Szívbaj kezelése az ideggyógyászaton?

A szívbetegség a felnőttek fő haláloka szerte a világon, így hazánkban is. Nem véletlen hát, hogy naponta érkeznek hírek a kardiológia területéről a fogyasztott étel, gyógyszer, az életmód (a mozgás/fizikai aktivitás), a gének (a felsorolás még hosszan folytatható) szerepéről, arról, hogy mi miként okozhatja vagy előzheti meg a (szív)bajt.

Ám azt eddig kevesen feltételezték, hogy a keringés egészségét vizsgálók és az idegtudományok képviselői közös kutatásba foghatnának.

Az amerikai Rochester Medical Center kutatóiban azonban felmerült, amikor a HIV-hez kötődő demencia, illetve a szívelégtelenség kialakulásának esetén az MLK3 (angolul: serine/threonine kinase) szerepét vizsgálták. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a szívbetegség és a depresszió között jól dokumentálható, szoros összefüggés létezhet. Eszerint tehát, a szívbetegnél nagyobb valószínűséggel fordul elő depresszió, a depressziósok körében pedig gyakoribb a szívbaj. Ennek alátámasztására különféle okokat feltételezően, több teóriát publikáltak.

Kardiológiai kockázatok

Az összefüggés oka lehet: magatartásbeli, életvezetési – a depressziósra ugyanis jellemzőbb, hogy dohányzik, orvosilag nem megfelelően táplálkozik, fizikailag nem aktív, mindez pedig, közismerten, kardiológiai kockázat. Másfelől, a szívbetegek körében több a túlsúlyos, a diabéteszes, s mindkét állapot depresszióhoz vezet. Genetikai magyarázat, hogy a szerotonin receptorok kódolásáért felelős gének eltérése (abnormalitása) szerepet játszhat mindkét kór kialakulásában.

Immunológiai, gyulladásos okra utalhat mindkét kórállapot esetén, hogy kimutatható a gyulladást előidéző sokféle biomarker emelkedett szintje. A koagulációs rendellenességet már kapcsolatba hozták a depressziót kutatók az erek felszínét borító sejtek eltéréseivel, ami egyébként az érpályák elzáródását is okozhatja (l. ateroszklerózis). Másrészt az agy vérellátásáért felelős erek elzáródása is gyaníthatóan előidézhet depressziót.

Táplálkozási háttérre utal az, hogy a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak csökkent szintje hozzájárulhat mind az atherosclerosis kialakulásához, mind a szívbetegséghez vezető vérrögképződéshez, az agy neurális funkcióinak megváltozásához, ami végül depressziót idéz elő. Az akarattalan „cselekedeteket” (a szívverést, az erek összehúzódását, tágulását) ellenőrző, szabályozó vegetatív (autonóm) idegrendszer aktivitásának megváltozása mindkét betegség kifejlődésével kapcsolatba hozható. Mindezek alapján több tudós szerint célszerűnek látszik az adott kórokkal foglalkozó különböző területek kutatási eredményeinek összekapcsolása.

Végül egy napon a szívgyógyászat eredményeit fel lehet majd használni a depresszió gyógyítására, vagy fordítva, az idegtudományok adhatnak választ egyes kardiológiai problémák megoldására.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)