Szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, lehetséges szövődményei és megelőzésük
megjelent:
A szív-és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok. De miért és hogyan alakulnak ki ezek a betegségek és mit tehetünk, hogy megelőzzük a tragédiát?
Bizonyos rizikófaktorok (stressz, magasvérnyomás, magas vércukor- és koleszterinszint) hosszú időn át, akár tünetmentesen is károsítják a szervezet vérellátását biztosító ereket. Az érelmeszesedés az ér belső felszínét alkotó vékony sejtsor (úgynevezett érbelhártya) krónikus gyulladásos betegsége, mely jellemzően a kockázati tényezők hatására valamint a kor előrehaladtával alakul ki. A működésbeli eltérések idővel az érfal szerkezetének kóros és visszafordíthatatlan átalakulásához vezetnek.
A magas koleszterinszint lehetséges következményei
Ha a koleszterinszint magas, akkor az érfalakban lerakódhat a felesleg és plakkok (felrakódások) jönnek létre, melyek rongálják az érfal szerkezetét, csökkentik annak rugalmasságát és az érbelhártya simaságát, továbbá szűkíthetik az ér átmérőjét. A beszűkült erek vérellátási zavart okoznak a különböző szervekben. Az erek beszűkülésének következménye attól függ, hogy a test mely részén következik be a vérellátási zavar.
Hogyan záródik el a beszűkült ér?
A stressz hatásra hirtelen emelkedő vérnyomás, a pulzusszám növekedése, az intenzívebb véráramlás elősegítheti az érfalban található plakkok megrepedését. Az érfal sérülése következtében a keringő vér közvetlen kapcsolatba kerül az érfal alatti struktúrákkal.
A sérült érfal először a vérlemezkék funkcióváltozásához vezet, mely következtében a vér alvadásáért felelős sejtes elemek összecsapzódásra válnak hajlamossá. Az, hogy a plakk mennyire sérülékeny, részben a körkörös falfeszüléstől, részben a plakk zsírtartalmától, összetételétől és elhelyezkedésétől is függ. Az egyik sérülési mechanizmus a plakk felszínének egyenetlenné válása: ilyenkor a vérrög a plakk felszínéhez tapad, míg a plakk berepedése során a vérrög a mélyebben fekvő kórós érfal szerkezetével érintkezik – ez is komplex „vérrög-dugó” kialakulását eredményezheti.
A koleszterin hatása |
| A magas koleszterinszint alattomosan károsítja érrendszerünket: panaszokat sokáig nem okoz, ám már fiatal felnőtt korban is visszafordíthatatlan károsodásokat idéz elő az arra hajlamos egyének érfalán. A koleszterin hosszabb távon növeli az érszűkület, a szívkoszorúér-betegség, az infarktus és a stroke kockázatát. Hogyan hat ereinkre a koleszterin? |
Az verőerek beszűkülésének következményei
A koszorúerek szűkülete a szívizom vérellátási zavarához vezet, amely mellkasi fájdalommal járó anginát vagy szívinfarktust okoz, amelyek következményeként szívelégtelenség jöhet létre. A vesék vérellátását biztosító ereken létrejött szűkület következtében megemelkedhet a vérnyomás, és károsodhat a vese méregtelenítő funkciója, veseelégtelenség alakulhat ki. Az agyi keringés károsodása beszédzavart, bénulást, eszméletvesztést is okozhat.
Az alsó végtagi erek szűkületének első tünete lehet a gyaloglás hatására fellépő lábikragörcs. Súlyos esetben már nyugalmi fájdalom, illetve hűvösebb végtag is kialakulhat. Bármely fenti tünet észlelésekor mielőbbi orvosi ellátásra van szükség.
A megelőzés lehetőségei
A megelőzés alappillére az érfalszerkezet kóros átalakulásának megakadályozása. Már gyermekkortól rendszeres fizikai aktivitás, a normál testsúly megtartása a kiemelt cél. Idősebb korban a vérnyomás, a vércukor és a vérzsírok normál értékre kezelése, a stressz kerülése, rendszeres testmozgás segíthet az érelzáródáshoz vezető érfal-eltérések kialakulásának megakadályozásában.
Magas szív- és érrendszeri kockázat esetén (dohányzás, magas vércukor- és koleszterinszint, magasvérnyomás) gyógyszeres terápiára is szükség lehet a vérrögök kialakulásának megelőzésére. Erre alkalmas például a napi rendszeresességgel szedendő kisdózisú (napi 100 mg) acetil-szalicilsav. Mielőtt rendszeresen gyógyszert kezdene szedni, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával!
(WEBBeteg) - A Bayer Hungária Kft. által támogatott tartalom.
