Az esztétikai kezelés alapelve: természetesség, mértékletesség

Már az ősember is próbálta szépíteni magát - arcfestésre sárga alapozót használt, a púderét mangánércből nyerte. Az ókori egyiptomiak naponta olajozták magukat.

A mosakodást nem szappannal, hanem citromból, illatszerekből gyártott lemosó kenőccsel végezték, valami kezdetleges higiéniát imitálva. A szemöldöküket borotvával, csipesszel tüntették el (epilálták). A szemek erősen hangsúlyozott kontúrozásával nem csak a szem formájának kiemelése, a jó összhatás elérése volt a cél, hanem a rovarok okozta szemgyulladás elleni védelem biztosítása – szőtt szakorvosi közlendőt is a történeti ismeretekkel bevezetett előadásába dr. Preisz Klaudia, amikor a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika fennállásának 125. évfordulóját ünneplő sorozatban legutóbb a kozmetológia és annak egészségügyi vonatkozásai kerültek középpontba.

Ráncok és szarkalábak nélkül

A római birodalomban készült feljegyzések említik először a hivatásos kozmetikust. Az ornatrix ápolta az úrnő arcát, akár naphosszat felügyelve sminkjét. A távoli múltba nyúlik a kendőző szerek használata – osztotta meg tudását az egyetemi adjunktus hallgatóságával, miszerint az arc, a haj, a szemöldökök és pillák festése általános szokás volt. Az i.e. 1500 körül írt Ebers-féle papirusztekercsek bizonyítják, hogy a kozmetikai „tudomány” (inkább: gyakorlat) „bölcsője” a Nílus partján ringott. Az egyiptomi nő illatos olajjal kente haját, fehér és piros festékkel kendőzte arcát, pirosította ajkát. Kéz-, lábkörmeit hennával festette pirosra, vagy éppen aranyozta. Szemhéját, pilláját feketítette, hogy tekintete csábítóbb legyen a nagyobbnak látszódó szemhasadékban. Különböző zsírokkal, olajokkal kenegette testét – főleg fürdés után. Feltehető azonban, hogy csak a tehetősebbeknél lett szokás a mosakodás. Kiásott kődomborművek arról is vallanak, miként tüntették el az öregedés nyomait: mit használtak az őszülő haj elfedésére, a ráncok kisimítására. Az antik kozmetikában egy ma már nem használatos megkülönböztetést is tettek: a higiéniával kapcsolatos, a test szépítését célzó eljárás az „ars ornatrix”, míg a természet adta (veleszületett vagy szerzett) hibákat elfedő, a korral járó elváltozásokat javító módszer az „ars fucatrix”.

Ezt olvasta már? 6 lépés a fiatalos bőrért

A szépészet múltja és jelene

A gazdag római nő toalettjét akár három rabszolganő készítette. Elmaradhatatlan segédeszköz volt a hosszú arany/ezüst hajtű, a szőrcsipesz, az elefántcsont- vagy ébenfafésű, a testkefe. Az illatos púderek mellé por vagy kenőcs alakban fehér, vörös festéket használtak. Volt parókájuk, műszemöldökük. A szőke paróka divatja a germán népekkel való érintkezés után terjedt el. A férfiak is kultiválták a szőrtelenítést – csipesszel, borotvával, meleg gyanta felvitelével. Poppea császárné híres szépítő kenőcse lisztből-olajból készült, reggel ezt kente arcára, majd szamártejjel mosta le, hogy bőre az esti lakoma idejére látványosan szép legyen. A hideg, a meleg, a szél ártalmas hatásaitól különféle kencékkel védték bőrüket. A mandragóra a sebhely, a forradás eltüntetésére szolgált.

A keleti népek szintén ismerték a kendőző eljárásokat, parfümöket. A zsidók oly sokra becsülték az illatszereket, hogy hódolatukat is evvel fejezték ki (l. a bibliai történetet arról, mit vitt ajándékba a három keleti bölcs a csecsemő Jézusnak). A perzsa táncosnők műkontyot/copfot viseltek, arcukat mesterséges anyajegyekkel díszítették.

A római kultúra hanyatlásával az antik világ kozmetikai művészete feledésbe merült, hiszen a kereszténység hívei a testápolás kultuszát felesleges földi hívságnak tartották. Azért persze a középkorban is élt a szépség utáni vágy, gyakorta az egészségre nézve egészen veszélyes módszereket alkalmazva: higany- és ólomszármazékokkal fehérítették akkoriban az arcot.

A kozmetikai „tudományt” arab orvosok alapozták meg, a többiek erre építkeztek. A francia Szép Fülöp udvari sebésze az általános testápolásról írt könyvében még szőrtelenítő szereket, eljárásokat is ajánlott. A szőr végleges kiirtására például azt, hogy a szál csipesszel való kihúzása után a szőrtüszőbe megtüzesített tűt kell vezetni. Az arcfestés mikéntje több mű témája volt. Giovanni Marinello velencei orvos (17. sz.) könyve bőrápoló szerek, soványító-hizlaló fürdők receptjét adta közre. Izzadás elleni, kendőzőszerek, festékek, parfümök előállítását ismertette. Korábban már a napégés ellen is próbáltak védekezni. A 18. század visszaterelte a nőket a természet(es)hez, a túlzott testfestés helyett a tiszta víz kultusza került előtérbe. Divatba jöttek a „szépítő” fürdők. A 19. sz. általános orvosi ajánlása a festékhasználat helyett a higiéné betartása, a gyakori (egyszerű!) mosakodás. (Napjainkban – az orvostudományok, ezen belül a bőrgyógyászat, valamint a kémia, fizika fejlődésével – tudományos alapokra fektetve él tovább a kozmetika „művészete” a világban.)

Küzdelem az öregedés jelei ellen

A Bőrklinika előadása a történeti áttekintés után a ma divatos irányzatokkal, módszerekkel, illetve azok egészségügyi vonatkozásaival foglalkozott. Divatos fogalom az antiaging, ami a korosodás elleni (orvosi, szépészeti) fellépésre utal. A védekezéshez elsőként is azzal kell tisztában lenni, mely tényezők öregíthetnek. A szervezet és – jól láthatóan – a bőr öregedését felgyorsíthatja a nem megfelelő táplálkozás, a stressz, a dohányzás, a mértékletességi szintet meghaladó alkoholfogyasztás, a maradandó nyomokat hagyó napozás. Az ártalom ellen, a kóros folyamat befolyásolására, először is az egyén tehet, életmódja megváltoztatásával – szögezi le dr. Preisz Klaudia. Külsejének – csak látszólagos és időleges (teszi hozzá e sorok lejegyzője) – megváltoztatására már segítségül szolgálhat azonban a kozmetológia.

Ezt olvasta már? Ételek, amik fiatalosan tartanak

A bőr fiatalítását szolgálhatja non-invazív (nem mélyre hatoló) eljárás, ekkor a hám nem sérül, csak a bőrfelület finom hámlasztása zajlik. E „felújítás” a mikrodermabrázió. Egyes lézerkezeléseket is e csoportba sorolják. Invazív módon hatol mélybe a folyékony nitrogén, általában a lézer, és az összes sebészeti módszer. A két fenti eljárás közötti átmenet a botox.

Egy anaerob baktérium által termelt neurotoxin a botox, amit nem csak szépészeti célokra használnak. Szemészek, ideggyógyászok migrén, tic, kancsalság esetén alkalmazzák. 2002 óta a 18-65 év közöttiek túlzott izzadásának (hiperhidrózis) kezelésére is szolgál az Egyesült Államokban. Terheseknél, neuromuszkuláris kór esetén (ha sérült, rendellenes az ideg-izom közötti kapcsolat, főként a harántcsíkolt izmok beidegzése) kerülendő a botox.

A közvélemény előtt ismert a botulizmus, ez a súlyos betegség a mozgató, esetleg a légző izmok bénulását előidézve olykor halállal végződik. Konzervek, kolbász, ritkábban méz, zöldségek vagy rossz hőkezelés eredményeként házi készítmények fogyasztása is botulizmushoz vezethet. (A toxint a 90-es években Iránban fegyverként vetették be. 1996-ban Olaszországban mascarpone sajt okozott súlyos fertőzést, sőt halált is, nálunk 2014-ben egy biotermelő készlete keltett egészségügyi riadalmat.) Ide kívánkozik, hogy a toxin halálos adagja 2500-3000 egység (unit), ehhez képest az orvosi, kozmetológiai kezelésnél 20-50 egységet használnak – hangzik az egyetemi docens megnyugtató magyarázata. Az már kérdés, mennyire megnyugtató, amikor azt fejtegeti, a botox ránctalanító hatása nem tartós, mivel pár hónap után a toxin lebomlik, a bőr visszarendeződik eredeti állapotába. Mégis gyakran vetik be a szarkalábra panaszkodóknál… Az USA-ban pedig ez a leggyakoribb nem sebészeti esztétikai beavatkozás. A botox felfedezése egy plasztikai sebész házaspár megfigyelésére alapozódik, akik észrevették, hogy szemészeti beavatkozások után a kis ráncok elsimultak.

A ránc megjelenése a bőrön morfológiai változás eredménye: a zsírszöveten indult sorvadás után felette a kötőszövet átrendeződik. A ráncok eltüntetésére egyfelől a botoxot alkalmazzák a szemeknél, homlokon (főként a két szemöldök közötti ívnél), de más mimikai izmoknál (pl. a száj körüli úgynevezett dohányzó ráncoknál) is. Ránc ellen egyéb feltöltő anyagot (filler) is be lehet vetni az orr, száj, áll környékén, mert az arc alsóbb pontjain nem biztonságos a botox, az izom bénítása gondot okozhat evés-ivásnál. A botox alkalmazása nagy gyakorlatot igényel. A toxin 2-3 nap alatt éri el az idegvégződést, vagy csak 1 vagy 2 hét után alakul ki a teljes hatás, amikor nem tudja már mozgatni – azért is tűnhet el a bevésődött mimikai ránc, mert a beavatkozás után az izom „pihen”. A lebomlás általában 2-3 hónap alatt megy végbe, aztán visszaáll az izom működése. A verejtékmirigyek kezelése a hónalj adott területén igen hatásos, akár 6-8-10 hónapon át is sokat csökkenhet az izzadás a botox hatására.

A botox mellékhatásai

A terápia utáni első 24 órában kerülendő az intenzív mozgás, sőt, még a lehajolás is, 2 hétig semmiféle egyéb arckezelés nem végezhető. Bár van kozmetológiai szakértő, aki szerint a botox mellékhatása kisebb, mint egy aszpirin bevételeé, ám adódhatnak nem kívánt (nem is várt!) tünetek. Preisz doktornő többet is említ: fájdalom, bevérzés, ödéma. Gond, hogy a botox az adott területen lévő összes izomra egyformán hat, arra is, amit célba se vettek. A szakembernek feltétlenül figyelmeztetnie kell páciensét, hogy kezelés előtt ne vegyen be gyulladáscsökkentőt, aszpirint, nagy dózisú E-vitamin-, sőt fokhagymakapszulát se, és ne fogyasszon alkoholt. Kezelés után 2 hétig ne menjen napra, szoláriumba, mert a folyamatos hő hatására hamarabb kiürül az anyag.

A kezelésnek van „esztétikai” mellékhatása is. Mivel az izmokat bénítja a toxin, az arcnak nincs mimikája, természetellenesen kifejezéstelen. (A kívánt „szépségért” botoxot használó világsztárokat felvonultató gálákon megfigyeltek alapján a jelenség elnevezése: Oscar night freeze). Az is előfordulhat, hogy a beavatkozás nyomán a felső szemhéj lesüllyed. Ha ez bekövetkezik, amíg a botox fel nem szívódik, korrigálásra nincs mód. Akár 2-4 hónap is eltelhet, míg visszaáll az eredeti állapot, figyelmeztet az adjunktus. Ha viszont a szemöldökív ugrik fel túlzottan, azt egy jól irányzott másik botox injekcióval helyre lehet hozni. Mivel az anyag meglehetősen drága, napjainkban egyre több alkalommal figyelhető meg, hogy egyes orvosok, kozmetológusok, de olykor szakképzetlen emberek – házilagos hígításban –, kutatási célokra, vagy az állatgyógyászatra szánt jóval töményebb botoxot használják. Az ilyen tiltott eljárás súlyos szisztémás (szervrendszereket érintő) mellékhatásokat okozhat! Hallani botox-partikról (USA), ahol internetes felvételek megfigyelése alapján, egymásnak szúrják be a botoxot! Az eredmény kétséges, a káros következmény viszont szinte biztosra vehető. Mégis hallani olyan kijelentést, hogy a botox napjaink penicillinje, hiszen egyre több területen kezdik alkalmazni. – Annyi az igazság, hogy szájsebészek botoxszal próbálnak küzdeni a felső íny kivillanása ellen, mások az aszimmetrikus vonások korrekciója, hangképzési rendellenesség esetén próbálkoznak vele. Tervezik a sebészi megoldás nélküli mellemelést. A mellkas izomzatába (pectoralis minorba) adott injekció húzná följebb a kebleket. Az eljárás jövője persze bizonytalan, és ez a hatás se tarthat 3-4 hónapnál tovább, csak 35-50 közötti és a kifejezetten kismellű (A, B kosaras melltartót viselő) nőknél lehetne alkalmazni.

Napjainkban az is beárnyékolja a botox eredményességét, hogy több kezelés után (egyéni, hogy kinél mennyi a sok) kialakulhat vele szemben a rezisztencia, mert megjelennek az ellene termelődő antitestek a szervezetben.

Ezt olvasta már? A sport lassítja az öregedést

Feltöltés

A ránc eltüntetésének másik módja a feltöltés. A 80-as években szarvasmarha kollagénjével próbálkoztak, de az állati fehérje sokaknál allergiát váltott ki, sőt, gyorsan el is tűnt a hatása. Eredményesebbnek látszik a saját kollagénnel/zsírral való feltöltés.

A szilikont több mint 50 éve használják, s bár sok késői szövődményt írnak rovására, ma is nagyon népszerű, mert olcsó, egyszerű, s tartósnak látszik. Kockázata, sőt veszélye, hogy a beültetés helyéről elvándorolhat (szemben a botoxszal), évtizedek múlva máshol megjelenhet torzító csomók (idegentest granulóma) formájában. Gyulladást, fekélyt, hegesedést okozhat – gyakran csak sebészeti úton lehet a következményeket rendbe hozni.

Feltöltésre szolgál a hyaluronsav-alapú készítmény, amit Balázs Endre (New Yorkban élő szemorvos) kakastaréjból állított elő. E jól tolerálható anyag igen biztonságos. Növeli a térfogatot (bár érdemleges volumennövelésre nem alkalmas, mert 6-8 hónap alatt lebomlik), kitölti a ráncot, serkenti a szervezet saját kollagén- és rugalmasrost-termelését, nagy a vízmegkötő képessége. Hátránya viszont, hogy félévente, évente ismételni kell, és még drága is. Ráadásul mellékhatással is járhat – komplikáció lehet a bevérzés, a bőrpír, a fertőzés –, ami a rossz fertőtlenítésnek tulajdonítható vagy annak, hogy esetleg túl sok anyagot adtak be egyszerre. Kontraindikált az arcon, a szájüregben fennálló fertőzés (herpesz) esetén. A túlérzékenyeknél allergia, csomóképződés, igaz ritkán, de vaszkuláris reakciók is előfordulhatnak. Az erek érintettsége két módon jöhet létre: az anyag az érbe kerülve embóliát okoz, vagy a kemény anyag kívülről nyomja (komprimálja), zárja el az eret. Gyakori reakció az ajkakon a csomók kialakulása.

Végül, de nem utolsósorban említjük Dr. Preisz Klaudia, a Bőrklinika egyetemi adjunktusának figyelmeztetését, hogy az esztétikai kezelés végzésekor/végeztetésekor mind az orvos, mind a páciens számára legyen alapelv a természetesség és a mértékletesség!

Tovább A legjobb bőrfiatalító

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Preisz Klaudia, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi adjunktusa