Üvegtesti homályok - Avagy mi úszkál a szemem előtt?

A szemészeti szakrendeléseken az egyik legtöbbet elhangzó kérdés/panasz a szem előtt úszkáló üvegtesti homályokkal kapcsolatos. Kortól függetlenül szinte mindenki találkozott már ezzel a problémával, ezért jelen cikkünkben összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az üvegtest

A szemgolyó belsejét kitöltő kissé kocsonyás anyag – az üvegtest – térfogata kb. 4 ml, nagy része víz (98%). Kristálytiszta anyag révén a fő feladata a szemgolyó strukturális stabilitásának biztosítása, az átlátszóság megőrzése, valamint a fény egyenletes átvitele a retina felé. Az üvegtest legfontosabb alkotórésze azonban a kollagénrost-hálózat, mely a retina felszínéhez kapcsolja az üvegtestet.

Okok

A kollagénrost-hálózat a kor előrehaladtával, mechanikai erőbehatások, illetve biokémiai változások hatására változásokon, úgynevezett szinerézisen (“összehúzáson, elhíguláson”) megy keresztül. Vagyis, idővel az üvegtest zsugorodik, és ezek a rostok húzhatják a retina felszínét. Gyakran ezek a rostok elszakadnak, és lehetővé teszik az üvegtest szétválását a retinától. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben nem retinaleválásról, hanem úgynevezett hátsó üvegtesti határhártya-leválásról beszélünk.

Amennyiben nem történik ilyen kóros folyamat, akkor arról van szó, hogy a kollagénrostok összetapadnak és pontszerű, vonalszerű vagy egyéb szabálytalan alakú úszkáló üvegtesti homályok alakulnak ki, melyek árnyékot vetnek a retinára. A korábban leírt gyakori okok mellett gyakran látjuk ezt a folyamatot fizikai/lelki megterhelést, sérülést, szemészeti műtétet követően, idősebb korban, cukorbetegség esetén, esetleg nagyfokú rövidlátás esetében.

Az üvegtesti homály tünetei

Ha a fenti folyamat fokozatosan megy végbe, a tünetek jellemzően enyhék, és észrevétlenek maradhatnak. Főleg világosban, világos felszín előtt válnak láthatóvá a szemünk előtt, a fejmozgást követő vagy fix homályok. Előfordul, hogy csupán egy pillanatra “úsznak be” a képbe, majd eltűnnek. A homályok többsége jellemzően nem okoz látáspanaszokat, azonban ha centrálisabbak, illetve nagyobb méretűek, akkor már okozhatnak látáspanaszokat.

Fontos kiemelni, hogy a probléma egyéni, vagyis egyeseket jobban, másokat kevésbé zavarnak ezek a homályok. A homályokat a páciensek a legkülönfélébb neveken szokták illetni: repülő legyek, szúnyogok, fonalak, pókháló, fekete foltok, stb. Sokan néhány hét/hónap alatt hozzászoknak, megtanulnak együtt élni velük, az agy képes “nem észrevenni” őket.

Gyakran tapasztaljuk azt, hogy szürkehályog-műtét előtt nem látják a homályokat a betegek, míg a műtétet követően elkezdik észrevenni azokat, hiszen a látásuk jelentősen javult. Egy, a témával foglalkozó felmérés szerint a válaszadók 76%-a tapasztalt már hasonlókat, és csupán 33%-uknak okozott panaszokat.

Ha az elválási folyamat heves, akkor a retina ereit vagy magát a retinát is megszakíthatja az üvegtest, így üvegtesti vérzést vagy retinaszakadást okozva. Ezekben az esetekben már jelentős látásromlást is tapasztalhatunk.

Diagnosztika

Abban az esetben, ha bármilyen úszkáló vagy fix homályt látunk, javasolt pupillatágításos szemfenékvizsgálat, főleg akkor, ha látásproblémát is okoz. Amennyiben a látóterünkben, vagyis a perifériás látás esetén tapasztalunk villámcsapásszerű látást, szikralátást, ugyancsak javasolt a szemészeti vizsgálat. Ez utóbbi esetben minél hamarabb, hiszen ezek a panaszok üvegtesti határhártya-leválásra vagy akár retinaszakadásra is utalhatnak.

A nagyobb homályokat könnyebb észrevenni, de döntő többségük nehezen látható. Amennyiben nem láthatóak a szemfenékvizsgálat során a homályok, szemészeti ultrahangvizsgálat javasolt a diagnózis megerősítésére. A vizsgálat fájdalommentes, non-invazív és látható a teljes üvegtesti struktúra, nem mellesleg videót/képet készíthetünk az eltérésekről.

Típusaik és összetételük

Az üvegtesti homályokat elsődleges és másodlagos kategóriába csoportosíthatjuk. Az előbbiekben főként az elsődleges csoportról (kollagénrost) írtunk, míg a másodlagos kategóriába azok sorolhatóak, amelyek fehérjékből, sejtekből vagy egyéb speciális anyagokból állnak. Ide tartoznak a gyulladásos, vérzéses, kálcium-pirofoszfátból álló (asteroid hyalosis), szemgolyóba adott injekciós kezelések (pl. aVEGF) vagy egyéb szöveti eredetű (szemlencseműtét, utóhályog-kezelés után vagy retinaszakadás következtében kialakuló) homályok.

Alakjuk szerint léteznek pontszerű, köteges vagy hálózatszerű üvegtesti homályok. Ezenbelül egy speciális formát képvisel az úgynevezett Weiss-gyűrű.

Összetételük és elhelyezkedésük változatos.

Az üvegtesti homályok kezelése

Sem az úszkáló üvegtesti homályok, sem az üvegtesti határhártya-leválás nem igényel kezelést – általában nem okoznak látásromlást!

A páciensek oktatása a legfontosabb, főként a retinaleválás úgynevezett alarmírozó tüneteit kell átbeszélni, ezek a jelentős látásromlás, a perifériás látótérben szikralátás, villogó fények észlelése, illetve látótérkiesés megjelenése (“sötét függöny”), valamint a korábbiaknál jelentősen több úszkáló homály. Ha ezen tünetek bármelyike jelentkezne, azonnali szemészeti vizsgálatra van szükség!

Amennyiben a homályok látáspanaszokat okoznak és a páciens ragaszkodik azok eltávolításához, két kezelési módról érdemes tudni:

• Az úgynevezett lézer vitreolízis során egy speciális lézerrel “szétlövik” a homályokat, melyek így kisebb kollagénrostokra esnek szét, ezzel remélve, hogy kevésbé lesznek zavaróak. Vagyis, a kezelést követően nem kerülnek eltávolításra a kollagénrostok, továbbra is maradnak nagyon apró homályok, melyek nem lesznek zavaróak. Fel kell készülni rá, hogy ez a kezelés több alkalomból állhat és a végeredmény sem egyértelműen pozitív. A lézeres beavatkozás az újabb homályok kialakulását sem előzi meg.
• Amennyiben jelentősebb mértékű probléma áll fenn, üvegtest-eltávolító műtét – vitrektómia – jön szóba, mely során eltávolítják a szemgolyót kitöltő kocsonyás anyagot és helyét speciális folyadékkal töltik fel. Ez utóbbi műtét kórházi bentfekvést igényel.

Mindkét eljárás számos kockázatot, szövődményt rejt magában, elvégzésük csak rendkívül indokolt esetben javasolt, a döntést szemész szakorvosi vizsgálat után javasolt meghozni.

Prognózis, megelőzés

A korábban leírtakat figyelembe véve az úszkáló homályok és/vagy levált üvegtesti határhártya okozta panaszok nem múlnak el, azonban idővel “megszokhatóak”. Nincs ismert megelőzési módszer, javasolt a megfelelő folyadékpótlás, kiegyensúlyozott, egészséges, vitamindús táplálkozás. Nincs evidencián alapuló klinikai tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy étrend-kiegészítőkkel, kollagénpótló készítményekkel az úszkáló üvegtesti homályok elkerülhetőek lennének.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Cserháti Zoltán, szemész

Felhasznált irodalom:

• Bergstrom, R., & Czyz, C. N. (2022). Vitreous Floaters. In StatPearls. StatPearls Publishing.
• Milston, Rebecca et al. “Vitreous floaters: Etiology, diagnostics, and management.” Survey of ophthalmology vol. 61,2 (2016): 211-27. doi:10.1016/j.survophthal.2015.11.008