Milyen szembetegségeket okozhat az UV-sugárzás?

Az UV-sugárzás veszélyezteti bőrünk mellett a szemeinket is, számos szemészeti betegség mögött az erős és rendszeres UV-terhelés is szerepet játszik. A probléma az, hogy a szem esetében legtöbbször nincs konkrét. azonnal látható káros hatása a napsugárzásnak.

Miért kell védeni szemünket az UV-sugárzástól?

Az UV-fény könnyebben hatol be a szem szöveteibe, mint a látható fény, ami potenciálisan növeli a szemproblémák kockázatát. A szem nem rendelkezik olyan természetes védő faktorokkal, mint a bőr esetében a pigmentáció, ezért védekezés nélkül komoly károsodásokat idézhet elő.

A szemre az UV-sugárzás valamennyi típusa hordoz veszélyeket.

• A háromféle UV-fény közül az UV-A bocsát ki a legkevesebb energiát, ez okozhatja a bőr öregedését. A ráncok és a napfoltok az UV-A egyik leggyakoribb hosszú távú hatásai, de bizonyos bőrrákokkal is összefüggésbe hozhatók. Az UV-A sugárzás kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében.
• Az UV-B valamivel több energiát bocsát ki, közvetlenül károsítja a DNS-t, és felelős a napégésért és a legtöbb UV-sugárzással összefüggő rákért. A szem esetében a szaruhártya és a szemlencse nyeli el az UV-B nagy részét.
• Az UV-C több energiát bocsát ki, mint az UV-A és az UV-B, de legnagyobb részét a Föld ózonrétege blokkolja. A napfény mellett az UV-C a hegesztőpisztolyokból és az UV-fertőtlenítő izzókból származik, ezért ezen eszközök használatakor különleges védőeszközök használata szükséges.

Az erős UV-sugárzás által okozott szemészeti betegségek

Rövid távú elváltozások

Nemcsak a bőr éghet le, hanem a szem szaruhártyája is, és azt követően már 2-4 órával gyulladásos reakció zajlik le, ami különösen fájdalmas lehet. Azokon a helyeken, ahol visszaverődik az UV-sugárzás (például víz mellett, hófedte tájakon síelés közben), a szaruhártya-gyulladás különösen súlyos formája, hóvakság alakulhat ki. A hóvakság tulajdonképpen a szaruhártya (bőrhöz hasonló) "megégése". Szúró-égő jellegű fájdalommal, szempirosodással, könnyezéssel, homályos látással jár. Az elváltozás 1-2 nap alatt magától, esetleg szemcseppek segítségével gyógyul, azonban addig igen fájdalmas.

A kötőhártya-gyulladás nem gyakori, de egyik lehetséges oka is lehet az erős napsütés (a fertőzéses eredet, allergének és más irritációló anyagok által kiváltott gyulladás mellett). A szem kipirosodása, könnyezése és váladékozása, a fényérzékenység, homályos látás hívhatja fel rá a figyelmet.

A napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos. A napfény ilyenkor fókuszálódik a retinának az éleslátásért felelős pontjára, és pillanatok alatt maradandó látáskárosodást okoz.

Hosszú távon jelentkező szembetegségek

A napsugárzásnak elsősorban hosszú távon van hatása a szemre, mivel az UV-sugárzás a szem nyálkahártyáját, ideghártyáját is eléri. Az élet során összeadódnak az UV-sugárzás káros hatásai, aminek következményei elsősorban középkorúaknál, vagy idősebb korban jelentkeznek. Vannak olyan gyakori szembetegségek, amelyek kialakulásában más tényezők mellett a rendszeres és erős UV-sugárzás is szerepet játszik.

Makula degeneráció - Az UV-sugárzás (annak UV-B tartománya) jelentősen növelheti a vakság vezető okaként emlegetett időskori makuladegeneráció (AMD) előfordulásának esélyét. A makula, vagy magyarul sárgafolt, a szem hátsó részén található, a retina - éleslátásban szerepet játszó és fényhatásra érzékeny - része.

Kúszóhályog (pterygium) - A kötőhártya szemfelszínen növekvő vastagodása a kúszóhályog. Amennyiben az elváltozás rákúszik a szaruhártyára, gyulladást és fénytörési hibát idéz elő, az íriszt és a pupillát takarva végül jelentős látásromlást okoz. Megelőzéséhez fontos a szemet érő irritációk, a por és a szél mellett az UV-fény minimalizálása. Az elváltozás gyakran már tizenéves, vagy fiatal felnőtt korban megjelenik.

Melanoma - A melanoma legtöbbször a bőrön jelenik meg, ám a testünk más részein előforduló festéksejtekből is kialakulhat, például a szemben, központi idegrendszerben, nyálkahártyákon. A daganat kialakulásához vezető génmutációk keletkezésében fontos szerepet játszik a napfény ultraibolya (UV) sugárzása, valamint az egyén fokozott genetikai érzékenysége is.

Szürke hályog - Régen a szürke hályog jellemzően 70-80 éves korban alakult ki, ma már a 40-50 éves korosztálynál is gyakori. Lassan, évek alatt alakul ki. A szemlencse elváltozása idővel a homályossá vagy kevésbé színessé teheti a látást. A hosszan tartó UV-sugárzás módosítja a lencsefehérjéket, ami szürkehályog kialakulásához és a látás romlásához vezet.

A szembetegségek megelőzése érdekében

A napszemüveg viselése mindenkinek ajánlott kortól, nemtől és egészségi állapottól függetlenül, de különösen fontos csecsemők, kisgyermekek, valamint olyan betegek esetében, akiknek szürke hályoguk vagy sárgafoltsorvadásuk (makula degeneratio) van, továbbá szemműtét után.

A legalább UV 400-as jelzéssel ellátott napszemüvegek viselésével óvhatjuk meg leginkább szemünket a káros sugaraktól. A túlzottan sötét, de elégtelen fényvédő hatású lencse csak kitágítja a pupillát, ezáltal még több UV-sugárzás éri a szemünket.

A hagyományos szemüveg (üvegből készült lencse esetén) bár kiszűri az UV-sugarak egy részét, a megfelelő napszemüveget nem helyettesíti. Számukra dioptriás napszemüveg viselése ajánlott.

A kontaktlencsét viselőknek is szükségük van napszemüvegre, akkor is, ha UV-védelemmel ellátott lencséjük van. A kontaktlencsék ugyanis a szaruhártyának csak kis részét fedik le. Így a fennmaradó terület védtelen az UV-sugárzással szemben, aminek következtében gyulladások vagy hóvakság alakulhat ki.

Lásd még Kontaktlencse-viselés nyáron: rejtett veszélyek

Bizonyos gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, vízhajtók, néhány antibiotikum és nyugtató) fokozzák a napfény hatására kialakuló szem- vagy látáskárosodás veszélyét, ezért ezen készítmények szedése esetén különösen fontos a napszemüveg viselése.

Fontos szemünk fizikai védelme, azaz hogy minél kevesebb közvetlen napfény érje közvetlenül szemeinket. Ez elősegíthető az alábbiakkal:

• Karimás, napellenzős, a szemek körüli területet árnyékoló kalapok viselése.
• A napszemüveg illeszkedjen az arc vonalához, hogy az oldalról beeső fénysugarakat is megszűrje.
• A legintenzívebb napsütéses órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjunk árnyékban, zárt helyen.

Ha süt a nap, a legtöbben felveszik a napszemüveget, de ha az eget felhők árnyékolják, sokan már nem tartják fontosnak viselését. Pedig a káros sugarak egy része felhősödés mellett is lejut a földfelszínig, ezért nyáron felhős ég mellett is ajánlott napszemüveget viselni.

Vigyázni kell a tükröződő napsütéssel is, ezért a vízparton, téli sportok közben, sőt a tűző napon való olvasás közben is erős UV-terhelés érheti szemeinket, ezért ezekben az esetekben is fontos a napfény elleni védelem.

A szem egészségére a vitamindús, antioxidánsokban gazdag gyümölcsök-zöldségek fogyasztása jó hatással van, csökkenthetik az UV-sugárzás által okozott károsodás mértékét is. A vitaminok közül fontos a C-vitamin, a szemvédő A- és E-vitamin, a B-vitamin pedig a szemidegeket erősíti. Az antioxidánsok szerepét a makuladegeneráció megelőzésében is kimutatták.

A legfontosabb, hogy ne tévesszem meg minket az, hogy az erős napsütés eddig még semmilyen szemészeti problémát nem okozott. A legsúlyosabb és legnehezebben kezelhető szembetegségek (mint a szürke hályog és a makuladegeneráció) az évek során összeadódó fényterheléssel hozhatóak összefüggésbe, így a rövid távon jelentkező panaszok hiányában is óvjuk szemeink egészségét!

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Dr. Schneider Miklós - Semmelweis Egyetem; Dr. Berta András - Debreceni Egyetem; National Eye Institute