Tompalátás (amblyopia) felnőttkorban - Mit tehetünk?

A tompalátás a térlátás fejlődési rendellenessége. Olyan csökkent látóélesség, amely a legjobb korrekció mellett is fennáll, ugyanis a két szem együttműködésének zavara miatt nem alakul ki jó térlátás. Mi az, amit felnőttkorban tehetünk, ha valamelyik szemünket nem tudjuk rendesen használni?

Az amblyopia a felnőtt lakosság kb. 1-3%-ánál fordul elő, akiknek kb. fele-harmada szenved valamilyen mértékű kancsalságtól, ill. a két szem közötti eltérő fénytöréstől (anisometropia, vagyis a két szemnek eltérő a fénytörési képesség, pl. egyik szem “mínuszos”, a másik “pluszos”).

A tompalátás akkor alakul ki, ha gyerekkorban nem megfelelően tudjuk, vagy nem megfelelően használjuk szemünket. Az esetek megközelítőleg felében kancsalság következtében alakul ki, míg a többi esetben nagyfokú fénytörési hiba vagy egyéb strukturális rendellenesség következménye. A probléma, hogy az agy kikapcsolja a kancsalító/gyengébben látó szemet a képalkotásból és nem alakul ki kétszemes együttlátás.

Felnőtteknél kérdéses a kezelés eredménye

Nagyon gyakran felnőttkorban derül ki, hogy valakinek tompalátó az egyik szeme. Felmerül a kérdés, hogy eddig miért nem vette észre, ill. miért nem okoz neki gondot a közlekedés. A válasz az, hogy az évek során “megtanult” térben élni, ún. tanult térlátás alakult ki - de ettől függetlenül az adott személynek nincs jó térlátása.

A tompalátás komoly egészségügyi probléma, amely megfelelő vizsgálatokkal korán diagnosztizálható, illetve van hatékony kezelési módszere - de főként gyermekkorban. Ha az amblyopia nem derül ki időben, vagy elégtelen a kezelése, az életre szóló látóélesség csökkenéshez vezet. A tompalátás kezelése kb. 8-12 éves korig lehetséges, azt követően a látóélesség javulásának esélye csökken.

Egyesek szerint sosem késő elkezdeni takargatni a szemeket, azonban nincsenek olyan meggyőző klinikai tanulmányok, amelyek alátámasztják azt, hogy ez javít a felnőttkori tompalátáson. Számos, kis esetszámú kutatás mutatta ki azt, hogy az ún. viselkedés tréningek (pl. perceptuális tanulás, speciális videó játékok) egyeseknél javíthat a tompalátás mértékén, de az eredményeket nagyobb klinikai vizsgálatok kell, hogy megerősítsék. (Fontos megemlíteni, hogy a tompalátással foglalkozó tanulmányok módszerei, ill. betegkiválasztási kritériumai, korcsoportjai kisebb-nagyobb mértékben különböznek, ezért nem mindig egységesek a következtetések ebben a témakörben.)

Milyen problémát okoz a tompalátás?

A tompalátó szemek további sajátossága, hogy sok esetben a színérzés vörös irányba tolódik el, valamint az, hogy a látóélesség térben jobb, mint sorban álló jelek esetében. Ez azt jelenti, hogy az utcai közlekedésnél a látás sokkal jobb, mint egy könyv olvasásakor.

Ha a tompalátó betegek jó szemét sérülés éri, esetleg valamilyen szemészeti beavatkozás vagy kezelés következtében be kell kötni, akkor hirtelen egy merőben más életszituációba kerülhetnek. Gyakorlatilag vakká válhatnak. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a károsodások, balesetek nagy része a jól látó szemeket érinti. Ez magyarázható azzal, hogy a használatban lévő szemmel jobban látnak térben, szinte csak ez a szem irányítja mozgásukat.

Tanácsok a szemek védelméhez

Meglepő, hogy sokan mennyire félvállról veszik az egyébként sokkal több figyelmet igénylő tényt, miszerint "egy jó szemünk van csupán". Szemük védelme érdekében (védő)szemüveget kellene viselniük szinte állandó jelleggel. Gondoljunk itt jó minőségű napszemüvegekre, monitoros lencsékre, kontrasztfokozó szűrőkre és sportszemüvegekre is.

Ajánlott lenne a szemüvegek viselése, például ha túrázni mennek, ahol sokszor belecsapódhatnak ágak a szembe, vagy ha valaki sportol, és ott van kitéve veszélynek, vagy munkavégzéséből adódóan történhet valami és sorolhatnánk még itt tovább ezeket a szemre vonatkozó veszélyeket.

Járjunk rendszeresen szemészeti szűrésekre, látásvizsgálatokra és adjuk meg a maximális védelmet szemünknek!

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Halmosi Edina, optometrista-kontaktológus
Aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész