Ecstasy terápiás célokra?

A Chicagói Egyetem kutatói szerint az ecstasy nevű kábítószert lehetne alkalmazni szocializációs problémákkal járó pszichiátriai betegségek kezelésében.

A Biological Psychiatry decemberi számában megjelentetett tanulmány szerint az ecstasy-t olyan, a társadalmi beilleszkedésben problémát okozó betegségek kezelésében lehetne alkalmazni, mint az autizmus, a poszttraumás stressz, illetve a skizofrénia. Ismert, hogy az ecstasy, melynek hatóanyaga az MDMA, rövidtávon pozitív érzéseket kelt: fokozza a másokkal való barátságos viselkedést, a játékosságot, és a szeretetérzést. Ilyen módon alkalmazni lehetne terápiás célból, azonban Gillinder Bedi (Columbia Egyetem) és a chicagói munkatársak szerint a beilleszkedést segíti a szer, azonban az empátiát nem feltétlenül.

Egy másik tanulmány júliusban már beszámolt arról, hogy a szer hasznos lehet a poszttraumás stressz kezelésében, hiszen hozzájárul a fájdalommal való megbirkózáshoz azáltal, hogy segíti a félelem leküzdését, ugyanakkor érzelmileg nem nyom el. Az MDMA egy igen népszerű „partidrog”, ami főként az elektronikus zenét kedvelő éjszakánként szórakozni vágyó fiatalok között hódít. Gyakran kombinálják alkohollal, ennek szövődménye akár életveszélyes állapot is lehet.

A chicagói kutatók huszonegy 18 és 38 év közötti egészséges önkéntesen (9 nő, 12 férfi) vizsgálták a drog hatását – korábban már mind kipróbálták a szert. A kutatók véletlenszerűen alkalmaztak kis és közepes dózisú MDMA-t, metamfetamint, illetve cukortablettákat három hét alatt négy alkalommal. Mindegyik ilyen laboratóriumi körülmények között kivitelezett alkalom legalább 4,5 óráig tartott, illetve egészen addig, míg teljesen el nem múlt a hatás. A vizsgálat alatt a résztvevők csak a kísérleti személyzettel találkoztak.

Míg a közepes dózisú MDMA növelte a szeretetérzést, a barátságosságot, és a játékosságot, az alacsony adag inkább a magányérzést mélyítette el. A résztvevőknek arcokat ábrázoló fényképet illetve hangfelvételeket mutattak, a közepes dózis hatására csökkent az idegenségtől való szorongás, azonban a beszámolók szerint a látási és hallási érzékelést nem befolyásolta a szer. A szakértők szerint minden arra mutat, hogy sikerrel lehetne alkalmazni a korábban veszélyesnek tartott szert a pszichiátria területén, azonban az esetleges kockázatokat semmiképp sem szabad elhanyagolni.

(Medipress)