Koszorúér-tágítás után is fontos a rehabilitációs program

MTI
megjelent:

A koszorúér-szűkület kezelése során a szűkült érszakaszt a szívkatéteren lévő ballon fölfújásával kitágítják, majd erre a területre gyakran beültetnek az ér nyitva tartására fémhálóból készült hengert. A bravúros technika végső eredménye azonban hasonló mértékben függ a jó utókezeléstől, mint a jó indítástól.

A koszorúér-szűkület következtében megjelenő mellkasi fájdalom, angina a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett előbb vagy utóbb valamilyen beavatkozást is igényel: koszorúér-műtétet vagy szívkatéteres tágítást. Ezeket a speciális központokban nagy gyakorlatú kardiológusok biztonsággal elvégzik és a korábban már több vizsgálat bizonyította, hogy a szívműtét utáni rehabilitációs utókezelés ugyancsak fontos része a jó eredménynek.

A világhírű Mayo Klinika egyik vezetője, Randal Thomas munkatársaival most azt vizsgálta, hogy a koszorúér-tágítás utáni időszakban a hasonló, személyre szabott utókezelés ugyanolyan hatásos-e, mint a szívműtétet követő rehabilitáció. Vizsgálatuk eredményeit a Circulation közölte.

Az érvényes kezelési irányelvek szerint az Egyesült Államokban a beavatkozás után mihamarabb megtanítják a pácienst a helyes életmódra, bevezetik az optimális gyógyszeres kezelést, ezen kívül nagy figyelmet fordítanak a pszichés megerősítésre és a megfelelő mértékű fizikai terhelés kidolgozására.

A klinikán ellátott több ezer beteg sorsát hat évnél tovább követték. A rehabilitációs programban résztvevő csoport halálozása 47 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak, mint azoké, akik a beavatkozás után nem részesültek ilyen utókezelésben. A kutatók megjegyzik, hogy az Egyesült Államokban koszorúér-tágítás után a betegeknek csak 25 százaléka kap megfelelő utókezelést.

(MTI)

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest