Infarktus elhanyagolt érszűkület miatt?

szerző: Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus - Trombózisközpont
frissítve:

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni.

Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.

Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Rizikófaktorok az életmódban

A perifériás érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.

A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz, sokkal hatékonyabban működik viszont a megelőzés. A betegségre ugyanis számos életmódbeli tényező hajlamosít, mint a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód.

A fentiek közül a dohányzás a legveszélyesebb: egyértelmű az összefüggés. A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el, és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.

Ez is érdekelheti Magas vérnyomás és a perifériás érbetegség - Tünetek és kezelés

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

1. Amíg a betegség lappang, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív eredmény megnyugtató lehet, de ilyenkor már érdemes belevágni egy életmódváltásba, hogy elkerülhető legyen egy későbbi, komoly betegség.

2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Kis pihenő után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, de bizonyos járástávolság újból jelentkezik. Ezt a stádiumot intermittáló sántításnak nevezik.

3. Később már nyugalomban is, főleg éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, elfehéredhet, elkékülhet – mindez a rossz vérellátás miatt.

4. Igazán súlyos az állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

A súlyos következmények elkerülhetők

A fel nem ismert érbetegség az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.

Pontos statisztikák igazolják, hogy a perifériás érelzáródást hány évvel követi – szinte szabályszerűen – az infarktus és/vagy a stroke. Hasonlóképpen meghatározott idő után követi az első infarktust vagy stroke-ot a perifériás erek elzáródása. Ezért hívjuk ezt sokérbetegségnek. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.

Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.

Az életmódorvoslás és a megfelelő gyógyszerelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet, akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és vérlemezkegátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég - hangsúlyozza Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Vagyis a beteg részéről komoly lelkierő szükséges a dohányzás azonnali elhagyásához, életmód-változtatáshoz, a megtett lépéseket pedig az orvosnak rendszeres ellenőriznie kell. A jól kidolgozott életmódprogrammal jelentős javulás érhető el.

Tovább Hogyan kezelhető a PAD?

Trombózis- és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Trombózisközpont - Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus
Oxygen Medical - Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus
Oxygen Medical - Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus
Érközpont és WEBBeteg - Dr. Antal Szilvia, érsebész és Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest