Tiszta só: tiszta őrület
Több mint egy éve terjed az interneten egy körlevél, ami a nátrium-klorid, vagyis a konyhasó fogyasztására buzdít, s ördögként űzi a boltokban csökkentett nátrium tartalommal árult, s káliummal kiegészített ételízesítőket. A mérgezőnek titulált sót Tejfalussy András, s több orvos követője kerülendőnek tartja, míg szerinte a patikai tisztaságú sóból sokkal többet kellene fogyasztani.
A kardiológusok szerint viszont ezzel szemben a nátrium-klorid lehet sok civilizációs népbetegség okozója, amiből minimálist lenne szabad csak fogyasztani.
Az egyre gyorsabban terjedő levél szerint „a sóról, mindenféle hazugságot terjesztenek, többek között például azt, hogy megemeli a vérnyomást”. A levél írója, Tejfalussy András szerint (akitől egyébként az interneten, jutányos áron rendelhető tiszta só) a só kell, a só jó dolog, a sófogyasztás egyfajta védőfaktor, s példaként említi a sóbányákban kialakított gyógyhatású barlangokat. Az ügyesen megfogalmazott levélben különböző számításokat is olvashatnak az érdeklődők egészségesnek mondott nátrium és kálium szintekről.
A legmegdöbbentőbb rész azonban mégsem ez. A levélben ugyanis egy másik súlyos állítás is szerepel: mégpedig az, hogy a káliummal dúsított sók egyenesen mérgezőek, s a rendszerváltás óta tudatosan mérgezik ezzel a lakosságot. „Nézzük mit is okoz ez a mérgezés: Szív és keringési problémák, magas vérnyomás, asztma, csontritkulás, érszűkület, fokozott trombózis és infarktus veszély, anyagcserezavarok, vagyis pont azokat a betegségeket, amelyek népbetegségek. Az anyagcserezavarok viszont nagyon sok más betegségnek a kialakulását segítik elő, például többek között a rákét is. Azt nem állítom, hogy közvetlenül rákot okoz, de igenis jelentősen segíti a rák kifejlődését.” – olvasható a tudományosnak ható írásban.
Ezzel szemben a dietetikus szerint…
A megengedett napi maximális sóbeviteli mennyiség egy egészséges felnőtt számára 5 g. Ez egy teáskanál konyhasónak felel meg, s 2 g nátriumot tartalmaz. – Ezzel szemben jelenleg Magyarországon egy 2009-es felmérés szerint a nők naponta 12, míg a férfiak 17,2 g sót fogyasztanak. Nátriumra ugyan valóban szüksége van a szervezetnek, a folyadékháztartás, az ingerületátvitel és a vérnyomás-szabályozás szempontjából, de közel sem ekkora mennyiségben. A túlzott nátriumbevitel ugyanis a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője – magyarázta Erdélyi Aliz, dietetikus.
A szakértő szerint az elfogyasztott tetemes mennyiségű só 70-75 százaléka az előre feldolgozott élelmiszerekből (kenyerek, péksütemények, konzervek, felvágottak, ásványvizek) kerül a szervezetbe, a sófogyasztás csökkentésével a vérnyomás akár 2-8 higanymilliméterrel is csökkenhet, ezért mindenképp ajánlatos ezekből az élelmiszerekből minél kevesebbet fogyasztani. – Ízesítsünk inkább vasfűvel, s ha zöldfűszereket használunk a kellemes ízharmónia elérésére, sóból is kevesebb kell majd – folytatta a szakértő.
Még néhány adat a sóról |
(Forrás: OÉTI) |
A kardiológus is másképp gondolja
A magyar lakosság 20-25 százaléka szenved hipertóniában, vagyis magas vérnyomás betegségben, aminek egyik okozója a túlzott nátrium-klorid bevitel. Prof. dr. Borbola József kardiológus szerint így a túlzott sófogyasztás egyértelműen káros a szervezetre. – A só vizet köt meg, így fokozza a vizenyőképződést, s a magas vérnyomást. Ha valaki vízhajtókat szed, s alacsony a vére nátrium tartalma, annak valóban pótolni kell, hiszen az optimális ionháztartáshoz szükséges, egészséges embereknek azonban vissza kellene fogni a nátriumbevitelt – tanácsolta a szakértő.
A káliumról szólva a professzor elmondta, hogy az a körlevél állításaival szemben nagyon is hasznos a szervezetnek. A kálium a nátriummal együtt ugyanis részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. – A kálium és a magnézium fokozza az izom- és szívizomsejtek aktivitását, csökkenti a vérnyomást és a szívizomzavarokat. Hiányukban ritmuszavar, fáradtság, izomgyengeség és görcsök jelentkeznek. Valóban túl lehet adagolni, egy banánban például 1 g van. Ha egy vesebeteg 4-5 kiló banán egyszerre való megevésétől akár meg is halhat, de ennyit képtelenség megenni – folytatta Borbola József, hozzátéve: az egészséges vese a szervezetbe került káliumtöbbletet minden probléma nélkül kiüríti, de az általános orvosi tapasztalat az, hogy a legtöbb ember szervezetében kevesebb a kálium, mint az szükséges volna.
Túladagolni tehát étkezéssel szinte lehetetlen. Ennek oka, hogy a kálium-háztartás szigorú hormonális szabályozás alatt áll és a káliumürítés többféle mechanizmussal is megvalósulhat. Egészséges emberekben a bevitt kálium közel 90 százaléka vizelettel, 10 százaléka a széklettel, míg kis mennyisége a verejtékkel ürül ki a szervezetből.
Vesebetegeknek azonban oda kell figyelni rá! AZ OÉTI adatai szerint, ha valamennyi élelmiszerben, ill. az ételkészítés és sózás során olyan, 30 százalékkel csökkentett nátriumtartalmú sót használnánk, ahol a nátriumot káliumra cserélték, a ma jellemző átlagos lakossági sóbevitelt figyelembe véve ez 2,6 g kálium-bevitelt jelentene. (Amennyiben a sóbevitelt csökkentenénk az ideális 5 g-ra, és ezt az előbbi típusú sóval fedeznénk teljes egészében, az mindössze 0,48 g káliumfogyasztással lenne egyenértékű.)
Figyelembe véve a számításokat, azon csökkentett nátrium-tartalmú konyhasók normál, átlagos mennyiségben való fogyasztása, ahol a nátrium egy részét káliumra cserélték, ép veseműködés esetén nem jár kockázattal.
Azoknak viszont, akinél a káliumürítés károsodása ismert vagy ennek veszélye fennáll (például krónikus veseelégtelenség, krónikus szívelégtelenség, diabetes, idős kor esetén) a kálium-bevitel csökkentése ajánlott, például diétával. Ilyen esetben pedig figyelembe kell venni a konyhasó esetleges kálium-tartalmát is! Ezt egyébként minden esetben feltüntetik a csomagoláson, így azt mindig olvassa el figyelmesen!
A tiszta sóról – STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program
A körlevél szerint tiszta sót (patikai só) kellene fogyasztani, vagyis olyan készítményt, amely 99, 5 százalékban tartalmaz nátrium-kloridot. A körlevél szerzőjétől egyébként ezt a csodaszert jutányos áron meg is lehet rendelni. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a gyógyszerkönyvi minőségű sót 2011 óta nem is lehet a patikákban kapni. A körlevél ugyanis akkor indult útjára, s a patikai forgalom jelentős megugrása után az országos tiszti főgyógyszerész megtiltotta a NaCl alapanyag „nem gyógyászati célú forgalmazását” a patikákban – éppen a fent említett káros hatások miatt.
A sócsökkentés kiemelt egészségügyi és következményes gazdasági hatásaira tekintettel pedig az Európai Unió Sócsökkentő keretprogramot indított, melyhez a tagállamok nagy része – köztük a jelentős népegészségügyi problémát jelentő hazai sófogyasztás miatt Magyarország is – csatlakozott, elindítva a STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Programot.
Az Országos Élelmezési-, és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szerint az élelmiszeripar együttműködése nélkül az ajánlott értéket elérni, illetve megközelíteni is csaknem lehetetlen. Az élelmiszeripar egyik lehetősége, hogy fokozatosan csökkenti az élelmiszerek sótartalmát (a kenyerek sótartalma a hatóságilag irányadó Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint legfeljebb 2,35% lehet), másik lehetőség olyan sókeverékek alkalmazása, amelyek úgynevezett csökkentett nátriumtartalmú konyhasót jelentenek. Ezek rendszerint különböző kálium vegyületeket (pl. kálium-klorid, kálium-citrát, stb.) tartalmaznak a nátrium-klorid részbeni kiváltására. A csökkentett Na tartalmú só azonos sós íz mellett 30 százalékkal kevesebb nátriumot tartalmaz.
Az OÉTI számításai szerint azon csökkentett nátrium-tartalmú konyhasók normál, átlagos mennyiségben való fogyasztása, ahol a nátrium egy részét káliumra cserélték, ép veseműködés esetén nem jár kockázattal.
Egy nem reprezentatív (hét bolti só vizsgálatával készült) kutatás szerint a hazai üzletekben kapható étkezési célra használt asztali só nátrium-kloridot tartalmaz, kálium tartalma nem haladja meg a 0,2 százalékot, így tehát teljesen indokolatlan a gyógyszertári („gyógyszerkönyvi”) só élelmiszerként történő felhasználása.
A tiszta tengeri-sókban, vagy a drágább Himalája vagy Indus sókban, elviekben nincs, vagy minimális a Kálium tartalom. A csomagoláson fel kell tüntetni, ha mégis van benne Kálium. Létezik egy olyan só is (illetve olyan sópótló, amelynek íze nagyon hasonlít az asztali sóéra), ami egyáltalán nem tartalmaz nátriumot: csak kálium-kloridot és egyéb összetevőket. BONSALT néven árulják, kifejezetten magas vérnyomásban szenvedőknek ajánlják.
Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
Orvos szakértő: Prof. dr. Borbola József, kardiológus