Dohányzás és tüdőbetegségek összefüggése

A dohányzás kétségkívül korunk egyik legelterjedtebb és legpusztítóbb szenvedélybetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján megközelítőleg 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és ez évente közel kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet.

Magyarországon a dohányosok száma meghaladja a 2 millió főt. 2019-ben hazánkban nagyjából 28.000 ember halt meg valamilyen dohányzással közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hozható betegség következtében.

Egy cigaretta meggyújtásakor a benne lévő dohány elég, a keletkező füstöt pedig a dohányosok belélegzik. Az így belélegzett füstben több mint 6000 különböző, változó mértékben káros összetevő található, melyek méretükben is különböznek egymástól. Egyes nagyobb részecskék, partikulumok megragadnak a felső légutakban és nem jutnak mélyebbre, a tüdőig. A kisebb (kb. 0.005 és 2.5 mikrométer átmérőjű) részecskék azonban az alsó légutakig, a tüdőig is elérnek. Egyértelmű tehát, hogy légzőrendszerünk tekinthető az első kapunak, ahova bejut a dohányfüst, így nem meglepő, hogy kifejezett, komplex károkat tud okozni ezen a területen.

A dohányzás számos tüdőbetegség kialakulásában jelentős szerepet játszik, így azok rendkívül fontos és befolyásolható rizikófaktora. Minél nagyobb mennyiségben, minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a valószínűsége a különféle tüdőbetegségek kialakulásának.

Milyen tüdőbetegségek kialakulásában játszhat szerepet a dohányzás?

• COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség): tulajdonképpen két kórképet foglal magában (emphysema és krónikus bronchitis). A COPD az előfordulási esetek kb. 90%-ban mutat összefüggést a dohányzással.
• Tüdőrák: a dohányzás számos daganattípus kialakulásában játszik szerepet – ezek közül is kiemelkedik a tüdőrák. A tüdőrák világszerte az egyik leggyakoribb daganat, mind férfiak, mind nők esetében. A WHO legfrissebb adatai szerint 2020-ban több, mint 2.2 millió embert diagnosztizáltak tüdőrákkal és közel 1.8 millió ember halt meg világszerte e betegség következtében. A tüdődaganatos esetek kb. 80-90%-ában közrejátszik a dohányzás valamilyen formában. Egy rendszeresen dohányzó ember esetében kb. 15-30× nagyobb a tüdőrák kialakulásának esélye.
• Asztma: a dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, illetve meglévő – akár egyéb okból kialakult – asztma esetén is rontja a betegek állapotát, fokozza a tüneteket és az akut asztmás rohamok számát.
• Tüdőtuberkulózis (tbc): egyes kutatások szerint a tbc-vel való megfertőződés esélye dohányzók között nagyobb, illetve a kialakult tuberkulózis kezelésére is negatív hatással van a dohányzás.
• Egyéb tüdőbetegségek progressziója: fontos tudni, hogy egyéb, a dohányzással közvetlenül össze nem függő tüdőbetegség tüneteit, kórlefolyását is jelentősen ronthatja a dohányzás.

Milyen mechanizmusokkal károsítja a dohányfüst a légzőrendszert?

A dohányfüstben megtalálható, légutakba bejutó méreganyagok számos különböző mechanizmussal károsítják a légzőrendszert és hoznak létre betegségeket.

• A rendszeres dohányzás állandó, krónikus gyulladásos állapotot tart fenn – egyrészt helyileg a légutakban, másrészt az egész szervezetben. A krónikus helyi gyulladás következtében váladék szaporodik fel a légutakban, mely nehezíti a légzést, állandó köhögési ingert okoz, illetve fertőzések kialakulásának is kedvez.
• A dohányzás károsítja a léghólyagocskák falát, melyek így egymással egyesülnek, összeolvadnak (úgynevezett emphysema alakul ki). Ezzel jelentősen csökken a légzőfelület, romlik a gázcsere, valamint a vér oxigénszintje is csökken.
• A dohányfüsttel belélegzett „rákkeltő” anyagok (karcinogének) fontos szerepet játszanak a tüdőrák kialakulásában. A karcinogének károsíthatják a sejtek DNS-ét (mutációt eredményezhetnek), megzavarva ezzel a normál sejtciklust, ami kontrollálatlan sejtszaporodáshoz vezethet. Ehhez hozzáadódik a tüdőben kialakuló krónikus gyulladás szerepe, mely olyan reparációs folyamatokat indíthat el, melyek szintén segítik a sejtszaporodást. Ezek együttesen, hosszabb idő alatt hozzájárulhatnak a tüdőrák kialakulásához.
• A dohányzás során bejutó méreganyagok károsíthatják a szervezet immunválaszát, így az érintett egyén fogékonyabbá válik a különböző fertőzésekre – melyek egyik fő célpontja a légzőrendszer.
• A dohányzás károsítja a légutakban megtalálható csillószőröket, melyek „seprűszerű” mozgásukkal rendkívül fontos szerepet játszanak a légzőrendszer védelmében. Ezek károsodásával egy fontos védelmi vonal sérül, így egyes irritáló anyagok, toxinok, karcinogének, kórokozók könnyebben tudnak a szervezetbe bejutni és hosszabb ideig tudnak ottmaradni.
• A dohányfüsttel szén-monoxid (CO) is belégzésre kerül, mely köztudottan mérgező. A szervezetben a vörösvértestekben megtalálható hemoglobin szállítja az oxigént a sejtekhez. A szén-monoxid az oxigénnél kb. 250-szer erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mely azt eredményezi, hogy a vérbe jutva az oxigént mintegy „lecseréli” a hemoglobinon. Ezzel egyidejűleg az oxigén nem tudja a hemoglobinról a szén-monoxidot lelökni, mert az sokkal erősebben kötődik hozzá. Ennek következtében oxigénhiányos állapot alakul ki a szervezetben.
• A dohányzás több komplex mechanizmussal fokozza a vérlemezkék (thrombocyták) összetapadási hajlamát, ezáltal növeli a kóros vérrögképződést.

Mit nyer az, aki leszokik?

Bizonyított tény, hogy a dohányázásról való leszokásnak számos egészségügyi előnye van. A dohányzás abbahagyásával egyértelműen csökken a különböző tüdőbetegségek kialakulásának rizikója, illetve a meglévő betegségek tünetei is javulhatnak és progressziójuk lassulhat.

Szakmai megfigyelések szerint már kb. 8 órával az utolsó cigaretta elszívása után javul a vér oxigénszintje, majd csökkenni kezd a vér szén-monoxid szintje, ami javítja a szervezet oxigenizációját. Kb. 72 óra múlva megkezdődik a légutak tisztulása, kevesebb váladék képződik. Később elkezd javulni a légúti csillószőrök funkciója, amely segíti a további védelmet. Csökken a köhögés, a légzési nehézség; javul a tüdőkapacitás és a terhelhetőség, állóképesség. Kb. 10-15 évvel a dohányzásról való leszokás után a felére csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata.

Ezek fényében egyértelmű, hogy egészségünk védelme érdekében a legjobb, amit tehetünk, a nikotin- és dohány tartalmú termékek fogyasztásának végleges abbahagyása, mert ezzel nemcsak a várható élettartam hosszabbítható meg, hanem az életminőség is javulásnak indul.

Ártalomcsökkentés

Az egészségi állapotra a legkedvezőbb hatást, a leghatékonyabb ártalomcsökkentést a dohány- és nikotintartalmú termékek összes formájának teljes elhagyása jelenti.

De mitől is káros a cigarettázás?

Sok káros hatásért a dohány égése során keletkező füst és annak bizonyos alkotóelemei tehetők felelőssé. Ennek eredményeként megjelentek különféle égést nélkülöző füstmentes technológiák, melyek a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának folytatásához képest ártalomcsökkentést jelenthetnek. Ezek közé tartoznak a hevítésen alapuló technológiák, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is.

Ezek a technológiák égés és füst nélkül működnek, azonban ugyanúgy nikotint tartalmaznak, így lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint az égéssel járó hagyományos dohánytermékek. Vannak olyan dohányosok, akik az egészségkárosító hatások pontos ismeretében sem szoknak le. Az ő számukra a cigaretta használatához képest bizonyos fokú ártalomcsökkentést jelenthet a füstmentes technológiák használata.

Mindenképpen fontos tudni, hogy a dohányzás bármilyen formában jelentős egészségkárosító hatással bír. Kiemelten növeli a különböző tüdőbetegségek kialakulásának esélyét, illetve a meglévő tüdőbetegségek tüneteit és kimenetelét is rontja. Fontos kiemelni, hogy a füstmentes technológiák használata nem kockázatmentes, de mivel égés és füst nélkül működnek, így használatuk a cigarettához képest akár 70-95%-al kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményezhet – azonban a károsanyag kibocsátás csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést jelenleg még vizsgálják. Ezek a termékek is ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy függőséget okoz, egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

A dohányzásnak tehát nincsen olyan formája – ideértve a passzív dohányzást és a füstmentes technológiák használatát is –, mely ne rendelkezne egészségkárosító következményekkel. Minden dohányos részére a legjobb megoldás kizárólag a dohányzásról való teljes leszokás.

Források:

• Dohányzás okozta betegségek
• Smoking and Respiratory Disease
• Respiratory diseases (excluding lung cancer)
• Estimated number of deaths in 2020

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.