Drogok és veszélyeik: a kokain

A kokain alapanyagául szolgáló kokacserje leveleit évszázadok óta ismerik, fogyasztják a dél-amerikai indiánok stimuláló, étvágycsökkentő hatása miatt. Elsősorban szertartások, ceremóniák, vallási ünnepek során használták, egyébként tiltották fogyasztását.

Az 1800-as évek vége felé rendkívüli népszerűségnek örvendett, a coca-cola 1903-ig tartalmazott kokaint, később a fizikai és pszichés függőség tünetei miatt használatát betiltották.

A kokaint leggyakrabban az orrüregbe szippantják fel, de beadható vénásan is, illetve freebase formája hevítés után belélegezhető (crack).

Szokásos adagja felszippantásnál 10-150 mg, vénás használatnál 50-500 mg, halálos adagja kb. 1200 mg. Hatása körülbelül egy óráig tart, erőssége a vérszint emelkedés gyorsaságától függ.

Az amfetaminszármazékokhoz hasonlóan gátolja a dopamin, noradrenalin, szerotonin lebomlását, így erős élénkítő, stimuláló hatása van.

Megemeli a vérnyomást, a pulzusszámot, a hangulat jelentősen emelkedik, elmúlik a fáradtság, eltűnik az étvágy, nő a szexuális vágy, nő a teljesítmény.

A kokain káros következményei

Nagyobb adagoknál szorongás, álmatlanság, agresszivitás, impotencia jelentkezhet. Tartós fogyasztása során paranoid reakciók, személyiségtorzulás alakul ki.

A kokain használata okozhat szívritmuszavart, szívrohamot, agyi érszűkületet, impotenciát, epilepsziás rosszulléteket, a rendszeres felszippantás során károsodhat az orrnyálkahártya. Terhes nőknél a kokain koraszülést, kromoszómakárosodást okozhat.

Fizikai függőség lényegében nem alakul ki, de igen erős a pszichés függőség, a sóvárgás az újabb adagok után.

(Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)