A kötőhártya-bevérzés tünetei, okai és kezelése

Kötőhártya-bevérzés esetén általában hajnalra jelentkezik az éles szélű, szabálytalan határú, élénk- vagy sötétpiros színű folt. Jellemzően panaszmentes, a beteg véletlenül észleli, vagy mások figyelmeztetik arra, hogy mi történt a szemével.

A kötőhártya védi a szemgolyót, beborítja a szemhéj belső felszínét. A szemgolyóhoz csak bizonyos helyeken tapad szorosan, egyébként a kapcsolat laza. Ez teszi lehetővé például az úgynevezett kötőhártya alá adott injekciók beadását: a gyógyszer így felhalmozódik a kötőhártya alatt és könnyebben juthat el a szem mélyebb részeibe, ugyanakkor a szervezetben kevesebb mellékhatást okoz.

A kötőhártya-bevérzés során a vér is ide a kötőhártya alatti rétegbe kerül. A vérzés mennyiségétől, kiterjedésétől függően különböző kifejezéseket használunk a betegség leírására.

A bevérzés felszívódása során a vér eloszlik, szétterül a kötőhártya alatt, így látszólag nő a területe. A rávérzés látszatát keltve nagy riadalmat okoz a betegnek és hozzátartozóinak! A vér lebomlása során az oxigén szállításáért felelős hemoglobin fokozatosan átalakul – vörösből barnás, sárgás stb. színű lesz. Ki ne találkozott volna már a gyógyuló „monokli” színváltozásaival?

Leggyakoribb kötőhártya-bevérzési okok

Spontán kialakuló bevérzésnek nincs szemészeti vagy általános betegség a hátterében és sérülés sem történt (pl. menses idején kialakuló kötőhártya-bevérzés).

Ép kötőhártyaerek megrepedése sérülés vagy erőlködés miatt. (Előfordulhat a szem és környékének tompa vagy éles sérülése miatt). Erőlködés folytán is bevérezhet a kötőhártya pl. hányás, köhögés, székrekedés, szülés (kitolási szak), Valsava effektus során. Árulkodó jel lehet fojtogatás - a nyaki erek hirtelen strangulatioja - után a kötőhártyán látható számtalan pontszerű bevérzés.

A szemet ért ütés hatására gyakran alakul ki kötőhártyavérzés, de a szemhéjak és a szem mélyebb részei is bevérezhetnek (csarnokvíz és az üvegtestbe is vér kerülhet).

Szemészeti krónikus gyulladásokat kísérő bevérzések során a kötőhártya erei tágultak, kanyargósak, sérülékenyebbek lesznek. Akut gyulladásokat is kísérheti a jellegzetes tünetek mellett a bevérzés. A gyulladás kialakulhat vírus- vagy baktériumfertőzés, allergia, egyéb irritáló anyag (különböző vegyszer, por, homok) vagy a szem dörzsölése, sőt akár napfényártalom, UV sugárzás miatt is.

Jellegzetes a szem bevérzése vírusos (pl. adenovírus okozta) kötőhártya-gyulladás, vagy a gyakran emlegetett pneumococcus baktérium okozta fertőzés következtében. A betegség járhat enyhébb, rózsaszínes elszíneződéssel járó elváltozással is, amit a szem könnyezése, váladékozása, viszketése kísér.

Általános érrendszeri betegség eredményeként a szervezet ereinek fala meggyengült, kevésbé tud ellenállni a nyomásváltozásoknak. Előfordulhat pl. érelmeszesedés (arteriosclerosis) vagy magasvérnyomás-betegség esetén. Sok esetben a szemfenéki bevérzés a magas vérnyomás első jele.

Véralvadási zavarok okozta vérzések, pl. csökkent vérlemezkeszám vagy egyéb hematológiai betegségek miatti vérzékenység.

Általános betegségek okozta bevérzések. Ide tartoznak a lázas betegségek, vérmérgezés (sepsis), szívbelhártya-gyulladás (subacut endocarditis), vírusos influenza, skarlát, szamárköhögés stb.. A kötőhártyán rendszerint apró pontszerű bevérzések jelentkeznek.

Különleges okok: A kötőhártya jó- és rosszindulatú daganatai, valamint az áttétek is jelentős vérzéssel járhatnak. Ezek az elváltozások általában bőven el vannak látva erekkel, melyek fala sérülékenyebb, mint az egészséges érhálózat. Telt, tágult, kanyargós ér fut az elváltozáshoz.

Javasolt vizsgálatok

Az ártalmatlannak tűnő bevérzések hátterében állhatnak súlyos betegségek is, ezért is fontos a megfelelő kivizsgálás.

• Belgyógyászat – vérnyomás ellenőrzés, véralvadási paraméterek, immunológiai kivizsgálás.

• Labor – vérkép, alvadási faktorok, kórokozók elleni antitestek.

• Szemészeti vizsgálat – főleg, ha kiterjedt sérülésről van szó, mert a vérzés elfedheti a súlyos áthatoló sérülést. Daganatok és áttétek kizárása végett is elengedhetetlen!

A bevérzések kezelése

Amennyiben nincs fertőzés vagy jelentős trauma, akkor nem igényel teendőt! A beteget meg kell nyugtatni, hogy kb. 2-3 hét alatt kezelés nélkül is feltisztul, a vér felszívódik.

Ha a kivizsgálás során fény derül a kiváltó okra, természetesen ennek megfelelően kell a beteget kezelni: gyulladást megszüntetni, ha száraz a szem, műkönny készítményeket használni, vérnyomást beállítani, stb.. Daganatok esetén a műtéti eltávolítás, kemoterápia vagy besugarazás is szóba jön a szövettani eredménytől függően.

Megelőzésként fontos a megfelelő vitaminbevitel (főleg C-vitamin) és az érfalak erősítése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész