Miért olyan nehéz leszokni a dohányzásról?

A dohányzók közül nagyon sokan úgy indulnak neki a boldog újévnek, hogy megfogadják, idén megszabadulnak egészségtelen szenvedélyüktől. Nagyrészüknek nem fog sikerülni, a tudósok tudni vélik, hogy miért.

A dohányzásról leszokottak számos kísértésnek vannak kitéve. Hiányzik ugyanis maga a szokás, a nikotin nyújtotta élvezet, s a megszokottá vált nap közbeni cigarettaszünetek. Számukra szinte elviselhetetlen látvány, ha valaki jelenlétükben gyújt rá. Legtöbbjüknek már ennyi elég, hogy a szilveszter éjszakáján tett fogadalmat megszegve azonnal cigi után kutassanak. Mindezt a Joseph McClernon és kollégái által elkészített tanulmány is megerősíti.

Az amerikai Észak-Karolina állam Durham városában megtalálható Duke Egyetem munkatársai segítségére olyan, a dohányzásról önkéntesen leszokni kívánó emberek voltak, akik a megfigyelések során hajlandóak voltak mágneses rezonancián alapuló agyvizsgálatnak (MRI-vizsgálat) is alávetni magukat.

Utóbbira azért volt szükség, mert McClernon és kollégái az MRI-készülékkel kiválóan dokumentálni tudták a dohányzásról leszokók agyi aktivitásának változásait a leszokás felé vezető úton.

Ennek megfelelően az első vizsgálatokat még azelőtt elvégezték, hogy a füstölgők felhagytak volna szenvedélyükről. Az agyi aktivitás második, készülékkel történő mérésére a leszokás első 24 órájában került sor. A résztvevők kezébe mindkét MRI-vizsgálat során olyan fotókat adtak, amelyek éppen dohányzó embereket ábrázoltak.

A tudósok a két alkalom eredményei között markáns különbséget figyelhettek meg: a leszokás kezdetén elvégzett „szkennelés” során jóval nagyobb agyi aktivitást észleltek. „Vizsgálatunk eredménye arra utalhat, a dohányzással való felhagyás az agyat nyilvánvalóan érzékenyebbé teszi a cigarettázáshoz kapcsolható ingerek szempontjából” - mondja Joseph McClernon.

Csak öt százaléknak sikerül

A tengerentúli tanulmány arra is rámutat, hogy miért is van olyan nehéz dolguk a leszokni vágyóknak, és főleg, hogy miért válnak egykönnyen visszaesővé: „azok közül, akik szakértő segítsége nélkül, „autodidakta módon” teszik le a cigarettát, mindössze öt százaléknak sikerül tartósan absztinensnek maradnia a dohányárukkal szemben” - magyarázza a szakember. „A legtöbb ex-dohányos ugyanis több-kevesebb idő elteltével újra rágyújt. Tanulmányunkkal egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a dohányzásról való leszokás problematikáját, és a közben végbemenő agyi folyamatokat megértsük.”

Az amerikai kutatók számára az volt különösen meglepő a második megfigyelés során, hogy az agy - miközben „tulajdonosa” a dohányzót ábrázoló fotót nézte - teljes gőzzel dolgozott. „A dorsalis területen, amely - többek között - a szokások és rutinszerű tevékenységek (mint a fogmosás vagy a kerékpározás) megtanulásáért felelős, különösen nagy tevékenységet észleltünk” - mondja McClernon. A szenvedélybetegségek szakértője ebből arra enged következtetni, hogy a leszokás nem pusztán önkontroll kérdése, hanem sokkal inkább attól függ, hogy milyen gyorsan sikerül egy rögzült szokást „törölni” az agyból.

A legújabb terápiás módszerek pontosan a szokás „kiradírozásán” alapulnak. Joseph McClernon és egyik munkatársa, Jed Rose egy korábbi tudományos munkája során már bebizonyította, hogy a nikotintapasz nikotinmentes cigarettával párosítva segíthet a korábban tanult és erősen rögzült szokásokon való változtatáson. „E párosítás során ugyanis a dohányzás aktusa gyengül, hiszen a cigaretta elszívása által sem jut a füstölgő jókora nikotin-forráshoz, s ez segít a tartós cigaretta-absztinencia megőrzésében” - mondja Jed Rose.

(WEBBeteg - K.J., fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)