Melanoma a szemen - Tünetek és vizsgálatok

A szem daganatai sok esetben szabad szemmel is jól láthatók: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. A melanoma malignumot egyszerű szemészeti rutinvizsgálat során könnyen felismerik.

A szemben található daganatok lehetnek elsődlegesek és másodlagosak. Az elsődlegesek a szem szöveteiből indulnak ki és adhatnak áttétet a szervezet többi részébe. Rosszindulatú daganatok közül felnőttkorban a szem pigmentált sejtjeiből kiinduló melanoma malignum a leggyakoribb. Az esetek 85 százalékában az érhártyából, 9 százalékban a sugártestből és 6 százalékban a szivárványhártyából indul ki.

A szem másodlagos daganatai esetén a szervezet egyéb helyén található daganat áttéte jelentkezik a szemben. Áttétet leggyakrabban az emlő, tüdő és a prosztata daganatai adnak, ritkábban a gyomor-bélrendszer és a bőr melanoma malignumja. Az esetek túlnyomó többségében (80%) "csak" az egyik szemben fordul elő egyetlen elváltozás. Ismert daganatos betegség esetén szemészeti kivizsgálás is javasolt.

Mikor gondoljunk a melanomára?

A szivárványhártyából kiinduló daganatok szabad szemmel is jól láthatók: sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozások. Gyakran a szembogár is szabálytalan alakú.

Melanoma a szemen

Szabad szemmel is jól látható sötétbarna, előemelkedő, egyenetlen felszínű elváltozás.

Jellegzetes tüneteket maga a tumor és az azt kísérő ideghártyaleválás okoz: torzlátás, egyenes vonalak görbülése, hullámzása. A tárgyak méretét a valóságosnál kisebbnek (micropsia) vagy nagyobbnak (macropsia) érzékeli a beteg. Látótérkiesés, úszkáló homályok jelentkezik, "füstöt" észlel a beteg a sejtszóródásnak megfelelően, csökken a látásélesség.

Egyéb szemészeti betegségnek is lehetnek hasonló tünetei

Az említett panaszok esetén nem kell egyből melanomára gyanakodni, de a daganatot feltétlenül ki kell zárni, tehát elengedhetetlen, hogy szemész szakorvoshoz forduljunk!

Hasonló tünetekkel járó más betegségek lehetnek:

• az ideghártya és a szem mélyebb részének gyulladásos betegségei,
• ideghártya leválás vérzéssel,
• pigmentált sejtek felszaporodása,
• egyéb jóindulatú daganatok,
• makuladegeneratio (sárgafoltsorvadás).

Fontos kérdések

Mielőtt orvoshoz fordul, gondoljon át bizonyos kérdéseket, amelyeket szemész szakorvosa valószínűleg meg fog Öntől kérdezni!

• A családban előfordultak-e szemészeti és egyéb daganatos megbetegedések.
• Korábban szemészeti daganat fordult-e már elő.
• Egyéb szemészeti betegség ismert-e.
• Mióta állnak fenn a panaszok.
• Egyéb daganatos betegsége van-e, illetve volt-e a páciensnek.

Szemészeti alapvizsgálatok

Amennyiben szemészhez fordul, elsőként rutinszerűen végzett látásélesség-vizsgálatra, látótérvizsgálatra, szemnyomás mérésre számíthat, illetve szembogártágításban a szemfenék átvizsgálására kerül sor, különös tekintettel a szélső részekre is. Ha daganatra gyanús elváltozást találnak, további vizsgálatok szükségesek.

Ultrahang - Az ultrahangvizsgálat alkalmas a tumor elhelyezkedésének, pontos méretének, kiterjedésének (alap átmérője és vastagsága) és a környezetének meghatározására. A különböző szövettani típusú daganatokra jellegzetes az ultrahanggal nyert kép.

Color-Doppler ultrahang segítségével az ereken belüli véráramlás és az erek "ellenállása" (rezisztencia) azonosítható. A szemet ellátó ér áramlásának mérésével lehet következtetni a daganat jelenlétére, a rezisztencia indexszel pedig a daganat hegesedésére - a gyógyulásra.

Érfestés (angiográfia) - a daganat keringéséről, kóros érhálózatáról nyújt felvilágosítást. A kontrollok alkalmával a daganat elhegesedése is ellenőrizhető. Az ép angiográfiás képhez képest jelentősen eltér a daganat ábrázolódása.

Képalkotó vizsgálatok - A képalkotó vizsgálatok (orbita MRI, CT) a daganat esetleges szemgödörbe terjedését mutatják ki.

Milyen ellenőrző vizsgálatokra számíthat?

A betegek kórkövetése évekig szükséges. Az első negyedévben havonta, az első év végéig 3 havonta, a második évben 6 havonta, ezt követően pedig évente történnek az ellenőrzések. A daganat teljes pusztulását követően kiterjedt mély heg kialakulásáig kell kontrollálni.

Áttétek irányába történő kivizsgálást a felismeréskor és azt követően 5 évig évente érdemes elvégezni, még akkor is, ha a szemészeti daganat kezelése eredményes volt. A májba, tüdőbe, bőrbe és egyéb belső szervekbe is adhat áttétet, ezért szükség lehet mellkas-röntgenfelvételre, hasi ultrahangvizsgálatra, különböző laborvizsgálatokra (vérsejtsüllyedés, májfunkció stb.), a szemgödör és a koponya CT-vizsgálatára, a csontszcintigráfia során pedig a teljes test vizsgálatára is.

Tovább A szem daganatos betegségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész