Vénás elégtelenség - A visszerek megjelenése előtt felismerhető

Kevesen gondolnak rá, hogy baj lehet a vénáikkal, ha nincsenek feltűnő, látható visszereik. Holott a vénás elégtelenség jelentheti a mélyben futó erek károsodását is, amely nem jár látható panaszokkal. Prof. dr. Blaskó György beszélt a témáról.

Mi a vénás elégtelenség?

Ahhoz, hogy a vénák el tudják látni a véráramlásban betöltött szerepüket, szükségesek a vér visszaáramlását megakadályozó vénabillentyűk, a rugalmas és összehúzódásra képes érfal, illetve a véráramlást támogató izompumpa megfelelő működése. A visszerekben megnövekedő és tartósan fennálló nyomás (ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa „lustaságából” ered), a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ilyenkor a vénák (visszerek) nem képesek teljes mértékben ellátni a véráramlásban betöltött feladatukat.

Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget, ugyanis a mélyben futó vénák is károsodhatnak.

A vénás megbetegedések felosztásának alapja az a kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek.

• A felületes krónikus vénás elégtelenség a hétköznapi értelemben emlegetett visszeresség, ami a bőrfelszínhez közel futó erek egyre nagyobb mértékű és egyre jobban látható tágulata.
• A mélyvénákban jelentkező vénás elégtelenség ugyanakkor nem jár szemmel látható elváltozásokkal, ennek ellenére már okoz panaszokat és potenciálisan súlyos szövődmények kockázatával jár.

A két állapot összefügg, legtöbbször együtt jelentkezik, de sajnos a mélyvénák károsodása esetén sok érintett még nem gondol arra, hogy szüksége lenne kezelésre, vagy változtatnia kellene életmódján.

A vénás elégtelenség tünetei

A vénás elégtelenség tünetei fennállhatnak minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. Becslések szerint a felnőtt népesség harmadának vannak vénás elégtelenségre utaló panaszai.

A vénás elégtelenséget az alábbi tünetek jelezhetik, akkor is, ha még nem alakult ki a felszíni visszértágulat:

• estére kialakuló nehézláb-érzés, lábfeszülés;
• terhelés a láb gyors elfáradása, izomláz-szerű fájdalma;
• boka- és lábdagadás, amely eleinte reggelre enyhül, előrehaladott állapotban állandósul;
• éjszaka jelentkező lábszárgörcsök, amit a végtag elégtelen vérellátása okoz.

A panaszokat rontja az állás során jelentkező terhelés, ugyanakkor a könnyű mozgás és a láb megemelésével járó pihentetése javítja a tüneteket. Ugyancsak ront a panaszokon a meleg, akár a nyári hőség, akár a szauna vagy a forró víz hatására.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, . A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek – figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője.

Súlyos szövődmények: bőrproblémák, lábszárfekély

A vénás elégtelenség előrehaladott esetben súlyosabb szövődményekkel járhat. Előbb állandósul a fábfájdalom és a nehézláb-érzés, illetve a boka környéki ödéma. Az erekben pangó vérben könnyebben alakulnak ki vérrögök, ezért fokozódik a mélyvénás trombózis kockázata. Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a salakanyagok elszállítása a bőrből, és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek következményeként a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, viszket, kemény tapintatúvá, majd repedezetté és gyulladttá (ekcémássá) válik, fogékonyabb lesz a fertőzésekre.

A folyamat végén a gyulladás fokozódik, majd a szövetek elhalása, fekély alakul ki a lábszáron. A vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a probléma a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek 40 százalékánál előfordul a trombózist követő 8 éven belül. A néhány milliméterestől a lábszárat körülölelő méretig terjedhet, környéke gyakran gyulladt és maga a képlet láthatóan elhalt. Ha a fekély vénás eredetű, rendszerint nem jár fájdalommal, míg az artériás, hipertóniás és kevert eredetű betegség fájdalmas.

Kezelése történhet bőrgyógyászatilag és /vagy sebészileg, ennek eldöntéséhez mindenképpen orvosi konzultáció szükséges. A legfontosabb azonban a rossz keringésű bőrtelület tisztán tartása helyi hatású fertőtlenítő szerekkel. Sajnos a kialakult fekély igen nehezen gyógyul, és előfordulhat, hogy csak a bőrátültetés enyhítheti átmenetileg. Mindez igen súlyos népegészségügyi probléma. Tehát fontos a korai orvosi beavatkozás, hogy elkerülhető legyen a szövődményként megjelenő egyéb fertőzés, vérzés vagy orbánc. Sok esetben hasznos lehet a véralvadásgátló kezelés bevezetése és kisebb intenzitással, de tartós folytatása.

A melegben romolhat a betegek állapota

Tipikus jelenség, hogy a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt súlyosbodnak a panaszok. Éppen ezért sokszor nyáron is kompressziós harisnyát vagy zoknit kell viselni, akár kezdeti stádiumban is. Ezen kívül fontos a megfelelő életmód, amelynek elemei a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás, a láb statikájának rendezése, a magas sarkú cipő kerülése, és a kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús táplálkozás.

Minden nap érdemes elvégezni az értornát, amelynek célja a vénák kiürülése. Mind a mély - mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábukat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt. Szintén hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk.

Érdemes nem megvárni ennek az állapotnak a kialakulását, hanem már a kezdeti tünetek esetén megkezdeni a visszeresség kezelését, életmódváltással, esetleg vénavédő készítményekkel.

Trombózis és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus