A szárazszeműség - Ilyen betegség is van
Ég a szeme? Néha elhomályosul a látása, amely pislogásra javul? A szárazszeműség (keratoconjunctivitis sicca) nagyon gyakori betegség, hazánkban - különböző mértékben - a népesség 10-30 százalékát érinti.
Hajlamosító tényezők |
A menopauza utáni nők érintettek a leggyakrabban, gyakran autoimmun folyamat is igazolható a háttérben. |
Normális esetben a könny szerepe a szem kötőhártyájának, szaruhártyájának védelme a külső behatásokkal szemben. A szárazszem betegség olyan tünetcsoport, melynek oka a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű könny. A könny mennyisége lehet kevés azért, mert kevesebb termelődik, vagy azért, mert fokozott párolgás miatt sok vész el.
Milyen panaszokkal jár a szárazszem-betegség?
A betegségcsoporton belül a tünetek tekintetében nagyon nagy különbségek lehetségesek - különböző súlyosságú változatok léteznek.
- Égő érzés, viszketés, szúródás, fájdalom.
- Idegentest érzés - mintha valami belekerült volna a szemrésbe.
- Fénykerülés, fényérzékenység.
- Pirosság.
- Időnként jelentkező homályos látás, mely pislogásra javul.
- Jellemző panasz, hogy a betegek úgy érzik, mintha homok lenne a szemükben.
Tényezők, melyek fokozhatják a kellemetlen tüneteket, panaszokat:
- Túl hideg és meleg hőmérséklet.
- Száraz, poros, füstös levegő.
- Túlzott tévénézés, számítógép használat - fokozott figyelem, kevés pislogás miatt.
- Légkondicionálók, ventillátorok túlzott használata - gyorsabb párolgás, szárító hatás miatt.
- Fűszeres ételek fogyasztása.
- Bizonyos gyógyszerek csökkentik a könnytermelést: vérnyomáscsökkentők, migrén ellenes szerek, fájdalomcsillapítók, egyes vízhajtók, hormonális készítmények (ösztrogén), egyes zöldhályog ellenes szemcseppek.
Ez a cikk is érdekelheti Szemtorna - Gyakorlatok, amiket bárhol elvégezhet
A diagnózis felállítása |
Akkor mondhatjuk ki a diagnózist, ha:
|
Szemészeti vizsgálatok a diagnózis felállításához
A kötőhártya és szaruhártya épségét úgynevezett réslámpás vizsgálattal állapítja meg a szemész szakorvos.
A hámsérülés kimutatására különböző festési eljárások - fluorescein, lisszamin zöld, bengál vörös stb. - alkalmasak.
A könny mennyiségének mérése szűrőpapírcsík segítségével (Schirmer-teszt).
A szaruhártyát védő "könnyfilm" stabilitásának megítélése fluorescein festéssel - BUT (break up time - könnyfilm felszakadási idő).
A szárazszem-betegség kezelése: néhány alapelv
Cél a beteg tüneteinek, panaszainak megszűntetése - a könny pótlása. A kapható műkönny készítmények "pótszerek" és nem gyógyszerek. A terápiának mindig személyre szabottnak kell lennie. A dózis, használati gyakoriság tekintetében nagy egyéni különbségek is előfordulnak. Van, aki csak naponta egyszer használ cseppet, van, aki óránként.
Első lépés a káros környezeti faktorok lehetőség szerinti megváltoztatása.
Ezt követi a könny pótlása, a szem nedvesen tartása. Különböző hatóanyagú cseppek, gélek, kenőcsök vannak forgalomban.
A kiválasztásnál számtalan tényezőt kell egyszerre figyelembe venni. Igazából nincs jó vagy rossz gél, mindenkinél más-más, ami hatásos.
Érdemes először az egyszerűbb cseppeket kipróbálni, nem mindig a drágább csepp a hatásosabb. Hatástalanság esetén válthatunk gélekre és olyan cseppekre, amelyek a könnyel érintkezve géllé válnak.
A gyakori és hosszas kezelés miatt a készítményekben található tartósítószer amellett, hogy allergizálhatja a pácienst, a szárító hatás miatt irritálja az egyébként is érzékeny szemet.
Ilyenkor érdemes tartósítószer nélküli "egy adagos" készítményeket és olyan cseppeket használni, amelyekben a tartósítószer a könny hatására lebomlik.
Gyulladás, bakteriális fertőzés esetén természetesen gyulladáscsökkentő és antibiotikum tartalmú szemcsepp használata is elengedhetetlen.
A maximális kezelés mellett is fennálló jelentős panaszok esetén átmenetileg párakamrát, úszószemüveget is használhatunk, esetleg műtéti úton zárjuk átmenetileg vagy véglegesen a könnypontokat. A szaruhártya védelme terápiás kontaktlencsével, vagy legújabb módszerként amnionmembrán fedéssel történik.
Tovább Számítógép - Fejfájás, ízületi panaszok, szemproblémák
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész