Az ereket (is) védő újdonság: kenyér kevesebb sóval
megjelent:
A magas vérnyomás kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sófogyasztás. Minden életkorban, mindkét nemnél szoros, dózisfüggő a kapcsolat a sóbevitel mértéke és a vérnyomás értékei között – ezt igazolja az utóbbi években született számos tudományos bizonyíték.
Elemzések támasztják alá, hogy minél több sóval szórjuk meg ételeinket, annál nagyobb annak kockázata, hogy kóros szintre emelkedik vérnyomásunk. Ennek ismeretében különösen riasztó az a hazai „népszokás”, hogy nálunk sokan tán még a sóskiflit is megsózzák.
Tudta? |
| A sóbevitel legnagyobb része azon ételekben található, amelyeket készen megvásárolunk: például a kenyérben, a készételekben, konzervekben, felvágottakban. Bővebben a sószegény étrend érvédő hatásairól |
A magyar lakosság sóbevitelének mértéke
A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, fogalmazott dr. Kiss István a közelmúltban. A Magyar Hypertonia Társaság elnökének adatai szerint a férfiak átlagosan 18, a nők 14 gramm sót fogyasztanak naponta – ez pedig az ajánlott mennyiségnek mintegy 3-3,5-szerese. A gyerekeknél is hasonlóan rosszak az arányok – ők a közétkeztetésben eléjük tett ételekben mintegy 9 gramm sót kapnak, a számukra ajánlott 3 gr helyett, és nyilván az otthoni táplálkozásuk sem „sóban szegény”.
Vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy amennyiben napi 5 grammal kevesebb sót vennénk magunkhoz, ez 23%-kal csökkenthetné az agyvérzés és 17 százalékkal a szív-, érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A Magyar Hypertonia Társaság ezért ambiciózus tervet dolgozott ki, amit Nemzeti Sócsökkentő Programnak neveztek el. Együttműködést kell kialakítani az élelmiszeriparral, melynek szerepe kulcsfontosságú, hiszen a sóbevitel jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből származik – erre példa lehet a levesporok, ételízesítők, húskészítmények, sőt a sajtok, kenyerek sora.
Sófogyasztás: Mennyi az ajánlott napi maximum mennyiség?
Amerikai felmérések szerint sok milliárd dollárnyi megtakarítással járna, ha sikerülne napi 3 grammra leszorítani a sófogyasztást. Magyarországon a szakértők már azzal elégedettek volnának, ha napi 3 grammal sikerülne csökkenteni ezt a bevitelt, ami a feltételezett 300 gr-nyi kenyérfogyasztás mellett, elméletileg könnyedén elérhető volna. Napjainkban ugyanis 100 gr kenyérben 1 gr só helyett 2gr van. Egyelőre éles harc, egyezkedés folyik a gyártókkal, a köz-szolgáltatókkal, mondja a Társaság elnöke.
Szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői |
| A szív- és érrendszeri betegségeknek több rizikófaktora ismert, ezek között léteznek befolyásolható és nem befolyásolható faktorok. A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorairől bővebben |
Az Európai Unió 50 százalékos csökkentést vállalt – kérdéses, hogy hazánk mikor jut el erre a szintre. Tempónk ma jóval lassabb, 4 év alatt összesen 16%-nyi sófogyasztás csökken(t)és végrehajtására tudtunk vállalkozni. Egyetlen jó fejleményként azt említi dr. Kiss István, hogy a szakmai társaságuknak van hitele, tud nyomást gyakorolni. Azok az élelmiszeripari gyártók, akiket arra figyelmeztettek, hogy termékeiknek az egészségügyi határérték feletti a sótartalma, gyorsan reagáltak, és partnernek mutatkoztak a további együttműködésben.
Portugáliában, Írországban, Belgiumban ma már törvény mondja ki, mennyi lehet a só-mennyiség határértéke a kenyérben. Mi még csak ott tartunk, mondja dr. Kiss István, hogy egy hazai pékségben kísérleti stádiumban van egy csökkentett sótartalommal gyártott kenyér. Úgy tervezik, hogy ezt az „egészségbarát” kenyeret majd a Magyar Hypertonia Társaság logójával hozzák forgalomba.
Kulcsszó a tudatos törődés |
| A szakemberek becslése szerinti inkább 3, mint 2,5 millió hipertóniás él közöttünk, annak ellenére, hogy a létező, elérhető - csak megfelelően alkalmazandó - terápia mellett, kordában lehetne tartani ezt a súlyos következményekkel járó népbetegséget –, hangzott el a Magyar Hypertonia Társaság napokban tartott rendezvényén. A mutatók szerintük nem megnyugtatóak – hiszen még csak nem is minden második betegnél éri el a kezelés az optimális eredményt, nem áll be a kívánatos szintre a vérnyomás. Még lesújtóbb egy felmérés azon adata, hogy a kezelt betegeknek mindössze 15-20 százaléka tudja gyógyszere nevét. Az idei programban a kulcsszó a tudatos törődés, aminek része egy régi-új, sosem elhagyható feladat: a nem ellenőrzött betegek felkutatása. A 2005-ben útjára indított „Éljen 140/90 alatt!” program folytatásával kapcsolatban a Társaság „A Hypertonia Éve 2011” kezdeményezését ismertette. Ebben fontos elem a stroke rizikó-szűrés. Szeretnének olyan típusú információt is eljuttatni a lakossághoz, hogy a szélütés kockázatát például a has körfogata is befolyásolja. Fontos elem, hogy nyitni kell a fiatalok, a serdülők korosztálya felé. Ezért, a Társaság az idei évben paradigmaváltó kommunikációs eszközökhöz fordul, hogy minél többen ismerjék fel a magas vérnyomásra, a betegségre utaló jelzéseket, ismerjék meg a kezelés mibenlétét, szükségességét és fogadják el az otthoni vérnyomásmérés jelentőségét. |
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)
