Acanthamoeba-keratitis - Egy fájdalmas szembetegség
A keratitis a szaruhártya (cornea) gyulladásos folyamatát jelenti, melynek kiváltó oka különböző lehet. Az 1973-ban felismert Acanthamoeba-keratitis egy ritka, leginkább kontaktlencse-viselőknél előforduló súlyos parazitafertőzés, mely látáskárosodással vagy akár vaksággal is járhat. A betegséget nehéz diagnosztizálni és nehezen is kezelhető.
Mi okozza a betegséget?
A betegség kb. 80%-ban - mondhatni típusosan - azokon a kontaktlencse-viselőkön fordul elő, akik a kontaktlencsét csapvízzel mossák, nem tartják be a szükséges higiéniás szabályokat és a kórokozót a szaruhártyára a mosófolyadékból viszik fel.[1] A fertőzésért felelős egysejtű amőba szinte mindenütt jelen van és gyakran a szem felszínén lévő mikrosérüléseken keresztül okoz problémát, így bárki megkaphatja azt. Növelhetjük a kialakulás kockázatát, ha kontaktlencse viselése közben úszunk, zuhanyzunk vagy éppen használjuk a pezsgőfürdőt, szaunát.
Tünetek
Számos esetben a klinikai kép nem specifikus. A korai tünetek közül azonban kiemelendő az igen nagy fájdalom, mely nagyobb, mint amilyet a látott szaruhártya-állapot magyarázna. Előfordulhat még fényérzékenység és vörös szem is. A szaruhártya gyulladása a herpeszhez hasonló, faág vagy csillag alakú beszűrődéssel kezdődik, majd 2-3 hét után kialakul a gyűrű alakú stromális beszűrődés (1. kép).[2]
Végül akár szaruhártyafekély is kialakulhat, a gyulladás a szem hátsóbb részeire is terjedhet és - kezeletlen esetekben - akár vaksághoz is vezethet.
Hogyan diagnosztizálható a betegség?
A diagnózis során fontos, hogy a szaruhártyáról - lehetőleg az érintett területről vagy fekélyről - kaparékot és tenyésztést kell venni, melyet a megfelelő patológiai és mikrobiológiai laboratóriumba kell küldeni. Számos helyen már elérhető Confoscan - mely a szaruhártya egyes elemeit mikroszkopikus nagyításban vizsgálja -, melynek segítségével az Acanthamoeba jól kimutatható (2. kép). Ne feledjük, hogy a kontaktlencsét és annak tárolóját is meg lehet vizsgálni, és hogy ezeket már nem ajánlatos tovább használni.
Amennyiben egy kontaktlencse-viselő személynél szaruhártya-gyulladást találunk, mindig gombás fertőzésre vagy Acanthamoebára kell gondolni.[3]
Hogyan kezelhető a betegség?
A diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni a kezelést, mely ellentmondásos és néha hatástalan. Szemcseppben antibiotikumot (neomycin), fertőtlenítőszert (propamidin-izothionat), antiszeptikus és antimikrobás hatású szert (chlorhexidin) kell adni a protokoll szerint, azonban szájon át gombaellenes (itraconazol) szerek is kiegészíthetik a kezelést. A fájdalmat csökkenteni szükséges, ezt cycloplegiával (pupillatágítással) érhetjük el.[3]
A betegeket kezdetben nagyon szorosan (naponta, fekvő beteg intézményben) kell követni, amíg a klinikai válasz nem látható. A kezelést több hónapig kell folytatni, mivel recidiválhat (kiújulhat) a betegség. Kontaktlencse viselése ezen időszak alatt szigorúan tilos!
Amennyiben a szaruhártyán fekély alakult ki és nagy a perforáció veszélye, sebészeti, perforáló szaruhártya-átültetés (keratoplasztika) is szóba jön. Amennyiben az aktív gyulladás szakában tervezzük a szaruhártya-átültetést, fennáll a lehetősége, hogy a graftban (átültetett szaruhártyában) is megismétlődik majd a fertőzés.
Mit tehet a megelőzés érdekében?
Minden kontaktlencse-viselőt meg kell tanítani arra, hogyan tartsa tisztán a használt lencsét, hogy soha ne mossa meg csapvízzel vagy sóoldattal a lencsét és tartsa be a megfelelő higiéniás körülményeket. A kontaktlencse cseréje előtt és után alaposan kezet kell mosni! Cserélje naponta a tároló folyadékot, és soha ne hordja a megadott időn túl a lencsét. Fontos, hogy panasz esetén azonnal vegyük ki a kontaktlencsét és forduljunk szemész szakorvoshoz!
Az Acanthamoeba-keratitis prognózisa rosszabb más szaruhártya-gyulladásokkal összehasonlítva, ezért a megelőzés kiemelten fontos.
Tovább Hogyan tartsuk tisztán a kontaktlencséket?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész
Felhasznált források:
[1] Erica Bernfeld M.D.: Acanthamoeba keratitis.American Academy of Ophthalmology. EyeWiki. (AAO/)
[2] Brad Bowling: Kanski’s Clinical Ophthalmology: A Systematic Approach. 8th edition (2016) 168-199. old.
[3] A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a keratitisek kezeléséről (1. módosított változat). Készítette: Szemészeti Szakmai Kollégium. (2011) Egészségügyi Közlöny LXI. évf. 18. szám 2613. old. Letölthető: https://kozlonyok.hu/
[4] Képek forrása: University of Iowa Health Care. Ophthalmology and Visual Sciences. Eyerounds.org (UIowa)