Dohányzás és cukorbetegség összefüggése

A WHO legfrissebb adatai szerint kb. 1.3 milliárd ember dohányzik a Földön és közülük várhatóan minden második ezzel összefüggő betegségben fog meghalni. Évente kb. 8 millió ember halálában játszik szerepet a dohányzás valamilyen formában.

Magyarországon a dohányosok száma meghaladja a 2 millió főt, 2019-es statisztikai adatok szerint a 15 éven felüliek 27%-a dohányzik. Hazánkban 2019-ben kb. 28.000 ember halt meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegség következtében, ami az összes halálozásnak mintegy 21%-át teszi ki.

A dohányzás számos különböző betegség kialakulásában játszik szerepet – mint például szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatos betegségek, tüdőbetegségek. Kevésbé ismert azonban, hogy a dohányzás fontos szerepet játszik a szénhidrátanyagcsere-zavarok – mint inzulinrezisztencia és cukorbetegség (diabétesz, diabetes mellitus) – kialakulásában is. Már bizonyított tény, hogy a dohányzás egy rendkívül jelentős és befolyásolható rizikófaktora az inzulinrezisztenciának és cukorbetegségnek.

A cukorbetegség minden fajtájára hatással van a dohányzás?

Alapvetően két fő típusa különböztethető meg a cukorbetegségnek:

• 1-es típusú cukorbetegség: a hasnyálmirigy által termelt inzulin abszolút hiánya miatt jön létre – általában fiatalkorban. Az összes cukorbetegség kb. 5%-át teszi ki az 1-es típusú diabétesz. A dohányzás ugyan 1-es típusú cukorbetegséget önmagában nem hoz létre, azonban a már meglévő szénhidrátanyagcsere-zavart felboríthatja, kezelését jelentősen megnehezítheti.
• 2-es típusú cukorbetegség: ebben az esetben nem inzulinhiányról van szó, hanem inzulinrezisztencia talaján kialakuló szénhidrátanyagcsere-zavarról, mely gyakran nem megfelelő életmódbeli szokásokhoz, állapotokhoz köthető (pl. elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás). A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában fontos szerepet játszhat a dohányzás. A dohányzóknál (a nemdohányzókhoz viszonyítva) 30-40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség.

Minél hosszabb ideig, minél több cigarettát szív el valaki, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nála cukorbetegség.

Milyen mechanizmusokkal hat a dohányzás a 2-es típusú cukorbetegségre?

• A dohánytermékekben megtalálható nikotin emeli a vércukorszintet. A tartósan magas vércukorszint inzulinrezisztenciát, majd ennek talaján cukorbetegség kialakulását eredményezheti. A magas vércukorszint következményeként a hasnyálmirigy kénytelen egyre több inzulint termelni, hogy a sejtek fel tudják venni a megfelelő mennyiségű glükózt, és az optimális vércukorszint is fennmaradjon. A nagyobb mennyiségben termelt inzulin hatása egyre gyengül, a célsejtek érzékenysége az inzulinra romlik. A fokozott inzulintermelés idővel a hasnyálmirigy kimerüléséhez vezet, a glükóz felhalmozódik a vérben, ezzel cukorbetegség alakul ki. Az inzulinrezisztencia tehát a cukorbetegség „előszobájának” tekinthető.
• A dohányzás egy krónikus gyulladásos állapotot tart fent a szervezetben, ami csökkenti az inzulin hatását.
• A dohányzás oxidatív stressznek teszi ki a szervezetet, ami szintén kedvez a szénhidrátanyagcsere felborulásának, cukorbetegség kialakulásának.
• A dohányzás hatására emelkedhet a vér LDL koleszterinszintje („rossz koleszterin”) és triglicerid szintje, míg a HDL koleszterinszintje („jó koleszterin”) csökkenhet. Ezek az anyagcsereváltozások negatívan befolyásolják a szénhidrátanyagcserét is.
• Már kialakult, inzulinterápiát is igénylő cukorbetegség esetén a dohányzás megnehezítheti a megfelelő terápia beállítását.
• Már kialakult cukorbetegség esetén a dohányzás fokozza a különböző szövődmények (pl. szívinfarktus, stroke, perifériás verőérbetegség, veseelégtelenség ...stb.) kialakulásának esélyét.

Dohányzás és cukorbetegség: a szív-érrendszeri betegségek közös rizikófaktorai

A cukorbetegség és a dohányzás is fontos szerepet játszik az érelmeszesedés (ateroszklerózis) és az ebből következő érszűkületek kialakulásában. A világszerte vezető haláloknak számító szív-érrendszeri betegségeknek tehát közös rizikófaktora a dohányzás és cukorbetegség. Amennyiben ezek még halmozódnak is, a kardiovaszkuláris betegségek (pl. szívinfarktus, stroke) kialakulási esélye tovább fokozódik.

Miért érdemes leszokni a dohányzásról?

A dohányzásról való mihamarabbi leszokás csökkenti a súlyos betegségek kialakulásának lehetőségét, könnyebbé teszi a már kialakult betegségek kezelését, valamint csökkenti a szövődmények előfordulását.

Ha valaki még a szénhidrátanyagcsere-zavar kialakulása előtt leteszi a cigarettát, akkor fontos lépést tett afelé, hogy ne alakuljon ki cukorbetegsége – különösen akkor, ha egyéb életmódbeli tényezőkre is odafigyel (táplálkozás, testmozgás, ideális testsúly fenntartása).

Azonban már kialakult cukorbetegség esetén sem késő leszokni a dohányzásról. Egyes szakmai megfigyelések alapján már 8 héttel az utolsó cigaretta elszívása után javul az inzulinérzékenység, csökken a vércukorszint, jobban kezelhető a diabétesz. Továbbá, a dohányzásról való leszokás csökkenti a cukorbetegséggel kapcsolatos súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát is.

Ártalomcsökkentés

Az egészségi állapotra a legkedvezőbb hatást, a leghatékonyabb ártalomcsökkentést a dohány- és nikotintartalmú termékek összes formájának teljes elhagyása jelenti.

A cigarettázás során felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége összefügg az égéshővel, sok káros hatásért a dohány égése során keletkező füst és annak bizonyos alkotóelemei tehetők felelőssé. Ennek eredményeként megjelentek különféle modern füstmentes technológiák, melyek a hagyományos cigarettához viszonyítva ártalomcsökkentést jelenthetnek.

Ezek közé tartoznak a hevítéssel működő dohánytermékek, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna és az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is. Ezek a technológiák égés és füst nélkül biztosítják a nikotint, így bizonyos szempontból alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek. Azonban fontos tudni, hogy ezek a készítmények is károsak – különösen igaz ez, ha szénhidrátanyagcsere-zavarról, cukorbetegségről van szó. Ugyanis a diabétesz esetében az egyik legfontosabb „károsító” tényező maga a nikotin, mely különböző mennyiségben ezekben a termékekben is megtalálható.

Sajnálatos módon vannak azonban olyan dohányosok, akik az egészségkárosító hatások pontos ismeretében sem hajlandók leszokni. Az ő számukra a hagyományos „füstös” cigaretta használatához képest az egészségkárosító hatások összességét figyelembe véve relatív ártalomcsökkentést jelenthet a füstmentes technológiák használata.

Összességében elmondható, hogy a dohányzásnak nincs olyan formája – ideértve a passzív dohányzást és a füstmentes dohányzás minden formáját is –, mely ne rendelkezne súlyos egészségkárosító következményekkel, így a leszokás minden esetben javasolt. Minél hamarabb teszi le valaki a cigarettát és minél több idő telik el a leszokás óta, annál nagyobb mértékű az egészségkárosító hatás csökkenése.

Források:

• A dohányzás a cukorbetegeknek kétszeresen árt
• Cigarette Smoking: A Risk Factor for Type 2 Diabetes
• Smoking and Diabetes (CDC)
• Smoking and Diabetes (WebMD)
• Tobacco Fact Sheet (WHO)

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.