Szívroham után: rehabilitáció, az újabb roham megelőzése és gondozás

szerző: Prof. Dr. Czuriga István - Springmed
megjelent:

A heveny szívinfarktus életveszélyes állapot, melynek túlélését követően rendszerint a beteg addigi életmódjának gyökeres megváltoztatására van szükség. A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra, és a képzettségének megfelelő munka folytatására.

Ezen cél elérésére csak orvosilag irányított komplex rehabilitációs program keretében nyílhat lehetőség.

A betegek rehabilitációja

A szívinfarktust túlélt betegek rehabilitációja már a kórházban, az intenzív osztályon megkezdődik, ahol a korábbi gyakorlattal ellentétben (amikor heteken át teljes ágynyugalomban tartották a beteget) korán elkezdik a beteg mobilizációját és mozgásterápiáját. Ezáltal a korábbi magas kórházi halálozást és különösen a tartós ágynyugalommal járó szövődményeket (pl. tüdőembólia) jelentősen sikerült lecsökkenteni. A rehabilitáció kórházi szakasza (első fázis) során orvos és gyógytornász felügyelete mellett zajlik a betegek mozgáskezelése, amely folytatódik a kórházból való távozás utáni második fázisban is az erre kijelölt speciális szanatóriumban, vagy járóbeteg ambulancián.

A rehabilitáció felügyelet mellett végzett első két szakaszát követően az ún. harmadik fázisban a beteg már önállóan végzi azokat a tréningprogramokat, melyeket az előzőekben megtanult. A fizikai tréning mellett a komplex rehabilitációs program keretén belül rendkívül fontos a pszichés rehabilitáció is, mely rendszerint megfelelő szakember bevonásával segít a betegséggel gyakran együtt járó szorongás oldásában. A rehabilitáció fontos részét képezi a betegek oktatása és egészségnevelése, melynek során megismerik a betegségükkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és megtanulják az egészséges életmód alapelemeit, valamint a veszélyeztető tényezők (magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) megszüntetésének módjait.

A rehabilitáció orvosilag és társadalmilag egyaránt igen eredményes és költséghatékony módszer a koszorúér-betegségben szenvedő betegek kezelésében. A programban résztvevők fizikai terhelhetősége nő, életminőségük és túlélési esélyeik javulnak, és nagyrészük képes eredeti munkatevékenységük folytatására. Ez utóbbi cél elérése jelenti a rehabilitáció igazi sikerét.

Hogyan védhető ki az újabb roham?

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

Bár a heveny szívroham kezelése az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött és a halálozás nagymértékben csökkent, a kórházból távozó betegek kockázata az újabb szívinfarktus kialakulására változatlanul nagyobb, mint az átlag népességé. Különösen fokozott a veszély akkor, ha az infarktus létrejöttében szerepet játszó veszélyeztető tényezők változatlanul fennállnak a szívrohamot követően is, vagy ha a beteg nem részesül megfelelő védő hatású gyógyszeres kezelésben. Ezért ma minden szívinfarktust elszenvedett beteg számára szükséges biztosítani azt a hatékony másodlagos megelőző kezelést, amely bizonyítottan javítja az életminőséget és növeli az életkilátásokat.

Rendszeres ellenőrzés és gondozás

Koszorúér-betegség fennállása esetén a kezelőorvosnak rendszeres időközönként követnie kell betege javulását, meg kell ítélnie a gyógyszeres kezelés hatékonyságát, és szükség esetén változtatni kell a kezelésen. Emiatt a betegeknek rendszeres ellenőrzésre kell járniuk, aminek időtartama állapotuktól függően változik (egy-két hónaptól fél-egy évig).

Igen lényeges, hogy a beteg maga is figyelje panaszai jellegének, erősségének változásait, és szükség esetén azonnal jelentkezzen kezelőorvosánál. Fontos, a gyógyszereit pontosan, az orvos utasításai szerint szedje, és megkérdezése nélkül ne változtasson az adagolásukon, és ne hagyja abba szedésüket.

A koszorúér-betegség gyógyításának hosszú távú sikere, sokszor maga a beteg élete is a jó orvos-beteg együttműködésen múlik.

Bár a betegség alapjául szolgáló érelmeszesedés folyamatát általában teljesen megszüntetni nem lehet, az anginás rohamok gyakoriságát és erősségét gyógyszeres kezeléssel, katéteres kezeléssel vagy műtéttel legtöbbször eredményesen csökkenthetik. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, a kockázati tényezők lehetőség szerinti kiiktatásával, a hatékony kezelési eljárásoknak köszönhetően a legtöbb koszorúérbeteg ma már teljes értékű életet élhet.

Koszorúér-betegségek - Angina, szívinfarktus - megelőzés, kezelés
Dr. Czuriga István

Kardiológia könyvborítóA kiadvány fülszövege: "A szív a legdrágább kincsünk - szól az ősi mondás. Ma is mélyen átérezzük a jelentését, amikor szorító fájdalom markol a mellkasunkba. Ha a szív szólni tudna, csak annyit kérne, vigyázzunk az ő legdrágább kincsére, a koszorúerekre, amelyek ellátják éltető oxigénnel és tápanyaggal - védjük meg őket az alattomos érelmeszesedés ellen. A szív üzenetét tolmácsolja a szerző, akinek kulcsszavai: magas vérnyomás kezelése, koleszterinszint kontrollja, dohányzás abbahagyása, helyes étrend és testmozgás. Ne várjuk meg, amíg a szív az infarktussal hallatja a segélykiáltást! Teljesítsük a kéréseit - még ma!"

SpringMed Kiadó, 2010
112 oldal
Kötés: karton
ISBN: 9789639695597
www.springmedkonyvaruhaz.hu

(Springmed)

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest