Intenzív gyógyító program alkoholbetegeknek a Nyírő Gyula Kórházban
megjelent:
A problémás és kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok, valamint az alkoholbetegek intenzív gyógyító programja 2013 óta elérhető a Nyírő Gyula Kórház - OPAI Addiktológiai Osztályának Minnesota Részlegén.
Nem kóros szokás, hanem függőség
A szenvedélybetegség olyan krónikus, progresszív betegség, melyből tünetmentes felépülés, absztinens életvezetés elérése lehetséges. A probléma kezelését napjainkban a bio-pszicho-szocio-spirituális modell teszi lehetővé. Ennek keretében a személyiségproblémák biológiai, pszichológiai és szociális tényezőinek figyelembe vétele mellett, azokkal kölcsönhatásban és egységben egy negyedik dimenziót is számításba vesznek, a spiritualitásét.
Az egyénen, az én határain túlmutató tágabb összefüggésben tekintenek a páciensre, aki a személyiségfejlődés során saját spirituális útját is járja. A spiritualitás egyfajta értékrendet jelent, melyben a minden emberben közös önzetlen viselkedés, humanizmus, értelemkeresés, felelősségvállalás nyilvánulhat meg nemcsak önmagunk, hanem a világ, a világegyetem dolgai iránt.
Újabb megközelítések szerint a világnézet ugyanolyan fontos klinikai változó, mint az imént említett klasszikusan vizsgált háttértényezők és mindezek integrálása alapozza meg a hatékony kezelést.
A kóros játékszenvedélyt a frissen bevezetett DSM–5 a korábbiaktól eltérően már nem a kóros szokások, hanem az addiktológiai kategóriába, az függőségek közé sorolja, ami összhangban van a program alapjául is szolgáló 12 lépéses önsegítő csoportokban felépült szenvedélybetegek tapasztalataival és hagyományával.
8 hét - aktívan
A terápiás program célja a szerencsejátékoktól, illetve az alkoholfogyasztástól való távolmaradás elérése és ennek fenntartása; a visszaesés elkerülése; valamint a kóros szokások felváltása egészségesebb feszültségkezelő módszerekkel.
A nyolchetes kórházi tartózkodás során a páciensek szoros órarend alapján aktívan vesznek részt a felépülési programban. A terápiás programban a tünetek mellett az érzelmeket állítják fókuszba, azok felismerését, kezelését segítik elő változatos személyiségfejlesztő, relaxációs, a kreativitásra épülő és speciálisan függőségre kialakított módszertannal dolgozó csoportterápiákkal.
Az érzelmi érés és a spirituális fejlődés folyamata a személyiség érése során összekapcsolódik. Az első két hetet a páciensek az osztályon töltik a külvilág szokásos ingereitől, rutincselekvéseitől elzárva, önmagukra fordított figyelemmel és feladatokkal ellátva. A harmadik héttől kezdődően a délutáni idősávban naponta látogatják a megfelelő anonim önsegítő csoportokat.
Minnesota Modell
A terápiás változásokat profi szakembergárda segíti. A Minnesota Modellnek megfelelően a team tagja orvos, pszichológus, addiktológiai konzultáns, sajátélményű (azaz absztinens szenvedélybeteg) segítő munkatárs és természetesen az osztályon dolgozó ápolók, akik a szokásos osztályos rendtől eltérően csoportterápiás szinten is részt vesznek a programban.
A mára már klasszikussá vált Minnesota Modell az 1950-es években az amerikai minnesotai Hazelden Intézetben Dan Anderson és Nelson Bradley – már akkor fiziológiai-pszichológiai-szociális-spirituális dimenziókban gondolkodó szakemberek – által kialakított több szakterületet közösen érintő módszer volt. Elméleti, spirituális hátterét és eszmeiségét az 1935-ben megjelent AA (Alcoholics Anonymous) önsegítő csoportmozgalom képezte. A Minnesota Modell bentfekvő kezelési szakaszának célja a továbbiakban az AA-ban végezhető felépülési munkába való bevezetés. Bővebben a Minnesota Modellről itt olvashat.
Segítség a hozzátartozóknak is
A Nyírő Gyula Kórház – OPAI-ban bentfekvő páciensek kezelése mellett a szenvedélyproblémában érintett hozzátartozók számára is ambuláns segítséget nyújt. Internet- és játékfüggők hozzátartozói számára szakember által moderált önsegítő csoportfoglalkozásokat biztosít.
A hozzátartozói csoport célja, hogy a résztvevők ráébredjenek: mindenki kizárólag saját cselekedeteit tudja irányítani, ezért a szenvedélybeteg viselkedéséért a felelősséget csak önmaga tudja viselni. A hozzátartozó a csoportban megtanulja a függő viselkedés megfelelő kezelését, megérti a helyes segítségnyújtás elveit és a közös problémák megbeszélése során átéli a csoport támogató erejét. (A hozzátartozói önsegítő csoportba történő jelentkezésének nem feltétele, hogy a páciens az osztályon feküdjön.)
| További információ és elérhetőségek |
Kik vehetnek részt a programban?
A programba történő jelentkezés feltétele, hogy
- a problémás, vagy kóros szenvedélyes szerencsejátékos önmaga kívánjon változni és változtatni szokásán;
- a problémás alkoholhasználó, alkoholfüggő absztinenssé akarjon válni;
- ha hozzátartozó jelentkezik, ő is a saját szenvedése miatt igényelje a segítséget és tanácsot, nem pedig azzal a céllal, hogy a szenvedélybeteg viselkedésén változtasson.
A jelentkezőkkel első felmérő beszélgetést folytatnak, melyben központi szerepet kap annak feltérképezése, vajon a jelentkező a viselkedésváltozási ciklus mely stádiumában tart. A változás ugyanis szakaszokban történik, melyekben eltérő a kliens motivációs állapota, a változásra való elszánása, és ezért minden szakaszban más-és más segítő beavatkozás lehet hatékony.
A kezelésre jelentkező motivációjának megismerése is ekkor történik. A motivációs interjús-szemlélettel folytatott első találkozás a klienssel alapvetően befolyásolhatja, hogy a jelentkező későbbi pácienssé válik-e. A kórházi befekvés turnusokban, előjegyzés alapján történik.
| Minnesota Modell |
| A Minnesota Modell a kémiai függőség gyógyító, gondozó programja, melyet adaptáltak a kóros játékszenvedélyben szenvedő betegek kezelésére. Alapelve: A beteg elfogadja a függőségét betegségként (= reális betegségbelátás), a felépülés lehetőségével, de nem a gyógyuláséval. A kezelés célja: a teljes absztinencia. (Valamennyi program, ami meg akarta tanítani a betegeket a szociális (mértékletes) használatra, sikertelen volt - azaz csak a teljes absztinencia vezethet sikerre). |
(WEBBeteg, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet)
