A szem természetes öregedése (presbiópia)

Korábban normális látású személyek 40-45 éves koruk körül veszik észre, hogy olvasáskor, közeli munka végzésekor szemük nem tud a megfelelő távolsághoz alkalmazkodni, sőt közelre nézéskor gyakran fejfájás is fellép. Ez a presbiópia, azaz az öregszeműség jelensége.

Az éles képet alkotó szem éleslátásának kiterjedése két adattal jellemezhető: a közelponttal és a távolponttal. A közelpont az a szemhez legközelebbi pont, ahol a tárgyat még élesen látja a szem, a távolpont pedig az a legtávolabbi pont, ahonnan még éles kép kapható. A fókuszálás képességének kisgyerekkori kialakulása után az idő előrehaladtával a közelpont fokozatosan távolodik a szemtől, míg a távolpont a végtelenben marad egészséges szem esetében.

Presbiópiáról, azaz öregszeműségről akkor beszélünk, amikor a közelpont már elég messze került ahhoz, hogy az egyént zavarja a mindennapi életben a kisméretű tárgyak szemügyre vételében, amelyeket közel kellene tartani a szemhez. A presbiópia természetes folyamat, minden szemen kialakul, általában 40 éves kor körül.

A presbiópia első tüneteként a legtöbben azt tapasztalják, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kell tartaniuk az olvashatósághoz, mint ameddig a karjuk elér.

Ha Ön rövidlátó, akkor átmenetileg kezelni tudja ezt a problémát úgy, hogy olvasáskor (vagy bármely kisméretű tárgy megtekintésekor) leveszi a szemüvegét (vagy átmenetileg gyengébbre cseréli). A közelpont távolodása azonban nem jár együtt a távolpont távolodásával, vagyis a szemüveg nélküli olvasás nem jelenti a rövidlátás javulását. A rövidlátás lényege ugyanis az, hogy a távolpont túl közel van a szemhez (és nem a végtelenben). Ha például Ön -1 dioptriás szemüveggel (vagy ennek megfelelő kontaktlencsével) lát jól, akkor korrekció nélkül szemének távolpontja kb. 1 méter, vagyis addig lát el élesen.

Az olvasás nehézsége vény nélkül kapható olvasószemüveggel is enyhíthető, jobb azonban szemorvoshoz fordulni, ugyanis a nem megfelelő szemüveg később komoly problémák forrása lehet. A presbiópia rutin szemvizsgálattal könnyen diagnosztizálható. Kezelésére főleg szemüveget és kontaktlencsét alkalmaznak, de műtéti korrekcióra is van lehetőség.

A szem öregedésének okai

A szemnek a különböző távolságra lévő tárgyakról visszaverődő fényt gyűjtőlencseként úgy kell törnie, hogy az éppen vizsgált tárgyról a szem ideghártyáján (retina) mindig éles kép keletkezzen (fókuszálás). Ehhez változtatható fókusztávolságra van szükség, amelyet a szem a szemlencse segítségével old meg. A szemlencse egy kb. sárgaborsó nagyságú, átlátszó, rugalmas golyó, amely a szem teljes fénytörő képességének csak kisebb részéért felel, viszont az alakja és ezzel a törőereje is változtatható. (A szemben a legnagyobb törőerejű lencse az állandó fókusztávolságú szaruhártya.)

Az emberi szem sémás anatómiája

Forrás

A magától golyó alakot felvevő szemlencse szalagok segítségével egy őt körülfutó izomgyűrűhöz (sugárizom), az izomgyűrű pedig körkörösen a szem rugalmas belső burkához van rögzítve. Ha a sugárizom el van ernyedve, a belső szemburok saját rugalmasságánál fogva az izomgyűrűn és a szalagokon keresztül körkörösen meghúzza a szemlencsét, amely így ellaposodik, fókusztávolsága nő. Ha a sugárizom összehúzódik, kinyújtja a belső szemburkot, viszont ellazítja a szemlencsét rögzítő szalagokat, ezáltal a szemlencse saját rugalmasságánál fogva kigömbölyödik, fókusztávolsága pedig csökken. Amikor Ön egy távoli tárgyat néz, a sugárizom ellazul, ezáltal a szemlencse ellaposodik, ha viszont közeli tárgyra néz, a sugárizom összehúzódik, a szemlencse pedig kigömbölyödik.

A szemlencse belsejében azonban még fiatalkorban kialakul egy merev mag, amely az idő előrehaladtával a lencse változtatható alakú állományának rovására fokozatosan nő. Mivel a szemlencse a legtöbb időt széthúzott, lapos állapotban tölti (elernyedt sugárizom mellett), a belső elmerevedett mag ennek az alakját követi. Minél nagyobb lesz a mag, annál kevésbé fog tudni kigömbölyödni a szemlencse, vagyis csökkenni fog a szem maximális törőereje. Ez az oka a közelpont korábban már említett távolodásának a szemtől.

Presbiópia akkor jelentkezik, amikor a belső merev mag eléri azt a nagyságot, ami már a mindennapi életet is akadályozó közelpont-távolodást okoz.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A presbiópiát rutin szemvizsgálat segítségével lehet diagnosztizálni, amelyet általában szemész vagy optikus végez.

A teljes körű szemvizsgálat több vizsgálatot foglal magában. A szemész speciális készülékek segítségével vizsgálhatja meg a szemét, amelyek közvetlenül a szemébe világítanak, és megkérheti Önt, hogy lencséken nézzen keresztül. Minden vizsgálatra szükség van ahhoz, hogy orvosa a látásáról megfelelő képet kapjon.

Ha Önnek nincs tudomása a szemével kapcsolatos problémáról, nem hord szemüveget vagy kontaktlencsét, akkor is érdemes szemészeti szűrővizsgálaton részt vennie 40 éves kor alatt minden 10 évben, 40 és 65 éves kor között minden 2-4 évben, illetve 65 éves kor fölött évente vagy kétévente.

Ha Önnek szembetegsége, kontaktlencséje vagy szemüvege van, gyakrabban érdemes szemészét felkeresnie. Ha bármilyen panasza alakulna ki a látásával kapcsolatban, azonnal forduljon szemészéhez, akkor is, ha nemrég volt szemvizsgálaton! A homályos látás felveti, hogy Önnek új szemüvegre van szüksége, vagy valamilyen új szembetegsége van, amit ki kell vizsgálni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus