A szaruhártya-gyulladás

A keratitis a szaruhártya (cornea) különböző eredetű gyulladásos folyamatát jelenti. A szaruhártyának 5 rétege van. Mivel a gyulladás bármely rétegben kialakulhat, több eltérő típusú szaruhártya-gyulladást is megkülönböztethetünk.

A szaruhártya-gyulladás általában

A szaruhártya leggyakrabban a helytelenül tárolt és alkalmazott kontaktlencse viselése miatt gyulladhat be. A nem megfelelő higiénia alapvető fontosságú, hiszen a kontaktlencse számos kórokozó kiváló telephelye lehet. A szem felszínét érintő apró sérülés, mikrotrauma (pl. sebészeti kezelések során), idegentest is gyakran lehet felelős a szaruhártya gyulladások kialakulásáért. Immunfolyamatok is kiválthatják a szaruhártya gyulladásos reakcióit.

A szaruhártya külső rétegét érintő gyulladás maradéktalanul meggyógyul, maradandó elváltozás nem alakul ki. A szaruhártya mélyebb rétegeit érintő gyulladások azonban sajnos nem gyógyulnak meg nyom nélkül. Hegek, homályok alakulhatnak ki, amelyek attól függően hol helyezkednek el, a látást is befolyásolják.

Általánosságban elmondható, hogy a szaruhártya-gyulladást az alábbi tünetek kísérik:

• égő érzés,
• szúró érzés,
• viszkető érzés,
• könnyezés,
• fényérzékenység,
• enyhe vagy erős fájdalom,
• látásélesség csökkenése,
• váladékozás,
• ödéma a szemhéjon.

Egyes típusoknál más betegségre utaló tünetek is felléphetnek:

• duzzadt nyirokcsomók,
• torokfájás

Részletesen A szaruhártya-gyulladás tüneteivel bővebben itt foglalkozunk

Baktérium okozta szaruhártya-gyulladás

A cornea baktériumok által kiváltott gyulladásos folyamata, amely kezdetben a szaruhártya gyulladását, majd szaruhártyafekély (ulcus corneae) kialakulását okozza. A keratitisek kialakulását mindig megelőzi a cornea felszínes hámhiánya, felületes sérülése, amelyen át a kórokozó a strómába hatol. Gyakran polimikrobiális fertőzés áll a gyulladás hátterében.

A következőkben a leggyakoribb kórokozók, ágensek olvashatóak:

• Pseudomonas aeroginosa: az egyik legveszedelmesebb Gram-negatív baktérium, mely a kontaktlencse-viselés következtében kialakuló szaruhártya-gyulladások 60 százalékáért felelős.
• Staphylococcus aureus: gyakran előforduló Gram-pozitív, a bőr és a felsőlégutak flórájában is gyakorta fellelhető „sokoldalú” baktérium. Gócszerű, jól körülhatárolt, fehér vagy sárgás-fehér beszűrődés jellemzi a gyulladást.
• Staphylococcus epidermidis: az orrnyálkahártyán és a kötőhártyán is előforduló baktérium, mely főleg az egyszerű szaruhártya-fekély kialakulásáért felelős.
• Streptococcus pyogenes és Streptococcus pneumoniae: gyakran előforduló Gram-pozitív baktériumok, melyek agresszív fertőzéseket okozhatnak.

Vírus okozta gyulladások

Herpes simplex (HSV) által okozott szaruhártya-gyulladás: A herpeszes keratitis sohasem a vírussal való első találkozáskor jön létre. Az első fertőzés kötőhártya-gyulladás formájában zajlik általában, amely hamar meggyógyul. Három formája lehet:

• felületes forma: a szaruhártya hámjában különböző (faág, csillagszerű, diffúz pontozott) beszűrődések keletkeznek, amelyek áttetsző homály formájában láthatók.
• stromában mély gyulladásos folyamat: szürkésfehér foltok jelennek meg, melyek nem határolódnak el élesen az ép részektől. Hámhiány többnyire nem alakul ki.
• az endothelium herpeszes infekciója: első tünetként kifejezett mértékű látásromlás jelentkezik.

Herpes zoster (övsömör) (VZV) által okozott gyulladás: Mindig egyoldali megbetegedés. A Varicella-Zoster vírusfertőzés kiújulásaként jön létre. A szem csak akkor betegszik meg, hogy ha az V. agyideg első ága is érintett. Típusos bőrelváltozások vannak jelen, a szemhéjak duzzadtak. A betegség gyakran kiújul (recidivál), ami talán megelőzhető, ha a hajlamosító tényezőket kiiktatjuk: stressz, túlzott napozás.

Adenovírusok által okozott gyulladás: egyik képviselője a keratoconjunctivitis epidemica nevű betegség, mely elsősorban a kötőhártyát betegíti meg, de az esetek nagy részében a szaruhártya is érintett.^1,4,5

Gombák által okozott keratitis

A szaruhártya stromában szürkés-fehér beszűrődés, amely éles szélű, körülötte kis, satellita léziók láthatóak. A szteroid és antibiotikum cseppek hosszú távú alkalmazása egyre gyakrabban vezet a szaruhártyát is érintő gombás megbetegedéshez. A tartósan kontaktlencsét viselők is a veszélyeztetettek közé tartoznak.

Leggyakrabban Candida albicans a kórokozó, de előfordul Aspergillus fumigatus (főleg növényi sérülések után), Fusarium vagy Aktinomyces fertőzés is.^1,5

Amőba által okozott keratitis

Leggyakrabban Acanthamőbák okozzák. Típusosan kontaktlencse viselőkön fordul elő, akik a kontaktlencse mosófolyadékából vagy csapvízből viszik fel a kórokozót a szaruhártyára. A cornea gyulladása herpeszhez hasonló, faág vagy csillagalakú beszűrődéssel kezdődik, majd 2-3 hét után kialakul a gyűrű alakú beszűrődés.

Mindezeken kívül léteznek endogén vagy immunspecifikus eredetű, illetve immunbetegségekhez (rheumatoid arthritis) társuló keratitisek, ritkább esetekben akár ismeretlen eredetű szaruhártya-gyulladással is találkozhatunk.

Folytatás Hogyan kezelhető a szaruhártya-gyulladás?

Képek
A szaruhártya-gyulladás típusai, kenetvétel és szaruhártya-átültetés (A képre kattintva a fotók nagyobb méretben is megtekinthetőek.)
Bakteriális keratitis	Szaruhártyafekély
Keratitis dendritica	Aspergillus okozta keratitis
Acanthamoeba-keratitis	Szaruhártyakenet-vétel
Szaruhártya-átültetés

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész szakorvos

Felhasznált irodalom:

(1) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a keratitisek kezeléséről. Szemészeti Szakmai Kollégium. (2011) Egészségügyi Közlöny LXI. évf. 18. szám 2613. o
(2) Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010. 122-137.
(3) Brad Bowling: Kanski’s Clinical Ophthalmology: A Systematic Approach. 8th edition (2016) 168-199. o.
(4) Hoffman J (2015): Gonococcal conjunctivitis: the importance of good-quality conjunctival swabs. Br J Gen Pract 65(639):552-553.
(5) Leck A (2009): Taking a corneal scrape and making a dignosis. Community Eye Health 22(71):42-43.