Mit kell tudni a távollátásról?
lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész frissítve:
Fiatalkorban a szemlencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra.
Az emberi szemgolyó tengelyének hossza általában 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor az általunk látott kép éles lesz, mert a beeső fény pontosan a retina megfelelő részére esik.
Tudta? |
| Az újszülöttek szemgolyója természetesen kisebb, ezért mindegyiküknek körülbelül 2,5 dioptriás távollátása van, mely az első évek folyamán a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan lecsökken, azonban a kaukázusi lakosság 40-50 százaléka igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad. Fiatalkorban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, így a rejtetten távollátó személy egyaránt jól láthat távolra és közelre is, azonban fáradásos panaszai lehetnek. |
Amikor azonban a szem törőereje csökkent, akkor az egyén távollátó (hypermetróp) lesz. Ennek hátterében vagy a szemgolyó kisebb mérete, azaz az átlagosnál rövidebb tengelyhossza és/vagy domborúbb szaruhártyája, szemlencséje áll. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat relatív élesen látja, a közelieket viszont nem tudja a retinán fókuszálni, így a közeli dolgokról nem keletkezik éles kép. Nagy fokú távollátás esetén nem csupán a közeli, hanem a távoli kép is homályos. A szem fénytörése tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos, konvex - gyűjtőlencsékre van szükség a korrekcióhoz.
A távollátó beteg szemei - ha nincs rajta szemüveg és közeli tárgyat néz - igyekeznek alkalmazkodni, hogy éles legyen a létrehozott kép, ezért a szemtengelyek összetérnek, mialatt az egyén fókuszál. Ez a jelentős közeli alkalmazkodás kancsalságot okozhat. Ha gyermekünknél a fentieket tapasztaljuk, vigyük el szemészeti vizsgálatra!
A látáskorrekció
A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak. Mivel a két szem fénytörése gyakran különböző, az alkalmazott lencsék dioptriája - így vastagsága is - különböző lehet, melyet azonban bizonyos eljárásokkal szimmetrikussá tehetünk (vékonyított lencsék).
Ha a beteg a látóélesség vizsgálata közben nem képes végigolvasni a táblát, akkor a vizsgáló orvos meghatározza a szem fénytörési hibáját. Ezek után történik a lencsék próbálgatásával az optimális dioptria megállapítása. A vizsgáló orvos leméri a pupillák távolságát is, melynek ismerete szintén elengedhetetlen a szükséges szemüveg elkészítéséhez.
| Az emberi szem sémás anatómiája | |
 | |
A szem anatómiája |
| Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó központjaival -, valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák s a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a kötő- és szaruhártya, a csarnokvíz, a szivárványhártya, a szemlencse és annak függesztői, a sugártest, az üvegtest, a retina, az ér- és ínhártya. A szemlencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A szemlencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét függesztő rostok elmozdulnak, alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész
