Tudomást kell vennünk azokról is, akik nem tudnak leszokni

Ha dohányzásról beszélünk, gyakran vagyunk szélsőségesek: vagy leszoksz, vagy megbetegszel. De mi a helyzet azokkal, akik orvosi segítség mellett sem képesek hosszú távon a leszokásra? Az ő esetükben is fontos az ártalomcsökkentés.

Egy 2018-as tanulmány szerint az orvosi támogatás nélkül leszokni igyekvő dohányosok mindössze 3-5 százalékának sikerül célja hosszú távon (12 hónapnál tovább). Ez a szám 8 százalékra nő orvosi segítség mellett, azonban a leszokni vágyók többsége még így sem képes tartósan lemondani a dohányzásról.

Jelenleg több mint 1,3 milliárd ember dohányzik a Földön, és ez a szám az előrejelzések szerint 2025-ig nem változik számottevően. A dohányzás egészségkárosító hatásai ezzel hatalmas betegségterhet helyeznek majd a fogyasztókra, környezetükre és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt. Ilyen körülmények között minden lehetőséget (a megelőzést, a leszokást és az alternatív technológiák használatát) érdemes megfontolni, ami pontenciálisan csökkentheti a dohányzással járó ártalmakat. A dohányzás napjaink egyik legégetőbb társadalmi kérdése, így a dohányzás ártalmainak csökkentése is közös érdekünk – összegezte a várakozásokat a fogyasztói szokásokat elemző Steve Roulet, egy közelmúltban megrendezett online konferencián.

Magyarország és a tüdőrák

Sajnos hazánkban nagyon magas a tüdőrákos halálesetek száma, amely a dohányzási szokásokkal is összefüggést mutat. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2017-ben (az elérhető legfrissebb adatok szerint) 7384 magyar férfinál, és 5522 nőnél diagnosztizáltak rosszindulatú tüdődaganatot.

A dohányzás káros hatásai emellett drasztikusan megemelik több más szervünk rosszindulatú elváltozásának rizikóját, továbbá más krónikus betegség előfordulását is, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az iszkémiás szívbetegség, a perifériás artériás érbetegség, stb. A karcinogenezis dózisfüggő folyamat: minél hosszabb ideig tart és minél nagyobb dózist visz be a dohányos ember a szervezetébe, annál nagyobb eséllyel alakul ki rosszindulatú daganat vagy más káros hatás. Ezért nyilvánvaló, hogy dohányzás esetén a legjobb megoldás a leszokás, ezért aki elhatározta, azt minden lehetséges eszközzel támogatni kell. Amennyiben azonban nem veszünk tudomást azokról, akik nem szoknak le, a fenti betegségek számában nem tudunk további érdemi csökkenést elérni.

Szokj le vagy megbetegszel?

A dohányzó ember gyakran hallhatja ezt a mondatot, amely egyszerűségét tekintve nem veszi figyelembe, hogyan is működik a függőség. Természetesen az egészségmegőrzés legjobb módja a megelőzés, azaz ha rá sem szokunk a dohányzásra, illetve dohányzás esetén a leszokás, azonban, ha nem megy, akkor is tudatosan figyelnünk kell az ártalmak csökkentésére.

A negatív egészségügyi következmények ellenére is a dohányzást valamiért folytatni kívánó felnőttdohányosok számára nyújthatnak megoldást azok az innovatívmódszerek, amelyek a dohány égetése nélkül juttatnak be nikotint a szervezetbe. Fontos kiemelni, hogy az e-cigaretták, a snüssz vagy a hevített dohánytermékek nem kockázatmentesek, azonban alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívát jelenthetnek a felnőtt dohányosok számára, a s cigarettához képest. Ezen technológiák által létrehozott aeroszolban ugyanis égés hiányában kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag található, mint a hagyományos dohánytermékek füstjében. Összehasonlítva a hagyományos cigarettát és a hevített dohánytermékeket, az utóbbi esetében kisebb a tüdőrák kialakulásának kockázata – összegezte a kutatások tapasztalatait David Khayat onkológus professzor a Medical Online által készített interjúban –, azonban nem szabad elfelejteni, hogy még ilyenkor is nagyobb, mint a teljes leszokás esetén, mivel ezek az alternatívák is tartalmaznak például nikotint, és a hosszú távú hatásaikat még kutatják.

A leszokás egyértelműen a legjobb megoldás, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges abbahagyásával szüntethetőek meg 100%-ban a dohányzás ártalmai.

Ismereteink folyamatosan fejlődnek

Mint minden mással kapcsolatban, ismereteink a dohányzás hatásaival kapcsolatban is fejlődtek. A cigaretta égése során keletkező füst több ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyekről már tudjuk, hogyan hatnak az emberi szervezetre. Ezek közül több mint 100 káros vagy potenciálisan káros anyagnak minősül, szervezetbe jutásuk rákkeltő és toxikus folyamatokat egyaránt indukálhat. A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, illetve a sokat emlegetett nikotin. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma. Elsősorban a tüdőt, a szív-érrendszert és a reprodukciós rendszert érintheti.

A függőség kialakulásáért ugyanakkor a nikotin a felelős. Túlzott mértékű fogyasztása fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. A nikotin ugyanakkor nem számít közvetlenül karcinogén vegyületnek – ismertette Khayat professzor. Ezen alapulnak azon alternatív eszközök, amelyek a tudatos ártalomcsökkentés jegyében a nikotinbevitel mellett igyekeznek érdemben csökkenteni a karcinogén anyagok bevitelét.

Egyre népszerűbb a felnőtt dohányzók körében az e-cigaretta, azonban kételyek is felmerültek ezzel kapcsolatban, elsősorban a töltőfolyadék miatt – emelte ki dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója a Medical Online-nak nyilatkozva. Mint megemlíti, egyes esetekben a töltőfolyadékok összetételéről nem sokat tudunk, sokan szabályozatlan módon, ellenőrizetlen forrásból rendelik, ami speciáils kockázatokkal járhat, hiszen nem mindig tudjuk pontosan, hogy mi van ezekben az oldatokban. A veszélyek nagymértékben mérsékelhetők azzal, ha csak ellenőrzött helyről rendelik a fogyasztók a szükséges folyadékot.

A hagyományos dohánytermékekről a füstmentes technológiákra való váltással – jelenlegi tudásunk szerint – kevesebb toxikus anyag jut be a szervezetbe, amely mind a dohányos, mind pedig a környezete számára ártalomcsökkentő hatással bírhat a cigarettázással összehasonlítva.

Fontos az elővigyázatosság

Az ideális állapot az lenne, ha rá sem szoknánk a dohányzásra, így ki sem alakulna a függőség. Az új fejlesztésű, füstmentes termékek esetében is fontos az elővigyázatosság, hiszen ezek sem kockázatmentesek. Nem szabad azt hinnünk – főleg a fiatalabb korosztálynak –, hogy nincs veszélyük, nem ártalmasak az egészségre! A füstmentes technológiáknak nem önmagukban, hanem kizárólag a cigarettával és egyéb hagyományos dohánytermékekkel való összevetésben mutathatók ki az előnyei, azonban a nemdohányzásnál nem létezik jobb megoldás. Nagyon fontos leszögezni, hogy a legjobb, amit tehetünk, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk, hiszen hosszú távon csak így küszöbölhetőek ki teljesen a nikotin- és dohánytartalmú termékek ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.