A légszennyezés infarktust és stroke-ot okoz, akár egy órán belül
frissítve:
Régóta ismert, hogy a légszennyezettség nem csupán a tüdő betegségeivel áll összefüggésben, hanem a szív-érrendszer egészségére is rendkívül káros hatást fejt ki. Kutatások azonban egyre inkább alátámasztják azt is, hogy a szennyezett levegő az arra hajlamosaknál akár megdöbbentően rövid időn belül is képes szívinfarktus vagy stroke kiváltására.
Több év egészségügyi kutatásainak szisztematikus áttekintése megerősítette, hogy a légszennyezés következtében növekszik az artériák elzáródásának kockázata és kapcsolatba hozható a korai halálozással. Minden korábbinál erősebb a bizonyíték, hogy az ipari és közlekedési eredetű légszennyeződés stroke-ot és szívinfarktust okoz, ezért az embereknek el kellene kerülniük a szmog belélegzését - állítja az Amerikai Szívtársaság.
A levegőszennyezésnek való kitettség - még akkor is, ha az a WHO hivatalos határértékei alatt marad - akár egy órán belül is szívrohamot okozhat egy 2022-es kínai tanulmány szerint, amiről az Amerikai Szívtársaság (American Heart Association) számolt be. A tanulmány kimutatta, hogy a légszennyezésért felelős anyagoknak való kitettség gyorsan kiválthatja a koszorúerek elzáródását. A legnagyobb kockázat az expozíció első órájában jelentkezett, és a nap folyamán csökkent. A legnagyobb kockázatot az idősebb emberek és hidegebb időjárás esetén tapasztalták.
Hogyan hat a szívre a légszennyezés?
A Harvard Egyetem egy korábbi kutatása szerint a nagymértékű levegőszennyezésnek való kitettség a szív- vagy tüdőbeteg emberek esetében szívritmuscsökkenést idéz elő, ez pedig a szívinfarktus okozta halál kockázati tényezője. A tanulmányban 30 Atlanta környékén élő lakost vizsgáltak, akik tüdőbetegségben (krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD) vagy szívbetegségben (korábbi szívinfarktus) szenvedtek. A betegek egy 24 órás hordozható készüléket viseltek, amivel kimutathatóvá vált a szívritmus változása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség közötti lényeges kapcsolat.
A szívritmus csökkenése a kutatók szerint jelzi a vegetatív idegrendszer meggyengült irányítóképességét a szív fölött. Mindez segíthet megmagyarázni azt a megfigyelést, hogy a szívroham kockázata megnő hamarosan azután, hogy sikerült kikecmeregni egy forgalmi dugóból.
| Drámai javulás az adatokban |
| Léteznek "fordított előjelű" tudományos megfigyelések is. Egy elemzés kimutatta, hogy azokban a városokban, ahol jelentősen javult a levegőminőség (pl. gyárbezárás, stb. miatt), a következő időszakban kimutathatóan csökkent az asztma és más egészségügyi problémák mellett a keringési rendszerrel kapcsolatos sürgősségi ellátások száma is. |
Ezt erősítette meg egy másik kutatás, amely szerint alábecsülik a szmog szerepét a szívritmuszavar kialakulásában. Egy 25 egészséges ember részvételével készített tanulmányból az derült ki, hogy kimutatható változások tapasztalhatók a szív elektromos rendszerében, amikor az alanyokat a szennyezett levegő behatása éri. Az eredmények azt mutatják, hogy a légszennyezettség akadályozhatja a szív arra irányuló képességét, hogy szabályosan beállítsa elektromos tulajdonságait. Ez pedig aritmiához (szívritmuszavarhoz) vezethet, ami egyesekben akár hirtelen szívhalált is eredményezhet.
A Journal of the American College of Cardiology szaklapban publikált megfigyelések azt igazolták, hogy a szennyezett levegőben eltöltött órák alatt még az egészséges emberek szívműködésében is zavarok észlelhetők, melyek életveszélyes állapothoz is vezethetnek. A kutatók szerint ez még valószinűbbé teszi, hogy a károsodott szívű betegek esetleg súlyos tünetekkel, akár életveszélyes szívritmuszavarokkal reagálhatnak a finom porral, korommal, füsttel szennyezett nagyvárosi levegőre.
Ez első órák a legveszélyesebbek
A The British Medical Journal (BMJ) című orvosi lapban ismertetett tanulmány szerzői szerint a városi közlekedés által okozott légszennyezés, a járművek kipufogógázának belélegzése a rákövetkező hat órában növeli a szívroham kockázatát. A vizsgálathoz csaknem 80 ezer, szívrohamon átesett páciens adatait elemezték Angliában és Walesben, összevetve azokat a légszennyezettségi mutatókkal. Óránkénti lebontásban álltak a kutatók rendelkezésére a légszennyezettségi értékek: a szálló por, az ózon, a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid koncentrációja.
A kutatók szerint nem a levegő szennyezettsége a szívrohamok fő oka, ám hozzájárul az infarktusok bekövetkezéséhez. Számításaik alapján egy kipufogógázokkal közepesen szennyezett napon 5 százalékkal emelte az infarktusok számát a légszennyezettség. A szívroham kockázata a belégzést követő hat órán belül emelkedett meg, majd visszaállt a szokásos értékre.
Milyen szennyező anyagok a felelősek a szívrohamért?
A közlekedési légszennyező anyagok között szerepel a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szálló por és a felszíni ózon. Az eddigi kutatások valamennyi szennyező anyag szerepét kimutatták, ugyanakkor a legtöbb ártalmat a szálló por kapcsán erősítették meg.
A szálló por
A fosszilis tüzelőanyagok - szén, olaj, benzin - elégetése során keletkező, finom szemcseméretű égéstermék (szálló por) a legveszélyesebb: bizonyítékok támasztják alá, hogy az az ipari és közlekedési szennyeződés stroke-ot és szívinfarktust okozhat. Robert Brook, a Michigani Egyetem munkatársa hangsúlyozta, hogy még az egyébként egészséges emberekben is akár órák vagy napok alatt közvetlenül növeli a hasonló események kockázatát, ha ezeket az apró részecskéket nagyobb koncentrációban tartalmazza a levegő, amelyet belélegeznek.
Az apró részecskék hatása alapvetően közvetett lehet azáltal, hogy gyulladást okoznak, de az sem kizárt, hogy olyan kémiai anyagokat szállítanak, amelyek közvetlenül is károsítják az egészséget. A szervezet válaszreakciói miatt növekszik a rögképződés, a trombózis valószínűsége, károsodnak az erek és a keringés, emelkedik a vérnyomás, romlik a szív teljesítménye, mindez végül szívrohamhoz, szélütéshez, illetve halálhoz vezethet.
Az ózon is veszélyes
A Rice Egyetem kutatói közvetlen kapcsolatot találtak a kórházon kívüli hirtelen szívmegállásos esetek és a légszennyezettség, ezen belül a szálló por és az ózonszint között. A tanulmány készítői nyolc évet átfogóan vizsgálták a texasi Houston levegőminőségre vonatkozó adatokat és a sürgősségi orvosi szolgálatnál ez idő alatt regisztrált, több mint 11 ezer szívmegállásos esetet. Az EurekAlert című tudományos portál tudósítása szerint a szakemberek közvetlen összefüggést találtak az esetek és a finomszemcsés anyagok - 2,5 mikrogrammnál kisebb szálló részecskék -, valamint az ózon magas koncentrációjának való kitettség között.
Az eredmények alapján a szálló por koncentrációjának két egymást követő napon át való hat-hat mikrogrammnyi növekedésével 4,6 százalékkal emelkedett a szívmegállásos esetek kockázata, elsősorban azoknál, akik már létező - és nem is feltétlenül szívvel összefüggő - egészségügyi problémával küzdöttek. Az ózonszint minden 20 milliárdod térfogatrésznyi növekedésével szintén emelkedett a hirtelen szívmegállás kockázata, méghozzá 4,4 százalékkal. A szakemberek a nitrogén-dioxid-, a kén-dioxid- és a szénmonoxidszint hatásait is vizsgálták, ám az eredmények szerint semelyik sem volt összefüggésben a hírtelen szívmegállásos esetek előfordulásával.
Mit tehetnek a városokban élők?
A szakértők azt ajánlják, hogy különösen a nagyobb kockázattal élők, az idősebb, keringési problémákkal küzdők figyeljenek az aktuális légszennyezési adatokra, limitálják a szabadban, szennyezett levegőn eltöltött időt.
Tovább Szálló por - Tanácsok az egészségre káros hatások elkerüléséhez
WEBBeteg összeállítás - MTI, American Heart Association
