüggőségben szenved, vagy tényleg le tudja tenni a cigarettát. |
Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje.
Ezen összetett hatás miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát.
A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:
A dohányzás abbahagyása után:
- 20 perccel Vérnyomás, pulzus javul
- 1 nappal a szívroham valószínűsége csökkenni kezd
- 3 hónappal a keringés javul
- 1 évvel később a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
- 5-15 évvel Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.
Mennyire ártalmas a dohányzás?
Elhízás: Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye.
Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.
A kritikus mutatók |
|
A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.
Szívritmus zavar (pitvarfibrillatio): Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll. Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elő. Hajlamosít vérrög kialakulására a szívben, ami az agyi erekbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz.
Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben az ok tisztázása, részben a megfelelő kezelés miatt. Az agyi infarktus megelőzésére általában véralvadásgátló szedése szükséges.
Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magas vérnyomás betegségük is van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 70%-al csökkenthető.
A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
A stroke tünetei és előjelei:
- hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
- hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség
- hirtelen bekövetkező látászavar: kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélességhirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
- a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar
Ezek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Már egyetlen jel is figyelmeztethet a stroke kialakulására.
A stroke felismerése |
| 1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra. |
A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt.
Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?
A beteg túlélési, valamint gyógyulási esélyeit az befolyásolja, milyen hamar kerül Ideggyógyászati ill. úgynevezett Stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja, azonnal értesítse az Országos mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és kérjen sürgősségi szállítást!
(WEBBeteg/Magyar Stroke Társaság)
