Mi a koszorúér-szűkület?

Coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret, a koszorúeret nevezzük. Ennek a meszesedését hívjuk coronariasclerosisnak, az így kialakuló kórkép koszorúér-szükület, koszorúér-betegség néven is ismert. A fejlett országokban a koszorúér meszesedése, illetve az ebből eredő szívinfarktus, valamint hirtelen szívhalál a vezető halálokok közé tartozik.

Koszorúér-betegség: mit mutatnak a statisztikák?

Az utóbbi 3 évtizedben a tudomány fejlődésével a coronaria betegségből eredő megbetegedéseket, valamint a halálozás statisztikáját jelentősen lehetett javítani mellkasi fájdalom ambulanciák (ún. Chest Pain Unitok) létrehozásával, a koszorúér-sebészet (coronaria bypass, bypass-műtét) fejlődésével, a percutan coronaria intervenciók széles körű elterjedésével és a gyógyszeres terápia javulásával.

A nyugat-európai országok és az Egyesült Államok koszorúérbetegség-statisztikája hasonló. Évente 14 millió észak amerikainál diagnosztizálnak coronariasclerosist és ebből 1,5 millióan szenvednek el szívinfarktust.

A mediterrán országokban, illetve Franciaországban ez a szám kisebb, mely a mértékletes vörösborfogyasztásra, a mediterrán diétára, a telítetlenzsírsav-fogyasztásra vezethető vissza. Az eszkimóknál is kisebb ez a szám az arányaiban nagyobb mennyiségben elfogyasztott omega-3 zsírsav jótékony hatásának köszönhetően. Az afroamerikaiaknál gyakrabban fordul elő a fehérpopulációhoz képest. Ennek oka az, hogy náluk nagyobb arányú a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és a fizikai aktivitás hiánya.

Ha a férfi nő arányt hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a menopauza előtt a nők kevésbé érintettek ebben a betegségben. A menopausa után 10 évvel azonban ez az arány kiegyenlítődik. A dohányzás azonban a nőkben a menopauza adta védelmet megszünteti.

Hogyan alakul ki a koszorúéren a plakk?

Az atherosclerosis görög eredetű szó, mely arra utal, hogy a lipid az ér falában felhalmozódik (athere), valamint az érfal belső, úgynevezett intima rétege megvastagodik (sclerosis). Az érfal belseje, az intima sérülhet a dohányzástól, cukorbetegségtől, hypercholesterinaemiától és egyéb gyulladásos folyamatoktól.

Az atherosclerosis kialakulásában leginkább az LDL (low-density lipoprotein) tehető felelőssé. Ezeket a molekulákat az érfal belsejébe vándorló un. Makrofág fehérvérsejtek bekebelezik. Ezekből a sejtekből a folyamat folytatódásával un. „habos” /foam sejtek jönnek létre. Ezekhez még kötőszövetet termelő, un. fibroblasztok is hozzá tapadnak és fibroatheromát alkotnak.

Amennyiben ez a fibrosus sapka megsérül, úgy egy vérrögképződési folyamat indul be, mely tulajdonképpen az ér teljes keresztmetszetét elzárja és végső soron a folyamat szívinfarktushoz vezet. A fenti elváltozások az idő folyamán lassacskán elmeszesedhetnek, kalcifikálódhatnak, az érfalon meszes plakkok jönnek létre. Egy atheroscleroticus plakk kialakulásához 10-15 évre is szükség lehet.

Az lenne a logikus, ha a minél súlyosabban szűkült ér szakaszból alakulna ki a hirtelen elzáródás. De ez nem így van. Kimutatták, hogy sokszor csak a 60%-ban szűkült ereknél van hirtelen ruptura („robbanás”) és ezt követő vérrögképződés, majd elzáródás. Ennek az az oka, hogy ezeknek az elváltozásoknak nagyobb a lipid/zsír tartalma, vékonyabb rajta az ún. fibrines kötőszövetes sapka, nagyobb bennük a fehérvérsejt-aktivitás. Ezáltal ezek a plakkok sokkal sérülékenyebbek.

A koszorúér-meszesedés során az ér keresztmetszete tágabb és szűkebb irányban is változhat.

• Amennyiben az érfal inkább kifelé tágul, alakul, úgy az érfal keresztmetszete sokáig nem szűkül, az áramlás nem csökken. Ezekben gyakrabban alakulnak ki ún. sérülékeny plakkok, amelyek hirtelen rupturához, azt követően a teljes keresztmetszet elzáródásához vezetnek.

• Amennyiben az érfal inkább befelé vastagszik, akkor a keresztmetszet szűkül. Ezek az elváltozások inkább a stabil angina (mellkasi fájdalom) hátterében állnak.

Lásd még Mit okozhat az érelmeszesedés?

Milyen hatások vezethetnek az atherosclerosis kialakulásához?

Újabb kutatások arra mutatnak rá, hogy az atherosclerosis nem más, mint egy gyulladásos folyamat eredménye. A klasszikus rizikófaktorok közé tartozó dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint is egy-egy gyulladásos folyamatot indít be, és végül egy közös gyulladásos kaszkádba torkollnak.

Ily módon fertőző betegségeket, illetve annak kórokozóit - mint pl. a Chlamydia pneumoniaet, Helicobacter pylorit, Herpes simplex virust, Cytomegalovirust - is felelőssé tették az koszorúér-elmeszesedés folyamatának kialakulásáért. Így könnyű elhinni, hogy a gyulladáscsökkentőként ismert aspirin bizonyítottan csökkenti a szívizom infarktus és a hirtelen szívhalál kialakulását.

Tovább Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus