A szürke hályog

szerző: Dr. Zsuga Judit - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész frissítve:

A katarakta (szürke hályog, szemlencsehomály) gyógyszerrel nem kezelhető, szemtorna és optikai eszközök sem segítenek, az egyetlen valóban hatásos kezelés a műtét.

A téma cikkei

3/1 A szürke hályog (katarakta)
3/2 A szürke hályog kezelése
3/3 Tanácsok a szürke hályog megelőzéséért

A szürke hályog (katarakta) a szemlencse olyan mértékű elhomályosodását, elszürkülését jelenti, ami már akadályozza, hogy éles kép alakuljon ki a retinán. Lencsehomály mellett a látásélmény a betegség korai szakaszában bepárásodott üvegen, később már az egyre koszosabb üvegen keresztüli nézéshez hasonlít.

A homályos látás megnehezíti az olvasást, megváltoztatja a színek tónusának érzékelésést, a vezetést vagy barátaink arckifejezésének észlelését. A 65 éves emberek kb. felének már kialakult valamilyen mértékű lencsehomálya, 75 éves kor felett pedig az emberek már több mint 70 százalékának van a látást is zavaró lencseelváltozása.

A szemlencse

A szemlencse a szemgolyón belül, közvetlenül a szivárványhártya (írisz) mögött helyezkedik el. Feladata a pupillán keresztül áramló fény összegyűjtése (fókuszálása) a szemgolyó hátsó részében található ideghártyára (retina).
A szemlencse a közepén vaskosabb, a szélein keskenyebb, egészséges fiatalban teljes egészében víztiszta és átlátszó. A helyén körben finom szalagok rögzítik.
A szemlencse elsősorban vízből és fehérjerostokból áll. A fehérjerostok pontos rendben helyezkednek el, ez teszi lehetővé, hogy a lencse a fényt torzító hatásoktól mentesen eressze át.
A lencse három rétegből áll. A külső réteg (tok, kapszula) egy vékony, átlátszó hártya, amely körülveszi az átlátszó és rugalmas kérget (kortex). Csecsemőkorban a tokon belüli anyag teljes egészében kéreg, később azonban a kéreg közepén egy kemény mag (nukleusz) képződik, amely az idő előrehaladtával fokozatosan terjeszkedik a kéreg rovására. A szemlencse a korral egyre rugalmatlanabbá válik, (ennek tudható be, hogy kb. 40 éves kortól minden embert utolér az öregszeműség, azaz a korábban szemüveg nélkül távolra és közelre is jól látó egyén olvasószemüvegre szorul).
A lencse kisebb-nagyobb mértékű szürkülése az öregedés természetes velejárója.

A lencsehomály többnyire lassan alakul ki. Kezdetben alig befolyásolja a látást, a betegség teljes kifejlődésekor (általában évtizedek múlva) viszont kezelés nélkül csak valamennyi fénylátás és a nagyobb tárgyak sötét foltként való érzékelése marad meg. Kezeletlen esetben a szem fájdalmassá, fénykerülővé válhat, az elszürkült, túlságosan is érett lencse következtében megemelkedhet a szemnyomás, a szem visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet.

Amikor a látáskárosodás már zavarja a normális életvitelt, megfontolandó a műtéti megoldás. A szürke hályog kezelésére a műtét az egyetlen hatékony eljárás.

Tünetek

A szürke hályog (hacsak nem valamilyen szemet érő baleset, vagy egyéb a szemet vagy szervezetet érintő általános betegség, pl. cukorbetegség okozza) általában lassan és fájdalmatlanul alakul ki. Először a homályosodás a lencsén csak apró foltok, szálcsák formájában jelenik meg és általában nem okoz panaszt, idővel azonban egyre nagyobb területet érint és a látás romlani kezd. A szürke hályog tünetei az alábbiak:

  • Homályos látás, ami először kisebb dolgok kapcsán, például apró betűs írás olvasásakor tűnik fel.
  • A korábbiakhoz képest rosszabb látás a sötétben. Erősebb fényre van szükség az olvasás és más, precizitást igénylő tevékenységek végzéséhez.
  • Az éles fényekkel illetve visszatükröződésekkel szembeni érzékenység.
  • Gyakran kell a szemüvegen illetve kontaktlencsén változtatni.
  • A színek elhalványulása, elsárgulása.
  • Egy szemmel való nézés esetén is tapasztalt kettős látás.

Szürke hályog

Ha Önnek szürke hályoga van, a rosszul megvilágított helyek túl sötétnek, míg a napfény, a lámpafény vagy a szembe jövő autók fénye túl világosnak tűnhetnek. A lámpafény körül kialakuló karikák, illetve a visszatükrözések a vezetést kényelmetlenné és veszélyesség teszik. Szeme kifáradhat, illetve gyakrabban kell pislognia látása élesítése érdekében.

A szürke hályog ugyanakkor általában nem jár fájdalommal, kipirosodással, viszketéssel, váladékozással vagy bármilyen más, szabad szemmel látható szemészeti változással, leszámítva a teljesen kialakult (túlérett) állapotot, amelyben az egyébként fekete pupilla szürkés-fehéres árnyalatot kaphat.

Látóélesség-csökkenést egyéb szemészeti kórképek is okozhatnak, az ok meghatározása szemész szakorvosi feladat.A szürke hályog tehát kezeletlen esetben veszélyeztetheti a szem többi részének egészségét (duzzadó lencse, túlérett szürke hályog). Mivel a túlérett szürke hályog némi fényérzést leszámítva gyakorlatilag vakságot okoz, a betegek többnyire már előbb kivizsgáltatják panaszukat, megműttetik, ezért napjainkban a fejlett országokban ritkán lehet vele találkozni.

A szürke hályog kialakulása

A szürke hályog, hacsak nem a szemet érő sérülés okozza, általában mind a két szemen megjelenik, igaz gyakran eltérő mértékben. A szürke hályog nem biztos, hogy a teljes szemlencsét érinteni fogja, a katarakta a lencse bármely részében kialakulhat. A szürke hályognak három fő típusa van:

Nukleáris. A nukleáris (magi) katarakta a lencse közepében alakul ki. Korai stádiumában növelheti a szemlencse törőerejét (dioptriáját), ezáltal a beteg átmenetileg enyhén rövidlátóvá válhat, emiatt csökken az olvasáshoz szükséges távolság. Van, aki időlegesen el tudja hagyni olvasószemüvegét. Sajnálatos módon ez az állapot idővel megszűnik, ahogy a lencse fokozatosan egyre szürkébb lesz és csökken a látásélesség. Félhomályban (pl. éjszakai vezetés során) a beteg különösen rosszul láthat. A nukleáris katarakta hajlamos sárgásbarna elszíneződést okozni, ami a kék és a lila árnyalatainak elkülönítésében nehézséget okozhat a betegnek.

Kortikális. A kortikális (kérgi) szürke hályog fehéres, ék alakú, opálos csíkként jelentkezhet a lencse kérgének külső felszínén. Előrehaladása során ezek a csíkok a lencse közepe felé kezdenek terjeszkedni és egyre jobban akadályozzák a fény szabályos áthaladását. A látásélesség romlása mellett a közelre vagy a távolra látás is károsodhat (távollátás és rövidlátás egyaránt kialakulhat). A kontrasztok eltűnése, illetve a visszatükrözés is zavaró lehet.

Szubkapszuláris. A szubkapszulárisan (közvetlenül a tok alatt) elhelyezkedő katarakta kis homályos foltként kezdődik, döntően a szemlencse hátulsó felszínén. A katarakta ezen típusa is általában mindkét szemet érinti, de jellemzően az egyik szemben többnyire előrehaladottabb állapotban van. A szubkapszuláris katarakta, ha érinti a látótengelyt, előszeretettel rontja az olvasást és csökkenti a látást még erős fényben is, továbbá gyakori, hogy a szürke hályog miatt fényszóródás hatására a beteg este a fényforrást nem pontszerűnek látja.

Ismert, hogy a kor előrehaladtával a szemlencse összetétele megváltozik, a fehérjerostok szerkezete megbomlik. Egyes területeken a rostok összecsapzódhatnak, ami az adott terület átlátszóságát rontja a látott kép elhomályosodását okozva. A homályos látás folyamatosan fokozódik, mindinkább kifejezettebb lesz és a lencse egyre nagyobb részét érinti.

Jelenleg nem minden részletében ismert, hogy a lencse miért öregszik. A károsodást részben különböző instabil molekulák, úgynevezett szabad gyökök okozzák. Az ultraibolya fénnyel való érintkezés és a dohányzás is a szabadgyökök jelentős forrásai.

A szürke hályog kialakulásának hátterében azonban nem kizárólag a korral járó változások állhatnak, létezik veleszületett vagy gyerekkorban kialakult elváltozás is. Ennek oka lehet pl. az anya terhesség alatti rubeolafertőzése, de különböző anyagcserezavarok (pl. cukorbetegség, genetikai betegségek) is állhatnak a háttérben. Amennyiben a veleszületett szürke hályog zavarja a csecsemő látásfejlődését, minél előbb eltávolítják.

Rizikófaktorok

Idővel mindenkinél jelentkezik a szürke hályog legjelentősebb rizikófaktora, ami maga az életkor. 65 éves korra az emberek felénél már kialakul valamilyen fokú szürke hályog, bár nem biztos, hogy panaszt is okoz. A szürke hályog kialakulásának további rizikófaktorai az alábbiak.
  • Cukorbetegség.
  • Szürke hályog a családban.
  • A szem korábbi sérülése, gyulladása vagy műtétje.
  • Hosszú ideig tartó szteroid kezelés.
  • Fokozott kitétel napfénynek, ultraibolya fénynek.
  • A szemet ért radioaktív sugárzás.
  • A szemet ért erős hősugárzás.
  • Dohányzás.
  • Áramütés.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusDr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész

Előző oldal | 3/1 | 3/2 A szürke hályog kezelése

Cikkajánló

Segítség