A korpásodás okai
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
A korpa gyakran csupán átmeneti problémát jelent, és speciális hajápoló termékekkel megszüntethető. Ám az is elfordulhat, hogy a korpa hátterében makacs gombás fertőzés, vagy néha valamilyen súlyos megbetegedés áll.
Maga a korpa tulajdonképpen elhalt hámsejtekből áll, melyek a fejbőr megújulása során folyamatosan hámlanak. Normál esetben a korpa nagyon kicsi, ezért alig látható. Bizonyos körülmények között azonban nagyobb méretű lesz, szemmel jól látható részecskékké tömörödik össze, emiatt az érintettek nagyon zavarónak találják.
A felnőttek 10-20%-ánál alakul ki látható korpa, leggyakrabban 20 és 40 éves kor között. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Gyerekeknél leginkább pubertáskorban fordulhat elő, de akkor is csak nagyon ritkán. A korpásodás többnyire szakszerűtlen hajápolás vagy fokozott faggyútermelés következménye. Kialakulhat azonban fejbőrbetegségek következtében, és súlyos betegségek kísérő tünete is lehet.
Milyen panaszokat okoz a korpásodás?
A korpa kinézetre nagyon változatos. Lehet egészen apró, száraz, lisztszerű megjelenése, de előfordulhatnak akár lencse nagyságú, zsíros, sárgás formájúak is. A fejbőrről leválva ezek nagyon zavaróak lehetnek. Az is nagyon kellemetlen az érintettek számára, hogy az addigi törekvéseik ellenére a korpa makacsul kitart, és sokszor nem múlik el, bárhogy próbálnak is megszabadulni tőle.
Ráadásul a korpával az alábbi kellemetlen tünetek is együtt járhatnak:
- A fejbőr viszketése
- Nagyon száraz vagy zsíros haj
- Fokozott hajhullás, vagy töredező haj
- A fejbőr gyulladásai, látható piros foltok
- Egyéb testrészeken is száraz, korpás bőr (pl. térdhajlatban, könyökhajlatban).
Mit lehet tenni, hogy megszabaduljunk a korpától?
A recept nélkül is kapható korpa ellenes szereknek a következő hatásaik vannak:
- Feloldják a korpát (keratolytikum)
- Csökkentik a túlzott mértékű faggyútermelést (antiseborrheás hatás)
- Gátolják a korpásodást okozó gomba növekedését és szaporodását (antimykotikum)
Mindezek mellett tudni kell, hogy korpásodás esetén a hajat csak langyos vízzel szabad mosni. Ezt követően alaposan le kell öblíteni, törülközővel óvatosan megtörölni, és levegőn hagyni megszáradni.
Ha ezek a szerek nem hoznak javulást, akkor az orvos vényköteles termék alkalmazását javasolhatja. Ide tartoznak a szisztémás antimykotikumok, azaz gombaellenes szerek, melyeket tabletta formájában kell szedni, ha a fejbőr kezelése önmagában nem elegendő.
Ha a hámpikkelyek leválása nemcsak a fejbőrre, hanem más testrészekre is kiterjed, az súlyos betegségre utalhat, például pszoriázisra vagy atópiás dermatitiszre. Az ilyen betegségeket bőrgyógyász kezeli.
A korpásodás okai
A hámsejtek leválása normális folyamat. Látható korpásodás azonban csak akkor alakul ki, ha a hámsejtek faggyúval keveredve nagyobb pelyheket képeznek. Rendszeres hajápolással általában könnyedén eltávolítható a korpa. Ha ez nagyon nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, akkor beszélünk fokozott, kezelést igénylő korpásodásról.
A korpásodásnak három fő oka van:
1. Nem megfelelő hajápolás
A nem megfelelő hajápolás alatt értjük például a túl gyakori hajmosást, a túl forró levegővel való hajszárítást, ezek ingerlik, kiszárítják a fejbőrt, gyakran okoznak viszketést, és megakadályozzák, hogy a fejbőr elegendő faggyút termeljen.
2. A fejbőr betegségei
A korpásodás leggyakoribb oka a seborrheás ekcéma. Erre a fejbőrt érintő betegségre a következő tünetek jellemzőek:
- Túlzott mértékű faggyútermelés
- Kis gyulladásgócok a fejbőrön, melyek piros foltok formájában láthatóak
- Az ember normál bőrflórájához tartozó Malassezia gomba túlzott elszaporodása (régebbi nevén Pityrosporum ovale).
Ezeknek a változásoknak a hatására a hámsejtek túl korán elpusztulnak, a faggyúval együtt összecsomósodnak és felválnak.
3. A fejbőr korpásodásával járó egyéb megbetegedések
Orvosi kezelést igénylő, bizonyos testrészek és a fejbőr korpásodásával járó betegségek a következők:
- Pikkelysömör (pszoriázis)
- Atópiás dermatitisz
- A fejbőr patogén gombás fertőzése (Tinea capitis)
- Veleszületett keratózis
- A fejbőr allergiás reakciói
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; lifeline.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
