Nikotin és kokain "szimpatikus" hatásai
megjelent:
A Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nikotin 15 perc alatt képes megnövelni az agy neuronjainak ingerelhetőségét.
A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmust váltanak ki a memóriából, amikor a szervezet először lép érintkezésbe ezekkel az anyagokkal, és mindkettő hosszú távú változásokat okoz az agyban.
A dohányzásról jól tudjuk, hogy nagyon hosszú távú, tartós viselkedési változásokat okoz - mondta Dr. Danyan Mao, a Chicagói Egyetem Orvosi Központjának kutatója -, és mi éppen ennek a változásnak a mechanizmusára vagyunk kíváncsiak: miután az ember először lép érintkezésbe a cigarettával, vajon mi vezeti rá, hogy rágyújtson a másodikra is?
| Hogyan hat a nikotin? |
| Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy a cigarettafüsttel belélegzett nikotinnak 7 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy elérjen az agyba, ahol mindegyik pöfékelés egy nikotinszegecskét képez. PET képalkotó eljárással azonban a Duke kutatói első ízben vázolták fel, hogy a dohányosok agyában igazából egyenletesen emelkedik a nikotin szintje egy szál cigaretta elszívása során. Hogyan hat a nikotin?>> |
A tanulásról és a memóriáról azt feltételezik a tudósok, hogy a szinaptikus plaszticitás, azaz a neuronok közti kapcsolatok hosszú távú erősödése és gyengülése révén kódolódnak az agyban. Mikor két neuron többszörösen ismételve aktiválja egymást, egy erősebb kapocs alakul ki közöttük, aminek következtében a neuronok könnyebben tudják egymást ingerelni.
Az új kísérletben Dr. Mao a VTA dopamin idegsejtek elektromos aktivitását figyelte meg a felnőtt patkányok agyszeleteinek vizsgálata során.
Dr. Mao és kutatótársai minden agyszeletet 15 percen keresztül olyan mennyiségű nikotinkoncentrátumban áztattak, ami megegyezett egy szál cigaretta elszívásából származó, az agyba kerülő nikotin mennyiségével.
3-5 óra elteltével Dr. Mao elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett az agyszeleteken, hogy megmérje a szinaptikus plaszticitás mértékét, és meghatározza, hogy melyik neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) receptorok vettek részt a folyamatban.
A vizsgálatokból egy meglepő információ is kiderült: a nikotin szinaptikus hatásainak eléréséhez egy másik összetevőre is szükség volt. Ez az összetevő pedig a D5 dopamin volt, ami kokain hatásával hozható összefüggésbe.
A nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmusokat vált ki a szinaptikus plaszticitás során. Habár a nikotin és kokain teljesen eltérő hatásokat vált ki az emberekből, a most felfedezett hasonlóság alapján magyarázatot kaphatunk rá, hogy miért olyan addiktív mindkét anyag, mondta Dr. Mao.
A tanulmány részleteit a Journal of Neuroscience című folyóirat május 4-i számában publikálták.
| Hogyan hat a nikotin? |
| A kokain, az alkohol és a nikotin is hatással van az agy dopamin egyensúlyára, de az utóbbival kapcsolatba hozható több diszfunkció is, például az autizmus, a szkizofrénia és a figyelemzavaros rendellenesség (ADHD). Az agresszió magyarázata>> |
Medipress
