Édesanyám 65 éves zugivó (minden tünetet produkál, ami az ilyen típusú alkoholistára jellemző), ami súlyosbodik azzal, hogy mellé gyógyszereket is szed. Próbálunk rajta segíteni édesapámmal, testvéremmel, de mindhiába, lassan rámegy a családunk, és lassan ő is.
Nagy Rudolf addiktológiai konzultáns válasza
Megértem elkeseredettségét és kilátástalanságát. Ön, mint hozzátartozó a kezelésre való motiválásban segíthet édesanyjának, és legtöbbet azzal, ha kerülik a bűntudatkeltést, ami hosszú évek múltával nem egyszerű feladat.
Feltételezem, hogy nem pszichológus hanem pszichiáter segítségét vették igénybe, mivel pszichológus nem gyógyszeres támogatást nyújt, hanem terápiás beszélgetésekkel segít a kliensnek általában az orvos gyógyszeres terápiáját kiegészítve.
A szenvedélybetegségre a mai napig nincs gyógyszer, csak a sóvárgás csökkentésére, illetve más pszichés betegségek (pl.: depresszió) kezelésére szolgáló készítményekkel lehet segíteni a szerről való leszokást.
Ahhoz hogy valamit is el lehessen érni, elengedhetetlen hogy a kliens akarja a változást. Javaslom hogy keressék fel a lakóhelyükhöz legközelebbi szenvedélybetegek ellátására szakosodott szolgáltatót, ahol személyre szabottabb tanácsadással segíthetnek, intézmény vagy szakember választásban.
Javaslom továbbá az Anonim alkoholisták énsegítő csoportját, és a szenvedélybeteg hozzátartozók (AL Anon) önsegítő csoportját.
| Milyen terápiás lehetőségek vannak alkoholizmus esetén? |
| Kellően motivált betegnél ezután a következő terápiás lehetőségek jöhetnek szóba: - Gyógyszerek: A disulfiram visszatartó ereje azon múlik, hogy „ráivás” esetén acetaldehid keletkezik, mely kellemetlen közérzetet, ivástól elriasztó tüneteket okoz. Sajnos kockázata is ugyanez, jelentősebb alkoholfogyasztás esetén veszélyes mérgezési tüneteket eredményezhet, így csak motivált beteg esetén jöhet szóba. Korábban ennek létezett sebészileg bőr alá beültethető (implantált) változata is, mely több hónapos gyógyszerdózist biztosított, kiküszöbölve a napi tabletta elfelejtésének kockázatát. Előnye egyben a veszélye is, a döntést kb. fél évig nem lehet megbánni, „ráiszogatva”, önmagunkat tartósan mérgezve pedig komoly szellemi hanyatlást és májkárosodást érhetünk el. Az implantált változat hivatalos forgalmazását több, mint 1 éve megszüntették, a „feketén” beszerezhető kétes kotyvalékoktól pedig óva intek mindenkit. Lehetőség még az acamprosate, mely az előzőnél korszerűbb, mivel magát az alkohol iránti vágyat (craving) is csökkenti, hátránya a jóval magasabb ára.
- Pszichoterápia: Egyéni és csoportos terápiák vagy ezek kombinációja. Célja a kóros mechanizmusok okainak feltárása, és lehetőség szerint korrekciós technikák megtanítása a beteggel.
- Bentlakásos rehabilitációs intézetek: Az országban több ilyen is működik, a részvétel önkéntes(!), a korábbi kényszergyógykezelések nem léteznek, de amúgy is eredménytelenek voltak. A bejutás motivációelemzési „felvételi” alapján történik, később is a beilleszkedni képteleneket elbocsátják. A programok több hónaposak, gyógyszeres, pszichoterápiás módszerekkel dolgoznak védett környezetben, cél az életformaváltás. A beteg kiszakad a betegségét okozó, vagy fenntartó környezetéből, ez nyilván lemondás a részéről, de befektetés nélkül nincs siker.
- Önszervező klubok: Gyógyult betegek erőt adó példájára, egymás tapasztalataira alapoznak, ilyenek például az Anonim Alkoholisták (AA).
- Alternatív, pl. akupunkturás módszerek, mely az elvonási tünetek kezelésében is segíthet.
- Szinte az összes egyház rendelkezik szenvedélybeteg híveiket megszólító programokkal, bentlakásos missziókkal, melyek a vallásos hit erejéből építkezve igyekeznek kiutat mutatni.
|
(WEBBeteg - Nagy Rudolf, addiktológiai konzultáns)
