Szürke hályog - Amikor műtétre kerül a sor

Elsősorban a 65 év felettieket érintő szembetegség a szürke hályog, ami kezeletlenül hagyva akár vaksághoz is vezethet. A nem fertőző, öregedéssel összefüggésbe hozható kórképről Dr. Cserháti Zoltán, szemész orvossal beszélgettünk.

A szürke hályog a szemlencse gyakori megbetegedése. Orvosi nevén katarakta, amely görög szóból származik, jelentése pedig fehér vízesés. Ezzel a betegség jellemzőjére is utalnak, ugyanis a szürke hályog fő jellemzője a szemlencsén kialakuló szürkés réteg miatti homályos látás. A páciensek ilyenkor úgy érzik, mintha egy fehér vízfátyolon néznének keresztül.

Milyen tünetek esetén szükséges orvoshoz fordulni?

Dr. Cserháti Zoltán: A szürke hályog fájdalommentes, nem jár váladékozással, kipirosodással vagy viszketéssel. Az emberek rendszerint csak a látásuk súlyos romlásánál, a látásélesség csökkenésénél keresik fel a háziorvost, vagy jobb esetben a szemész orvost. Ekkor elmondják, hogy nem látnak megfelelően, csak olyan homályosan, mintha egy függöny lenne előttük. Gyakori, hogy a színek intenzitásával van problémájuk. Ekkor szeretnének szemüveget vagy másik lencsét felíratni. A vizsgálat során viszont kiderül, hogy a szemüveg hatástalan, és csak műtéttel orvosolható a probléma.

Sajnos ebben az esetben megijednek a betegek, mivel a szemműtét félelmetes beavatkozásként él a páciensek fejében. Fontos azonban megemlíteni, hogy a katarakta operációjának sikeressége és hatásossága példaértékű az orvosi műtétek történelmében. Így semmiképpen nem tanácsos sem megijedni, sem pedig az időt húzni a diagnózis megállapítását tekintve.

A szemészeteken is hatalmas a várólista. Előfordul, hogy 3-4 hónap után kap egy beteg vizsgálati időpontot. Mennyit árthat, ha nem jut időben szakorvosi ellátáshoz a szürke hályog miatt?

Dr. Cserháti Zoltán: Alapvetően a szürke hályogra a hosszabb kórlefolyás jellemző. Kezdődő, vagy éppen már érett szürke hályog esetén a 3-4 hónap nem jelent jelentős "ártalmat" a látóélességre nézve, der természetesen ezt mindenki máshogyan éli meg. Véleményem szerint 40 év fölött 2 évente, 50 év fölött pedig évente érdemes szemészeti vizsgálatra menni, így talán jobban kiszámíthatóbbá válik a vizsgálatok ideje, valamint a betegség meglétéről is pontosabb képet kaphatunk.

Mi történik az első vizsgálaton?

Dr. Cserháti Zoltán: Ahhoz, hogy biztosan megállapítsuk a szürke hályog fennállását, illetve azt, hogy éppen milyen stádiumban van, pupillatágításos vizsgálat szükséges. Ekkor mindkét szembe speciális szemcseppeket cseppentünk, melynek hatására a szembogár (pupilla) megtágul, így a lencse, valamint a szem hátsó részei (üvegtest, ideghártya) tükrözhetővé válnak. A vizsgálat során a réslámpa fényének segítségével látjuk, hogy a lencse melyik rétegben van lencsehomály. Általában a lencse széli részén kezdődik a folyamat, majd fokozatosan halad a centrum felé, ami fordítva is lehetséges. A diagnózis felállítása után tájékoztatjuk a beteget, és ha szeretné a műtéti beavatkozást, előtte általában három vizsgálatot javasolunk. A háziorvos és a belgyógyász kolléga segítségével egy friss EKG- és laborvizsgálat szükséges. Ezt követően ki kell vizsgálni, hogy a beteg operálható-e, vagyis van-e bármilyen kizáró ok a műtéttel kapcsolatban.

Örökölhető-e ez a betegség?

Dr. Cserháti Zoltán: A szürke hályog kialakulásának oka ismeretlen, multifaktoriális jelleget sejtenek a háttérben. Ezek között vannak környezeti, hormonális, genetikai tényezők is. Újabb kutatások a dohányzást és az UV-B sugárzást teszik leginkább felelőssé, így ezeknek a megelőzésben is fontos szerepük van. A rizikófaktorok között szerepel még a magas testtömeg index, a diabétesz és a magas vérnyomás is. Utóbbi kettő a legveszélyesebb, főleg akkor, ha az értékek ingadoznak, hiszen ekkor számos eltérést okozhatnak az ideghártyán. Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan gyógyszer, amely a szürke hályog kialakulását biztosan megelőzné, vagy a kezdeti stádiumban levő, korhoz köthető szürke hályogot megszüntetné vagy kialakulását megakadályozná.

Mindenkinek ajánlatos a műtéti beavatkozást vállalnia, hogy a látása javuljon? Mennyien utasítják el az operációt?

Dr. Cserháti Zoltán: Ez egy nehéz kérdés, mivel a betegség csak műtéti úton gyógyítható. Korábban is említettem, hogy az egyik legsikeresebb műtéti eljárásról beszélünk, ennek ellenére sok beteg az orvos döntésére bízza a kérdést. Fontos tudni, hogy ha a szürke hályog a látóélességet a beteg számára elfogadhatatlan mértékben rontja, tehát mindenképpen javasolt a műtét.

Hogyan zajlik az operáció? Szükséges bármilyen előkészület előtte?

Dr. Cserháti Zoltán: A szürkehályog-műtét célja a lencse eltávolítása, majd ennek pótlása műlencse segítségével. A műtétet leggyakrabban, helyi cseppérzéstelenítésben végezzük, vagyis a beteg a beavatkozás ideje alatt ébren van, de nem érez semmit. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a szem mögé adott injekcióval érzéstelenítünk, de a kombinált műtéteket már altatásban szükséges elvégezni. A páciens az altatás előtt nem ehet, nem ihat. Nagyon fontos erről a kérdésről is pontosan egyeztetni az orvossal.

Milyen korszerű operációs technikák érhetőek el?

Dr. Cserháti Zoltán: Az eleinte alkalmazott extra-, majd intracapsularis műtéti eljárások helyét ma, a fakoemulzifikációval végzett műtét vette át. A beavatkozás során 1,6-3,0 mm-es seben keresztül – ellentétben a közhiedelemmel – nem lézer, hanem ultrahang segítségével törjük fel, és távolítjuk el a lencsét. Az ilyen típusú műtéteknél lágy, intraokuláris műlencsét helyezünk a lencsetokba, és mivel kisebb a seb, nincs vérzés, nincs szükség varrásra sem. Ezt a beavatkozást - érvényes egészségbiztosítás esetén - az OEP teljes mértékben támogatja. Ennek ellenére, amennyiben valakinek cilinderes műlencsére van szüksége, annak egy részét a betegnek kell finanszíroznia.

Jellemző-e, hogy mindkét szemet operálni kell? Mennyi időnek kell eltelnie a két beavatkozás között?

Dr. Cserháti Zoltán: Nagyon gyakori, hogy mindkét szemen találunk szürke hályogot. Ekkor a gyengébb, rosszabb látóélességű szemmel érdemes kezdeni. Nem operálunk egy ülésben, ugyanabban az időben két szemet, mivel ha bármi történik a műtét során, akkor nagyobb kárt okozunk, mint hasznot. Általánosságban elmondható, hogy kb. 6 hetet érdemes várni a következő szem operációjával azonban ezt mindig a beteg állapota, valamint az operatőr orvos határozza meg.

Előfordulhatnak bonyodalmak, nem várt reakciók a műtét során?

Dr. Cserháti Zoltán: Különböző komplikációk felmerülhetnek, bár ezek száma rendkívül csekély. A műtét alatti komplikációk közül leggyakrabban a hátsó tok szakadása fordul elő. Ez a leggondosabb sebész kezei között is megtörténhet, de a műtét ilyenkor is befejezhető, és a lencse beültethető.

Az operáció után mit érez a beteg, milyen óvintézkedéseket, orvosi utasításokat kell betartania otthonában? Meddig kell kórházban maradnia?

Dr. Cserháti Zoltán: A kórházi tartózkodással kapcsolatban két lehetőséget emelnék ki. Amennyiben a beteget egynapos szemészeti ellátásban operálták, és nem történt komplikáció a műtét során, vagy az azt követő kontroll alkalmával, akkor a műtét napján, már délután hazamehet. Amennyiben nem egynapos ellátásban zajlott az operáció, egy éjszakát bent kell aludnia a betegnek. A műtétet követően mindkét esetben egy kagyló segítségével ragasztják le az operált szemet, amibe előtte különböző szemcseppeket adnak.

A látás a műtét utáni órákban kitisztul. A teljes gyógyulás minimum 6 hét. Ezen időszak első 1-2 hetében kímélő életmód javasolt: ne emeljen nehezet a beteg, ne végezzen fizikai munkát. Alapvetően a műtétet követő napon már normál életmódot lehet élni: olvasni, utazni, főzni, de az éves nagytakarítást ne ekkorra tervezzük. Az orvos által felírt szemcseppkezelést (antibiotikum, szteroid vagy nem-szteroid gyulladásgátló), és a kontrollt pedig be kell tartani.

Felléphetnek-e szövődmények?

Dr. Cserháti Zoltán: A műtét utáni komplikációk legnagyobb veszélyét az endophthalmitis jelenti, mely során különböző kórokozók közvetett hatására károsodhatnak a retina kapillárisai. Szerencsére ritka szövődményről van szó. Ugyancsak ritka esetben előfordulhat a seb szivárgása, magas szemnyomás vagy ödéma. Néha utóhályogok is maradhatnak, melyek másodlagos katarakta kialakulását eredményezhetik. Ez azonban a legújabb (Nd-YAG) lézertechnikával gyorsan orvosolható.

Az operált páciensek, akik munkaképesek, mikortól állhatnak munkába?

Dr. Cserháti Zoltán: A munkába történő visszatérés kérdése egyéni elbírálást igényel, de általánosságban elmondható, hogy az operált betegek zöme 60-70 év körüli, sokkal kevesebben vannak azok, akik aktívan dolgoznak. Az ő esetükben néhány nap, esetleg egy-két hét pihenő, táppénz javasolt - amennyiben szemészetileg minden rendben van. Ezt egyénileg, a háziorvossal konzultálva kell eldönteni. A felírt szemcsepp cseppentésén kívül nincs szükség semmi egyéb eszközre.

Mikor tekinthető sikeresnek az operáció? Milyen változást tapasztal a gyógyult beteg, s mi történik, ha nincs változás jó irányba?

Dr. Cserháti Zoltán: A sikeres operáció minden beteg esetében egyedi elbírálás alapján mondható ki, mert mások a betegek elvárásai, életmódjuk és az általános egészségi állapotuk. A műtét sikerességének kritériumai a következők: a látási panaszok csökkenése, a látóélesség javulása, az életminőség javulása, a lencse hátsó tokjának elhomályosodása. Tanácsos minden panaszt a kontroll idejében az operáló orvosnak elmondani, mert így rövid időn belül - amennyiben szükséges - módosíthatnak például a szemcseppkezelésen.

Sajnos, sokakat más betegség is terhel, így a sikeresen megoperált beteg szemfenekén olyan elváltozások vannak, amelyek teljesen függetlenek a korábbi szürke hályogtól. Gondolok itt a be nem állított vércukorértékekre, vagy éppen a korábbi években, évtizedekben károsodott makulára, vagyis az éleslátás helyének sorvadására, meszesedésére (AMD), esetleg a zöld hályog betegségre. A tapasztalat az, hogy ilyen esetekben is javulhat a perifériás látás, a színintenzitás és a kontrasztérzékenység.

Bővebben A szürke hályog műtéti kezelése

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Cserháti Zoltán, szemész