Szemárpa, jégárpa és kezelésük
frissítve:
Az árpának nevezett kis duzzanat valójában a szem környékén lévő mirigyek gyulladása. Két típusa van: a szemárpa (hordeolum), ami a Zeiss-, a Moll- vagy Meibom-mirigyek akut gyulladása és a jégárpa (chalasion), ami a Meibom-mirigyek krónikus gyulladása. Milyen tünetekről ismerhetőek fel ezek és hogyan kezelhetőek?
A szemhéjak szélén sorban számtalan, különböző típusú mirigy van, ezek felelősek a könnyben lévő lipidek (olajos-zsíros váladék) termeléséért. A szemhéj belső felületén vannak a Meibom-mirigyek, ezek gyulladása a gyakori belső árpa. Viszonylag ritkább a szemhéj külső felületén elhelyezkedő Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása, a külső árpa.
A gyulladás eredményeként a mirigyek kivezető csatornája elzáródik, ezért kis göb alakul ki. Gyakran egyetlen ilyen göb figyelhető meg, más esetekben egymás mellett több árpa is megjelenhet. A gyulladás fájdalmas, kellemetlen, ám a látás épségét nem veszélyezteti.
A szemárpa (hordeolum)
A szemárpa az egyik leggyakoribb szemészeti megbetegedés.
Belső árpa
Külső árpa
Mik a tünetei?
Szemárpa valószínűsíthető, ha a következő tüneteket tapasztalja: a szemhéj duzzadttá, pirossá válik, előrehajolva nyomódik, lüktet. A kötőhártya bepirosodhat, a szemrés váladékozhat, a szemhéjakon göb észlelhető.
Mi okozhatja?
Szemárpa legkönnyebben akkor alakulhat ki, ha lecsökken a szervezet védekezőképessége (cukorbetegség, legyengült immunrendszer, egyes vírusfertőzések), nem megfelelőek a higiénés körülmények (huzatos, poros, szennyezett, olajos környezet), illetve egyes rossz szokások (szemhéjak intenzív dörzsölése koszos, olajos kézzel) következtében. Hölgyek esetében gyakori, hogy a túlzott sminkhasználat miatt alakul ki.
Hogyan kezelhető?
„Friss” szemárpa esetén első lépésben kenőccsel, szemcseppel lokalizálni kell a gyulladást. Antibiotikumkenőcsös párakötést kell alkalmazni addig, amíg a gyulladás beolvad és a kísérő tünetek mérséklődnek. Meleg vizes vattával enyhe masszírozás, a szemhéjak áttörlése javasolt. Néha a beolvadt terület magától is kifakadhat, a genny kiürülhet.
Kifakadt az árpa? Nem kell megijedni |
| Párakötést alkalmazva az árpa „kifakadásakor” nagyobb mennyiségű genny jelenik meg a szemrésben. Ez a gyógyulás és nem a rosszabbodás jele. |
Ha a beolvadást követően az árpa nem nyílik meg magától, műtétre van szükség. Túl korán – a genny beolvadása előtt – végzett megnyitás során nincs minek kiürülni, így a megnyitás időpontját orvosa határozza meg.
A műtét során lidokain injekcióval érzéstelenítik a szemhéj adott részét, majd 2-3 mm-es kis metszést ejtenek a göb felett. Belső árpánál a szemhéj belső felületén a szélre merőleges, míg a külső árpánál a külső felületén a szemhéjszéllel párhuzamos metszést ejtenek, a genny így ki tud ürülni. Ezt követően párakötést helyeznek fel, otthonra pedig antibiotikumos szemkenőcs használatát ajánlhatja orvosa. A kis seb varratok nélkül is begyógyul.
Az érzéstelenítő injekciót követően a szemhéjak bevérezhetnek. Ez a bevérzés ártalmatlan, inkább csak kozmetikai problémát okoz, mely néhány hét alatt nyom nélkül felszívódik.
Mit lehet tenni az árpa kiújulása ellen, illetve mi a teendő, ha mégis visszatér?
Amennyiben árpa keletkezik a szemén, később is figyelnie kell a megelőzésre. Ez azt jelenti, hogy fokozottan figyelnie kell a szem higiéniájára, kerülni kell a szennyezett (poros, olajos) környezetet, a szem dörzsölését és a túlzott sminkhasználatot, óvnia kell szervezete védekezőképességét.
Ha a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat, ismételten visszatérhet és a műtét megismétlése válhat szükségessé. Csökkent védekezőképesség esetén súlyosabb szemhéjtályog is kialakulhat, valamint a gyulladás tovább terjedhet a szemgödör mélyebb részébe, és betörhet az érhálózatba is.
A visszatérő árpa esetén ki kell vizsgálni a hátteret, például az esetleges cukorbetegséget, immunhiányos állapotot. Cukorbetegség esetén gyakori a kiújuló árpa. Gyakran az alapbetegség kezelésével csökkenthető az árpa kiújulásának esélye is. Kifejezetten makacs esetekben szájon át szedett antibiotikumokra is szükség lehet.
| Mikor kell daganatra gyanakodni? |
| Daganatos elváltozás lehetősége akkor vetődik fel, ha ugyanazon a helyen újra és újra megjelenik az árpa, illetve sosem múlik el teljesen. |
A jégárpa (chalasion)
A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú ideje fennálló (krónikus) gyulladása, amely a kivezető csatorna elzáródásával jár. Az elzáródás mögött a váladék felhalmozódik, nem tud kiürülni.
Tünetei
Mivel általában hónapok óta fennálló elváltozásról van szó, nincsenek friss gyulladásos tünetek, az apró göb fájdalmatlan. Leggyakrabban a felső szemhéj középső részén jelenik meg. A szemhéjon békés környezetben tapintható, panaszokat általában nem okoz. A kivezető cső ritkán magától is megnyílhat, így a felgyülemlett váladék kiürül. Időnként fellángolhat a gyulladás, amikor a környezete meleggé, pirossá, duzzadttá válik.
Kezelése
Mivel magától csak ritkán nyílik meg, a műtét a legtöbb esetben nem kerülhető el. A szemárpa esetén leírt módon megnyitják, és a váladékot eltávolítják. Ezt követően a rostos, heges tokot feltétlenül ki kell metszeni, különben újra megtelik és visszatér az árpa.
Visszatérő jégárpa esetén szövettani vizsgálat is elengedhetetlen, mivel a Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is hasonló megjelenésű. Ez a daganat lassan növekszik, de beszövi a környezetét, és 10-15 százalékban áttétet is adhat.
Kapcsolódó A 10 leggyakoribb, betegségre utaló jel a szemen
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos
