A dohányzás abszurd története

A tudományos bizonytalanság a bizonyítékalapú gondolkodás szerves része; megfelelő mennyiségű és minőségű tudományos bizonyíték azonban csak hosszú idő és sokak munkája által válik elérhetővé. Nem volt ez másképpen a dohányzási ártalom tragikus felismerésekor, ahogy jó eséllyel nincs ez másképpen a dohányzás füstmentes alternatíváinak egészségre gyakorolt hatásaival sem.

Az Egyesült Államokban először 1964-ben tették közzé azt a jelentést, amely abban az időben egyedülállóan értékelte ki a különböző típusú és minőségű tudományos bizonyítékokat a cigaretta egészségre gyakorolt káros hatásaira, különösen a tüdőrák kialakulásában játszott szerepére vonatkozóan. Ez volt az ún. Surgeon General jelentés (a tisztifőorvos dohányzással kapcsolatos jelentése – "Smoking and Health: Report of the Advisory Committee to the Surgeon General of the Public Health Service"), ami bár története során nem minden esetben vont le helyes következtetéseket, együttesen értékelte a kémiai, biológiai, epidemiológiai és kórélettani bizonyítékokat.

A dohány történeti kontextusa mindenképpen tanulságos – véli Kenneth Michael Cummings, a Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem professzora, akinek munkássága nem merült ki a dohányzási ártalom népegészségügyi és a dohányzásról való leszokás viselkedésbeli tényezőinek kutatásában. Hanem egészen odáig terjed, hogy részt vett olyan korábban titkos belső dohányipari dokumentumok közzétételében, melyek jelentős fordulatot hoztak a dohányzás-ellenőrzés terén (pl. Tobacco Master Settlement Agreement, mely gyakorlatilag a négy legnagyobb dohányipari vállalatot terhelő kártérítési per eredménye volt). Cummings az amerikai E-Cigarette Summit konferencián arról beszélt, hogy a dohányzás visszaszorítás terén a változáshoz mindig a tudományos bizonytalanság mellett kell elköteleződni. A Surgeon General jelentések a mai napig fontos forrásanyagként szolgálhatnak a dohányzás vonatkozásában.

Az alábbi – Cummings előadásában is szereplő – ábrán látható, hogy a történelem során, a 19. század végétől 2010-ig hogyan alakult a „klasszikus” dohánytermékek felvevőpiaca: kezdetben a szivarok és a dohányrágás dominált és ezek népszerűsége az 1940-es évekig szinte folyamatosan növekedett; ezt követően az 1960-as évekig némi stagnálás volt látható – ebben az időben vált megalapozottá a gyanú, hogy a dohányzás súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel jár; ezt az időszakot pedig a népegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően már a dohánytermékekiránti igény jelentős mérséklődése követte. Ugyanakkor a 2010-es évektől ez a folyamat jelentősen lassulni kezdett – ami új megelőzési és leszokástámogatási stratégiákat követel. Ezt követően kezdtek megjelenni azok az állásfoglalások, melyek a füstmentes alternatív dohány- és nikotin termékekben látnak lehetőséget arra, hogy a társadalmat terhelő dohányzási ártalom tovább csökkenthető legyen.

De ne szaladjunk ennyire előre, vajon hány tüdőrákos esetet jelentettek 1890-ban az Egyesült Államokban? – tette fel a kérdést Cummings a közönségnek. A válasz mindössze 145. Ekkor még nem gyanakodott a dohányzásra senki. A jelentett esetek száma azonban az 1950-es évekre már 18 000 fölé ugrott, és a szakemberek még ekkor is csak hitetlenkedve kezdték összekapcsolni a dohányzást a megbetegedéssel – prezentálta Cummings. Voltak persze versengő alternatív magyarázatok, együtthatók is: az elvárosiasodással és a különböző ipari fejlesztésekkel járó káros hatások és a légszennyezettség. A társadalom tehát vonakodott elhinni, hogy egy olyan általános szokás, mint a dohányzás, krónikus megbetegedéshez vezethet. Ebben az időben a férfiak 53 százaléka, és a nők 36 százaléka dohányzott. Ez a teljes amerikai lakosság közel felét (47%) jelentette. A tudomány képviselőinek ekkor még arra is módot kellett találnia, hogy képesek legyenek a felhalmozódó bizonyítékokat asszociáció, illetve ok-okozati összefüggésként kiértékelni. Így jelent meg az első Surgeon General jelentés, melynek hatására felkerültek a cigarettacsomagolásra a veszélyre figyelmeztető jelzések, és korlátozni kezdték a dohányreklámokat. A jelentések innentől kezdve rendszeressé váltak.

Arra viszont, hogy a dohányzást ne „szokásként”, hanem viselkedési és szerfüggőségként kezelje a tudomány, egészen az 1980-as évek végéig várni kellett. Ebben az időben kezdték vizsgálni a cigarettafilter és az alacsony kátránytartalmú cigaretták egészségügyi „előnyeit” – meséli Cummings – akkor ezeket ajánlották fel a le nem szokó lakosságnak.

A következő nagy ugrás pedig a 2000-es években érkezett el a füstmentes alternatívák megjelenésével. Ma hasonló dilemmával kell a tudomány képviselőinek és a döntéshozóknak szembenéznie, mint a 20. század közepén: egy bizonytalan, információhiányos környezetben kell a kockázatokat és az előnyöket mérlegelni az ártalomcsökkentés lehetőségeinél, viszont a bizonyítékok ma sokkal gyorsabban hozzáférhetővé válnak – véli Cummings. Ma már évente 400-500 vizsgálat eredményeit is publikálják az e-cigarettákra fókuszálva, és vitathatatlan, hogy az éghető cigarettákról e-cigarettákra történő váltás számos toxikus és karcinogén vegyi anyagnak való kitettségtől kíméli meg a használóját – tette hozzá az előadó a Public Health England 2018. évi állásfoglalására hivatkozva, amelynek a megállapításait a folytatólagos adatelemzés alapján 2022-ben megerősítették az Egyesült Királyságban.

Így lehetséges, hogy a világ egyes részein 2024-ben már orvosi javaslattal ajánlott füstmentes alternatívára váltani, ha az érintett nem tud leszokni a dohányzásról az elsővonalbeli gyógyszeres támogatással. Azt ugyanis az FDA is elismeri, hogy az éghető cigarettáról e-cigarettára való teljes váltás jelentős egészségügyi előnyökkel járhat le nem szokó személyeknél, bár ezek az alternatívák sem kockázatmenetesek – utóbbi felmérésére hosszútávú epidemiológiai értékelésre, több információra van szükségünk; s nem mindegy honnan érkeznek ezek a bizonyítékok – hangsúlyozta az előadó.

Forrás: DRportal.hu
Hivatkozás: Cummings, K. M. Keeping up with the science on vaping. E-Cigarette Summit USA 2024