A szemek fényérzékenysége: Mitől szúr a szem?
Szemünk felszínén, a kötő- és szaruhártyában rengeteg érzékeny ideg található. Ha ezeket az idegeket valami ingerli, olyan érzést kelthet, mintha valami szúrná a szemet, emiatt az érintettek elhúzódnak a fénytől, és legszívesebben állandóan csak árnyékban tartózkodnának. A problémát az okok felderítése után lehet kezelni.
Szinte mindenki számára ismerős a szemgolyónkba hasító szúró fájdalom, melyet akkor érezhetünk, ha a fény közvetlenül a szemünkbe világít, vagy belenézünk a tűző napba. Ilyenkor a szemhéjak reflexesen összezárulnak, összeszorítjuk szemünket, hogy kivédjük a káros hatásokat. Néhány ember számára azonban már az ilyen kis fény is kellemetlen fájdalmat okoz. Előfordulhat ez oly mértékben, hogy csak elsötétített szobában tudnak tartózkodni, és állandóan napszemüveget kénytelenek viselni. Az ilyen, mindennapi életet megnehezítő, túlzott fényérzékenységnek (fotofóbia) különböző okai lehetnek, melyet nem minden esetben magában a szemben kell keresni.
Ingerelt idegvégződések
A szemek fényérzékenységének gyakori szemészeti oka a szaruhártya-gyulladás (keratitisz). A szaruhártyában nagyon sok igen érzékeny idegvégződés található, melyek ilyenkor a gyulladásos folyamatokra reagálnak. Az ingerelt idegvégződéseknek kevés fény is elegendő ahhoz, hogy kiváltsák a szemhéjzáró reflexet, és fájdalmat okozzanak. A szaruhártya-gyulladás többnyire valamilyen szemet ért sérülés következménye, melyet idegentest, napégés vagy kórokozó, akár kontaktlencsét viselőkön is, okozhat. A szembe jutott idegentest ugyancsak ingerli a szaruhártyát, és nemcsak a könnytermelést fokozza, hanem fényérzékennyé is teszi a szemet.
Egy másik gyakori ok az érhártyagyulladás (uveitis), ami a szivárványhártyát (írisz), a sugártestet (corpus ciliare) vagy az érhártyát vagy ezek összességét érintheti. Az idegek gyulladása és ingerlése szintén fotofóbiához vezethet és tompa fájdalmat okozhat.
Súlyosabb kötőhártya-gyulladás is előidézhet fényérzékenységet, emellett elsősorban váladékozás, könnyezés, szúró érzés az ilyenkor domináló panaszok.
A szemgolyó, illetve járulékos részeinek gyulladására gyakran a szem vörössége, bepirosodása is felhívja a figyelmet.
A fényérzékenység kísérő tünete lehet még a teljes színvakságnak, a pigmenthiánynak (albinizmus) és a szivárványhártya veleszületett hiányának (aniridia).
Egyéb betegségek kellemetlen tünete is lehet
Normál estben a szem vizsgálata során kiderül a fényérzékenység oka. Ha azonban ezek a vizsgálatok nem vezetnek eredményre, az okokat máshol kell keresni. A probléma forrása lehet a szemideg (Nervus ophthalmicus) ingerlése, az arcideg (trigeminusz, azaz háromosztatú ideg) érzékenysége vagy bizonyos agyi régiókban bekövetkezett elváltozás. Ebben az esetben a fotofóbia akár valamely alábbi betegség kísérő tünete lehet:
Fotofóbia, azaz kifejezett fényérzékenység esetén mindenképp forduljon orvoshoz! Ez az olyan kezelést igénylő szembetegségek mihamarabbi ellátása miatt is fontos, amilyen a keratitisz vagy az uveitisz. Amennyiben igazolódik, hogy komolyabb betegség áll a háttérben, a gyógyulás esélyei jobbak, ha időben megkezdik a megfelelő kezelést.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész