Az otthon veszélyei: a harmadlagos dohányfüst

Az, hogy a dohányzás gyakorlatilag minden szervünket közvetve károsítja, mindenki számára nyilvánvaló. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a cigarettázás zárt térben a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy.

Röviden összefoglalva

• A dohány égésekor gőz állapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken - falon, padlón, függönyön, bútoron - hónapokig megmarad. Ez a megmaradt nikotin a szoba levegőjének salétromossavával kölcsönhatásba lépve rákkeltő nitrózaminokat képez.

• Egereket vizsgálva valószínűsíthető, hogy a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában.

• Leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek a harmadlagos dohányfüst tekintetében.

Miért harmadlagos?

A cigaretta elszívása alatt létrejövő, majd eloltását követően is megmaradó mérgező, rákkeltő (karcinogén) hatású lerakódás. A kifejezés nem olyan régi, a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotta meg a 2000-es évek elején.

• Az elsődleges dohányfüstöt a dohányzó egyén lélegzi be.

• A másodlagos dohányfüst a kilélegzett, valamint a cigaretta végéből felszabaduló füstből és egyéb vegyületek keverékéből áll össze.

• A harmadlagos dohányfüst a dohányos környezetében lévő tárgyakon kialakuló (másodlagos füstből származó) lerakódás.

A kísérletek eredményei

A Martins-Green vezette kutatócsoport megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik az oxidatív stressz (a szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védőmechanizmusok közötti egyensúly felborulása), ami fehérje- és a DNS-károsodáshoz, valamint hiperglikémiához (a véráramba kerülő túlzott mennyiségű glükóz) és nem mellesleg inzulinrezisztanciához vezet.

Kísérletükben először figyeltek arra, hogy a füst lerakódjon a felületeken, majd behelyezték az állatokat. Kontrollcsoport is volt, ezeknek a rágcsálóknak tiszta, füstmentes volt a környezetük. A dohányfüstnek kitett állatok bizonyos része hagyományos tápot kapott, a többi egér módosított tápszerrel táplálkozott, ami az emberek magas zsírtartalmú (nyugati diéta) étrendjéhez hasonlítható.

A PLOS ONE című szaklapban közölt eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett rágcsálók szervezetében emelkedett az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ehhez társulva sokkal kisebb mértékű hízást állapítottak meg esetükben, mint a kontrollcsoport alanyainál. Talán ez utal arra, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett egyének miért fogynak. (A nikotin csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)

Veszélyben a kicsik

A cigaretta égésekor gőz halmazállapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken (falon, padlón, bútorokon, és textíliákon hosszú időn át megmarad. Ez a maradék nikotin a szobai levegő salétromossavával reagálva rákkeltő, nitrózaminokat (TSNA) képez.

"Leginkább a gyermekek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst hatásainak, a kisgyerekek a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél azért magasabb a rizikó, mert ők fogékonyabbak a megbetegedésekre"

– magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa.

Laborvizsgálatokban cellulóz felületekkel modellezték a beltéri felületeket, és az azokat körülvevő levegő magas koncentrációban tartalmazott salétromossavat. 3 órás kitettség után az újonnan képződött TSNA mennyisége 10-szerese volt a kezdő értéknek. A beltéri salétromossav-szennyezés leggyakoribb forrásai a nem jól szellőző gázkészülékek, de a legtöbb gépjármű belső égésű motorja is nitrogén-oxidokat bocsájt ki, ami a levegőben található vízgőzzel reagálva salétromossavvá (és salétromsavvá) alakul.

A kutatók egy erős dohányos kamionjában a vezetőfülke felületeit is megvizsgálták. Itt is jelentős mennyiségű TSNA-t találtak. A leggyakrabban előforduló TSNA a nitrózamin (NNA) volt, amely vegyület a frissen kilélegzett dohányfüstben nem található meg.

A tanulmány szerint a dohányzás közbeni szellőztetés sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb ennél, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszajutva más egyéb felületre is rákerülhet.

Így lehet megszabadulni tőle

Aki nem akarja kockáztatni saját és családja egészségét, annak az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden szegletén ott van: a bútorok, a festés a kárpit, valamint a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell. Léteznek persze speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ilyenkor azonban számolni kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.

TIPP 10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Balázsi Viktor újságíró-szerkesztő
Lektorálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász