Tabletták fogságában - Zacher Gábor a gyógyszerfüggésről

Minden harmadik magyar szed nyugtatót egy felmérés szerint. Azt viszont fel sem lehet mérni, hogy közülük hányan válnak függővé. Hogy korunk problémáira megoldást jelentenek-e ezek a szerek, és hogy hogyan alakul ki a gyógyszerfüggés, arról Dr. Zacher Gábor toxikológus beszélt az RTL Klub Reggeli című műsorában.

Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót. Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfőbb gond, hogy az emberek jellemzően nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tőlük kapnak először kipróbálásra különböző szereket ? mondta el Dr. Zacher Gábor toxikológus az RTL Klub Reggeli című műsorában.

A gyógyszerfüggés annyiban más, mint például az alkoholizmus, hogy az érintettekről gyakran még a közvetlen környezetük sem tudja, hogy függők, hiszen titkolják, nem nyilvánosan szedik be a pirulákat. Ez a jelenség leginkább a zugiváshoz hasonlít és főleg a nőket érinti.

A gyógyszerfüggés jellemzően akkor alakul ki, ha valamilyen, megoldhatatlannak tűnő probléma tartósan fennáll az egyén életében, és az ezzel járó feszültséget nem tudja elviselni. Ilyenkor fordul a tablettákhoz, melyek a problémát ugyan nem oldják meg, de abban segítik az illetőt, hogy legalább egy időre szabaduljon a szorongástól. Aztán ha múlik a gyógyszer hatása, és a feszültség visszatér, beveszi a következő tablettát, és így alakul ki végül lépésről lépésre a függőség.

A gyógyszerfüggőség akár a játékszenvedély

Zacher Gábor elmondta azt is, hogy a gyógyszerfüggőség által leginkább veszélyeztetett csoportba a 30-55 év közötti, alacsonyan képzett nők tartoznak, akiknek a családjában van még más, például alkohol-, internet- vagy játékszenvedély is, ami a házastársat vagy a gyereket érinti. Ezek a nők a nehéz szociális helyzetből, a kilátástalannak tűnő körülmények fogságából nem tudnak kitörni, ezért nyúlnak a gyógyszerekhez.

Ráadásul Magyarországon az emberek döntő része igen alacsony problémamegoldó képességgel bír, így stresszhelyzetben egyszerű és kézenfekvő megoldásnak véli, ha csak benyúl a táskájába és bevesz egy tablettát.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a világon a fegyverpiac után a gyógyszerpiac a második legnagyobb lobbi. A gyógyszerfogyasztás növekedésében nyilván szerepet játszik a szükségletgenerálás is.

Emellett nem szabad figyelmen kivül hagyni az ellátórendszer hibáit sem. A háziorvosok és a pszichiáterek is többszörösen túlterheltek. Ha valaki alvászavarral, vagy depresszióra utaló tünetekkel a háziorvosához fordul, idő és kapacitás hiányában ő gyakran csak felír neki valamilyen altatót vagy nyugtatót, amely a tüneteket enyhíti ugyan, ám a probléma gyökerét nem szünteti meg.

A gyakori fogyasztás toleranciát vált ki a fogyasztóban

Ha aztán az ember rendszeresen szedi a gyógyszert, előbb-utóbb kialakul a tolerancia, vagyis a hozzászokás. A betegnek egyre több nyugtatóra van szüksége, az orvos pedig már nem mindig írja fel a kívánt adagot. Ilyenkor más megoldáshoz folyamodnak az érintettek. Megpróbálnak többször felíratni gyógyszereket vagy a gyógyszer feketepiacról szerzik be a készítményeket.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az emberek nagy része ? tartván a megbélyegzéstől és az előítéletektől ? nem fordul a problémájával pszichiáterhez, pszichológushoz. Elgondolkodtató, hogy még ma is, azok közül az emberek közül, akiknek valóban szükségük lenne rá, mindössze 10 százalék részesül szakszerű kezelésben.

(FH)