Bármikor újra visszaeshetek - egy volt drogos vallomása
István 41 éves, 13 éves korában ismerkedett meg először a bódulattal Budapesten. Hígító, ragasztó, ami épp elérhető volt. Jelenleg Debrecenben él, évek óta tiszta.
WEBBeteg: - Ki mutatta meg, hogy kell szipuzni?
István: - Alapvetően érdeklődtem a kábítószer iránt: nem kellett megmutatni, mert akkor már jó ideje figyeltem a többieket. A szipuzásos korszakom 3 évig, nagyjából 16 éves koromig tartott. Hetente legalább kétszer, háromszor szívtam.
Drogok és veszélyeik |
WEBBeteg: - A szüleid mikor vették észre?
István: - Elég hamar, mert a hígítótól nagyon mocskos és büdös lesz az ember. Elváltak a szüleink, édesanyám egyedül nevelt hármónkat.
Így nem igazán maradt energiája a munka mellett ilyenekre is figyelni. Amikor észrevette, hogy velem valami nem stimmel, próbált segítséget kérni innen-onnan, de a 80-as évek környékén próbáltak úgy tenni, mintha nem is létezne ez a probléma.
WEBBeteg: - Mi volt a következő "korszak"?
István: - Rögtön intravénás használó lettem. Ez még ópium volt, de 19 éves koromig szinte mindenféle kábítószert kipróbáltam. Nálam nem lehetett azt mondani, hogy kialakult a választott szerem.
WEBBeteg: - Közben hogy álltál a tanulmányaiddal?
István: - Emellett nem lehetett normálisan tanulni. Igyekeztem a minimumot teljesíteni, de ez sem igazán ment. Hozzáférhetetlen, megközelíthetetlen voltam.
WEBBeteg: - Emlékszel még az első kipróbálásra?
István: - A szipuzásból nem, de az első intravénásra igen. Olyan élményt nyújtott, ami emlékezetes volt.
WEBBeteg: - Mi történt ezután?
István: - 19 éves koromban leálltam a szerekkel, 4 évre. Ebben az időben még a kávéról és a cigiről is leszoktam. Megtértem, és egy keresztény gyülekezetbe kezdtem el járni.
WEBBeteg: - Mi vetett véget ennek a 4 évnek?
István: - Egy szerdáról csütörtökre virradóra estem vissza. Közben a tiszta éveim alatt megnősültem, született két gyermekem. A feleségem hittantanár volt. Dolgoztam is, és nagyon szerettem azt a helyet.
WEBBeteg: - Miért estél vissza 4 tiszta év után?
István: - Ugyanúgy, mint az elején: kábítószerezni akartam. Sokáig próbáltam keresni az okát, felelősöket találni, másokat hibáztatni, de rájöttem: én akartam ezt, és nagyon. Nagyon akartam leállni, és nagyon akartam visszaszokni. Elváltunk, a gyerekeimről nem tudok semmit. Próbáltam a lányommal felvenni a kapcsolatot, de nem sikerült. Nem is hinnék el talán, hogy leálltam.
WEBBeteg: - Hogy jutottál a droghoz?
István: - A recepteket hamisítottuk, vagy morfiumot szereztünk a kórházakból, műtősfiúktól. Kialakultak a forrásaink.
A heroin szervezetre gyakorolt hatásai |
Túladagolásnál szívritmuszavar, légzésbénulás alakul ki. Tartós használatnál az immunrendszer legyengül, gyakoriak a fertőzések, kihullanak a fogai, az egyén szociálisan izolálódik, egzisztenciálisan lecsúszik. Igen erős testi és pszichés függőség alakul ki. A heroin szervezetre gyakorolt hatásai>> |
WEBBeteg: - A heroinig eljutottál?
István: - Persze. De alapvetően a mák volt a leggyakrabban használt anyag az utolsó években. Sok mindent kipróbáltam, sok mindent meguntam.
WEBBeteg: - Mennyibe került a szenvedélyed?
István: - Amikor édesanyám meghalt, örököltem egy teljesen berendezett budai lakást. Először csak a könyvek mentek az antikváriumba, aztán a bútorok a szomszédhoz, végül egy matracon ottmaradtam a földön. Becsengettek, hogy megveszik a lakást. Körülbelül fél-egy év alatt elment a lakás és a berendezés ára.
WEBBeteg: - A rendőrséggel voltak összetűzéseid?
István: - Persze, lopással, betörésekkel szereztünk pénzt, amikor elfogyott a lakás ára. Üzleteltünk is, árultam is, hogy hozzájussak.
WEBBeteg: - Mi volt a legkomolyabb bűntett, amit elkövettél?
István: - Ha a társadalmi megítélést nézzük, akkor a betörés. De nem ezt tartom a legdurvábbnak. Nekem a következő jelenet a legemlékezetesebb: az utcán egy idős néninek előttem kiesett a táskájából a pénztárcája. Én felvettem, majd kivettem belőle a pénzt, és visszaadtam. Meg is kért, hogy kísérjem el a henteshez, mert csúszós volt az út. Ezt is megtettem, pedig tudtam, hogy amint fizetni akar, látni fogja, hogy nincs meg a pénze. Addigra már persze eltűntem. Ez volt az egyik mélypont. Ez nagyon mélyen érintett.
WEBBeteg: - Ültél börtönben?
István: - Sokat voltam előzetesben, de börtönben nem ültem. Valahogy mindig megúsztam.
A heroin szervezetre gyakorolt hatásai |
A szenvedélybetegség tényének diagnosztizálása nem egyszerű, a konkrét helyzet megítélését sok tényező befolyásolja. A különféle függőségeket eleve nem lehet azonos mércével megítélni, egy idült alkoholista és egy láncdohányos tünetei, ezek környezetére gyakorolt hatása, a beteg gyógyuláshoz való viszonya rendkívül különböző lehet. Ha a kábítószereket leszámítjuk, a szenvedélybetegségek alapját képező folyamatok egy része - bizonyos keretek között - a hétköznapi életünk problémamentes részét képezik. Egy korsó sör elfogyasztását, néhány szelvénnyel játszott lottójátékot természetesen nem tekintünk betegségnek. Mikor van tehát baj? Támpontként kijelenthető, hogy fokozott odafigyelést igényel a potenciális beteg, ha a szenvedélye a napi tevékenységének, családi-, társas-, munkahelyi tevékenységének rovására megy. A folyamat előrehaladtának további mérföldkövei a rendszeresség, a szenvedéllyel töltött napi időtartam növekedése, vagy súlyosabb esetben akár az összeütközés a törvénnyel. A kór megítélését, pláne a segítséget nehezíti, hogy a betegek gyakran mindent megtesznek azért, hogy a baj ne tűnjön bajnak, azaz disszimulálnak. "Megiszom a magamét, de én nem vagyok alkoholista" - mondják gyakran, sőt ha csak a betegeket kérdeznénk, az alkoholista fogalma nem is létezne. A problémát többnyire a hozzátartozók veszik észre, és ők azok, akik a gyakran tiltakozó, vagy ímmel-ámmal együttműködő beteget orvoshoz viszik. Függőség: mit lehet tenni?>> |
WEBBeteg: - Hol laktál akkor, amikor már a lakást is eladtad?
István: - Amíg futotta, hotelben aludtam, vagy egy ideig az utcán sétáltam. A klasszikus hajléktalanlét elkerült, általában haveroknál aludtam. A kábítószeres világ nagyon belterjes, mindig volt hova menni. Főleg akkor, ha vittem anyagot. Volt, ahol ottragadtam fél évre is. Talán ha három éjszakát töltöttem utcán, vagy pályaudvaron.
WEBBeteg: - A testvéreiddel megszakadt a kapcsolatod?
István: - Nagyjából igen. A lánytestvéremmel már nagyon korán, a fiúval szépen lassan, utoljára négy éve hallottam róla.
WEBBeteg: - Most mennyi ideje vagy tiszta?
István: - Nyolc éve.
WEBBeteg: - Ez minek köszönhető?
István: - Utolsó drogos éveimet nagyon megkínlódtam. Hihetetlen lelkiállapotba kerültem, óriási elvonási tüneteim voltak. A pszichés szimptómákkal nagyon megkínlódtam, már szinte nem volt az az anyagmennység, ami elmulasztotta volna. Többször belenéztem a tükörbe, és elgondolkoztam: pont az lett belőlem, aki egyáltalán nem akartam lenni. Akkoriban nagyon komolyan gondolkodtam az öngyilkosságon. Nem volt otthonérzetem, nem volt senki, aki hitt volna nekem, nem volt mibe kapaszkodnom. Nem voltak normális kapcsolataim, csak anyagos kötődéseim, amelyeket csak az érdekek mozgatták. Fizikailag is teljesen leépültem. Egyre meredekebb dolgokat kellett már megtennem az anyagért.
WEBBeteg: - Végül hogy álltál le?
István: - Kapcsolatban álltam az akkori drogambulanciával, néha odamentem gyógyszerért, és egyszer megláttam egy plakátot: nappali rehabilitációra lehetett jelentkezni. Ott találkoztam a Narkotics Anonymous-programmal, és több embert is felismertem, akikkel együtt anyagoztunk. Láttam, hogy jól vannak. Nem használnak semmit, normális a tekintetük.
WEBBeteg: - Mit kellett még tenned?
István: - Végleg szakítani kellett a drogos haverokkal. Az NA-programot azért még megelőzte az, hogy egy haverommal, aki szintén le akart állni. Bezárkóztunk a lakásába, bevásároltunk egy csomó gyógyszert, és az elvonási tüneteket „megcsináltuk” magunknak kórházon kívül. Ez nagyjából 3 hónapig tartott. Csak a szemben lévő boltba ugrottunk le néha kajáért. Azóta ő is tiszta.
WEBBeteg: - Fizikailag maradt valami nyoma?
István: - A fogaim tönkrementek, és van egy jó erős gyomorfekélyem. Ugyan én is használtam a mások tűjét – próbáltuk ezzel-azzal fertőtleníteni –, de ez nem sportból történt. Olyankor már annyira rosszul vagy, hogy egyszerűen nincs időd és gyakran pénzed sem arra, hogy gyógyszertárba menj.
Az Anonim Alkoholisták |
Ha az elhatározás megszületett, számos módszer van arra, hogy az alkohol rabságából kiszabaduljon a függőségben szenvedő. Egyik lehetséges út az AA, azaz az anonim alkoholisták csoportja. Az Anonim Alkoholisták >> |
WEBBeteg: - A régi korszakodból van még valaki, akivel tartod a kapcsolatot?
István: - Megszakítottam mindenkivel, de ha valakivel találkozom, és aktívan drogozik, próbálom neki elmondani, hogy nekem is sikerült normális életet kialakítanom. De nem agitálok senkit. Amúgy szociális munkás vagyok. Nagyon szeretek kerámiázással is foglalkozni.
A legutóbbi leállásom alatt egy függő lánnyal éltem együtt, akitől két fiam is született. Ő is leállt még akkor. Sokáig teljesen normálisan éltünk, azóta már különváltunk, de ennek semmi köze nem volt a droghoz. A két fiút látogatom, és igyekszem támogatni is őket.
WEBBeteg: - És ha a két kicsi akkora lesz, elmondod nekik őszintén a múltadat?
István: - Igen, mindenképpen. Azt tanultam a Narkotics Anonymous-nál, hogy őszintének és nyitottnak kell lenni.
WEBBeteg: - Nem éreztél az elmúlt 8 évben kísértést, hogy újra a szerhez nyúlj?
Szociális ivók és nagyivók - Az alkoholizmusról |
A magyar lakosság 10 százaléka bizonyíthatóan alkoholfüggő! Az alkoholfogyasztási szokásokról>> |
István: - De, folyamatosan érzek. Igaz, értek drámák azóta: például a válás, de mégsem estem vissza. Viszont volt egy igen éles helyzet: egyszer egy haveromnál aludtam, akiről azt hittem, hogy leállt. Bezárt a lakásba, hogy boltba megy, de este felhívott, hogy elvitték a rendőrök. Kinyitottam a hűtőt, hogy egyek valamit, és telis tele volt kábítószerrel, meg mindenféle kellékkel. Reggelig néztem a hűtőt, de nem nyúltam hozzá.
WEBBeteg: - Elképzelhetőnek tartod, hogy valaha visszaess?
István: - El, bármikor. Ebből meggyógyulni szerintem nem lehet.
WEBBeteg: - Szégyelled, hogy valaha drogos voltál?
Alkoholizmus teszt |
István: - Nem, de nem is reklámozom, és nem is menekülök előle. Megszerettem az életemet. A mostani legrosszabb napomat nem cserélném el a legjobb drogos napommal. Nagyon sokat tudtam segíteni másoknak ezalatt a nyolc év alatt, rengeteg változtam.
Nem lehet azt mondani, hogy kábítószerezni csakis rossz. Jó, de csak az adott pillanatban. Amikor viszont már nem jó, nem tudsz kiszállni.
(WEBBeteg - Czibere Anikó)