Egy életem, egy halálom

A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. A dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá. Dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának emelkedéséről nem is beszélve. (x)

A dohányzás – ma már ismerten – számos súlyos megbetegedéshez vezet; mint egyes krónikus betegségek (krónikus obstruktív tüdőbetegség, szív-érrendszeri betegségek, illetve reprodukciós zavarok), vagy a rosszindulatú daganatok. A tüdőrák okozta halálozás vonatkozásában például elmondható, hogy az esetek 85-90%-a dohányzás következménye.

Magyarországon több mint 2 millió ember dohányzik, ami jelentős népegészségügyi kérdéseket vet fel. A leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés fontosságát jelzi az is, hogy a korai, azaz 65. életév előtt bekövetkezett halálozások közel harmadát a dohányzás okozza.

A megelőzés három szintje

Népegészségügyi szempontból, és az egyéni életek vonatkozásában egyaránt elmondható, hogy az elsődleges népegészségügyi cél a teljes ártalomcsökkentés, ami a gyakorlatban a rá sem szokás támogatását és a füstmentes élet- és közterek biztosítását jelenti. Ez a megelőzés első és legfontosabb szintje, hiszen nyilvánvaló, hogy az a legelőnyösebb egészségügyi szempontból mindenki számára, ha sem önmaga, sem a környezete nem dohányzik. Ennek eszközei elsősorban az egészségnevelés és a társadalmi célú kampányok.

A megelőzés második szintjét a leszokástámogatás jelenti. A dohányosok körében minden esetben a teljes leszokással érhető el a legmagasabb fokú ártalomcsökkentés, mivel a leszokással egyértelműen és arányosan csökken a dohányzással összefüggő megbetegedések valószínűsége, ezért aki elhatározta magát a leszokás mellett, azt minden lehetséges módon támogatni kell.

A dohányzásról való leszokás azonban sokkal nagyobb kihívást jelent, mint azt sokan gondolnánk. A dohányosok 8%-a tudja letenni segítséggel a cigarettát, azaz a nikotinpótló termékek, gyógyszeres terápia és egészségügyi szakember bevonásával.

A harmadik lépcső a relatív ártalomcsökkentés, amely azon felnőtt dohányzó lakossághoz szól, akik valamilyen okból nem szoknak le, mivel ezen felnőtt dohányosok (és környezetük) esetében is felmerül az ártalomcsökkentés szükségessége. A hosszú távon jelentkező megbetegedések többségét elsősorban nem maga a nikotinfogyasztás, hanem a dohányfüst összetevői okozzák, ezért megjelentek az alternatív nikotinkibocsátó rendszerek, melyek – ha átveszik a hagyományos cigaretták helyét – működési mechanizmusuk alapján csökkenthetik a dohányzás során keletkező káros anyagok mennyiségét, amelynek következményeként – ha nem is egyenes arányban –, de mérséklődhet a dohányzás okozta egészségkárosodás mértéke a cigarettázással összehasonlítva.

Alternatív technológiák

Számos különféle technológiai megoldás létezik. Ezek közé a füstmentes technológiák közé tartozik az elektromos cigaretta és a hevítéses technológia. A két technológiai megoldás egészen másképp működik. A hevítéses technológia is a füst nélküli technológiák egyik csoportja, de nem e-cigaretta. A fő különbség, hogy az e-cigaretta esetében folyadékot, míg a hevítéses technológiánál dohányt hevítenek. Az e-cigarettákon belül megkülönböztetnek úgynevezett nyitott, illetve zárt rendszerű verziót. Nyitott rendszer esetén a fogyasztó maga tudja összeállítani az e-cigarettájához a folyadékot, míg zárt rendszernél erre nincs lehetőség. A hevítéses technológiák jelenleg létező formái zárt rendszerűnek nevezhetőek, ugyanis a fogyasztónak ezeknél a technológiáknál már nem kell (és nem is lehet) semmit összeállítania a használathoz.

Persze az új technológiák megjelenése mindig új kérdésekkel jár, hiszen a hosszú távú élettani, kórélettani hatások ilyenkor még ismeretlenek. A füstmentes technológiák képesek lehetnek a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések kockázatának csökkentésére, bár a felszabaduló káros anyagok mennyiségének csökkenése és a káros egészségügyi hatás mérséklődése nem azonos arányú.

Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem lehetnek kockázatmentesek, hiszen amellett, hogy hosszú távú hatásuk még nem ismert, ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást.

Az elsődleges cél továbbra is a megelőzés, azaz a rá sem szokás és a leszokás támogatása, hiszen a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes kerülése vagy abbahagyása biztosíthatja.

Felhasznált irodalom:

• Ludicke, F. et al. (2019) Effects of Switching to a Heat-Not-Burn Tobacco Product on Biologically Relevant Biomarkers to Assess a Candidate Modified Risk Tobacco Product: A Randomized Trial. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention. DOI: 10.1158/1055-9965.EPI-18-0915
• Tran, T.C. et al. (2019) Biological and Functional Changes in Healthy Adult Smokers Who Are Continuously Abstinent From Smoking for One Year: Protocol for a Prospective, Observational, Multicenter Cohort Study. JMIR Res Protoc 2019;8(6):e12138. DOI: 10.2196/12138
• NICE Közegészségügyi Útmutató; Dohányzás: A dohányzás káros hatásainak a csökkentését megcélzó megközelítések (2013)

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.