Mire figyeljünk szemüveglencse-választáskor?

Dr. Papp Júlia
szerző: Dr. Papp Júlia, szemész - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész frissítve:

A gyártók egyre szélesebb palettáját kínálják az újabbnál újabb fejlesztésű szemüveglencséknek. Miután meghatározták a dioptriát a következő feladat a szemüvegkeret és a lencse típusának kiválasztása. Ne kapkodjunk, szánjunk rá kellő időt, így sok bosszúságtól, csalódástól kímélhetjük meg magunkat. Fontos tudni, hogy nem minden lencsetípus csiszolható be az adott szemüvegkeretbe.

Első lépésként tisztázni kell, hogy pontosan milyen céllal csináltatjuk a szemüveget és milyen elvárásaink vannak vele szemben. A döntés meghozatalához alaposan tájékozódnunk kell! Nem biztos, hogy a legdrágább, legdivatosabb megoldás lesz számunkra a legideálisabb.

Nem szabad általánosítani, nincsenek mindenkire és mindenre vonatkozó általános szabályok. Az új szemüveglencsék megszokási ideje nagyon változó. Van, aki néhány nap alatt megszokja a progresszív üveget, van aki éveken át képtelen viselni még az egyfókuszú lencséket is.

Lencsetípusok dioptria alapján

Egyfókuszú lencsék: csak egy adott távolságra (közelre vagy távolra) nyújtanak éles képminőséget. A lencse teljes egészében egy adott korrekció/dioptriaérték kerül becsiszolásra. Általában a rövidlátás, a távollátás és az astigmia korrekciójára alkalmasak. Rövidlátás esetén „mínuszos”, távollátás eseténn „pluszos”, míg astigmia esetén a lencsét „cylinderes” lencsének hívjuk. Amikor már a szem természetes öregedése (presbyopia) során olvasószemüvegre (közeli korrekcióra) van szükség, akkor is általában egyfókuszú, úgynevezett olvasószemüveget javaslunk – amennyiben egyetlen távolságra kívánják használni a szemüveget.

Többfókuszú lencsék: Ezeknek a lencséknek több fókuszpontjuk van, vagyis jóval szélesebb az a tartomány (távolság), ahol használhatjuk őket. Ide tartoznak a bifokális, trifokális és a multifokális (progresszív) lencsék is.

  • Bifokális lencsék: A lencse kétfókuszú, a különböző törőerejű lencserészek között vékony vonal látható. A közeli korrekciót (olvasótávolságra beállítva) alulra, míg a távoli korrekciót felülre helyezik el. Korábban a bifokális lencséket használták leginkább a presbyopia korrekciójára, míg manapság már nem ezt a lencsét szokták választani a páciensek. Ennek oka az, hogy nem tartják „elegáns, szép” megoldásnak, valamint kissé nehéz megszokni a szemüveg viselését, hiszen a fejtartás jelentősen befolyásolja, hogy éppen melyik távolságra látunk élesen (pl. lépcsőn lefelé, stb.). Hátránya még, hogy egy „keskeny” területen használható a közeli korrekció, valamint a közepes távolságban lévő képek életlenek.
  • Trifokális lencse: A közeli és távoli optimalizálás mellett közepesen távolra, azaz 50 és 150 cm közötti távolságra egy harmadik korrekciós mező is beépül a lencse kialakításába. Hátránya ugyanaz, mint a bifokális lencséké, vagyis a látómezők között gyors az átmenet, a lencse részei között pedig látszik a választóvonal. Ritkábban használjuk a gyakorlatban.
  • Multifokális (progresszív) lencse: A progresszív lencsébe közelre, közepesen távolra és távolra is be van csiszolva egy-egy korrekció, így mindegyik távolságban éles képet ad. A dioptriaátmenet távolról közelre a tetejétől az aljáig van megtervezve, éles választóvonal nélkül. Minden ilyen típusú lencsének egyik fő tulajdonsága a „csatorna” szélessége, amin belül nem torzít, vagyis éles képet ad. Az ezen kívüli részek torzít(h)a(t)nak. A távoli részre a legkomfortosabb, itt a legszélesebb a csatorna. Az olvasó részen szintén széles, de nem annyira, mint a távoli részen, viszont a kettő között a köztes távolságokra keskenyebb a csatorna. Minél drágább egy multifokális szemüveglencse, annál szélesebb mindenhol a „csatornája”, ezáltal annál kevesebb széli rész van, ahol torzít, így könnyebb megszokni és komfortosabb a látásban. Jó választás olvasáshoz, számítógépes vagy kézzel végzett munkához vagy távoli dolgok szemléléséhez. Az utóbbi években nagyon sokan választották ezt a lencsét, hiszen a hétköznapokban nagyon jól használható, azonban fontos tudni, hogy a viselőjének kompromisszumokat is kell kötnie: sokan beszámolnak arról, hogy nem minden távolságban látnak tökéletesen, sajnos ezek a lencsék jóval drágábbak, valamint vezetéskor (főleg éjszaka) zavaró fényjelenségek (lámpák körül fényudvar, képrázás) tapasztalhatók. Így azoknak, akik sokat vezetnek éjjel, kevésbé ajánljuk ezen lencséket.

Speciális lencsék: Természetesen vannak olyan speciális lencsék, melyek egy-egy állapot, betegség kezelése során alkalmazhatóak. (Ezekről jelenleg nem írunk bővebben.)

Prizmás lencsék: Leginkább rejtett kancsalság esetén használhatók.

„Plan” lencsék: Így hívjuk azokat a lencséket, amelyekbe nem csiszoltak be dioptriát. Digitális életmódunk során sok időt töltünk a különböző monitorok előtt. Amennyiben nincs szükségünk szemüvegre, de szeretnénk a kék fény hatásait kiküszöbölni, óvni szemünket, akkor szóba jönnek azok a szemüveglencsék, melyek nem tartalmaznak dioptriát, azonban különböző védő rétegeket igen.

Polarizált lencsék: Kellemesebb látáskomfortot, páratlanul éles látást, valósághű színérzékelést és 100% UV-A/UV-B-sugárzás elleni védelmet biztosítanak.

Fényáteresztő képesség alapján

  • Teljesen átlátszó lencsék
  • Különböző fokban színezett lencsék: Ilyenek a dioptriás napszemüvegek. Vezetéshez csak adott százalék alatti sötétítés a megengedett, ezt ne felejtsük el!
  • Átmenetes lencsék: a sötétítés csak a lencse felső részét érinti.
  • Fényre sötétedő lencsék: A beérkező fény UV-sugárzás-tartalmát érzékelve sötétednek el. A vásárlásukkor figyelembe kell venni, hogy a gépjárművek szélvédője az UV-sugárzás egy részét kiszűri.

A lencsék anyaga alapján

A lencse készülhet üvegből: általában nehezek, ezáltal kevésbé komfortos a szemüveg viselése (ugyanabban a dioptriában kb. 2-szer nehezebb a műanyagnál), könnyebben törhetnek, viszont kevésbé karcolódnak, mint a műanyag lencsék.

A műanyag lencsék: könnyebbek, kevésbé törékenyek, ennek következtében biztonságosabbak, így gyermekeknek feltétlenül ezek ajánlhatóak, viszont könnyebben karcolódnak, mint az üveglencsék. (Nagyon fontos, hogy gyermekek esetén felkészüljünk arra, hogy a szemüvegkeret is műanyagból legyen, valamint hogy még ezeket is eltörhetik a gyermekek. A gyermekkorban előforduló fénytörési hibák és a kancsalság kulcsfontosságú látásjavító eszközei ezen termékek!)

A polikarbonát lencsék: 12-szer ellenállóbbak az ütésnek, 30%-kal könnyebbek és vékonyabbak, mint az alap műanyag szemüveglencsék. Biztonságosak, kevésbé törékenyek, ezáltal nem balesetveszélyesek.

A lencse anyagának a törésmutatója határozza meg, hogy az adott dioptriájú lencse milyen vastag lesz. A nagyobb dioptriatartományokban ez különösen fontos – gondoljunk a nagyfokú rövidlátók vékonyított lencséjére!

A lencse felületi rétegei

Antireflex réteg: Más néven tükröződésmentesítés. A fény a határfelületeken megtörik és visszaverődik. Nagyon zavaró lehet a lencséről a szembe visszatükröződő kép. A réteg ezt a visszatükröződést, visszeverődést csökkenti. A réteg hiányában a fényképeken a lencse becsillan.

Keménylakk réteg: Benne van a nevében is, hogy egy felületi keményítés a műanyag alapanyagú szemüveglencsék mindkét oldalán. Ez egy pár mikronnyi vastagságú keménylakk bevonat, ami láthatatlan. Védi a szemüveglencsét a hajszálkarcoktól, apró sérülésektől, de erős dörzsölés hatására lekophat. Sokan tévesen karcmentes bevonatnak hívják.

Páramentesítő réteg: A hidegből melegbe való belépéskor a hideg felületeken pára csapódik le. A réteg nem véd száz százalékosan a párásodás ellen, de gyorsítja a szemüveglencsére lecsapódott pára elpárolgását.

Antisztatikus réteg: A szemüveg törlésekor fellépő sztatikus feltöltődést védi ki, megelőzve ezzel, hogy a törlés során a szemüveglencse magához vonzza a port.

UV-szűrő réteg: Ahogy bőrünket napvédő krémmel védjük a napsugárzástól (UV-fénytől), úgy szemünket is érdemes megfelelő UV-védelemmel ellátott szemüveglencsével védeni.

„Tükrös réteg”: Nagyon divatos réteg manapság, melynek lényege, hogy különböző színű szó szerint értendő „tükröződő” réteget visznek fel a lencsékre.

A különböző gyártók folyamatosan fejlesztik a lencsék felületi rétegeit, és úgynevezett rétegrendszerekben gondolkodnak, hiszen mindenkinek egyénre szabott, a különböző élethelyzetekben kiválóan használható szemüveget szeretnének kínálni. A fentiekben röviden foglaltuk össze a gyakorlatban is alkalmazott szemüveglencsék fajtáit, csoportosítását, azonban ettől a különböző gyártók eltérhetnek. A választásnál feltétlenül kérje ki látszerész, optikus véleményét.

Dr. Papp Júlia, szemészDr. Cserháti Zoltán, szemészForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész
Aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész

Cikkajánló

Segítség