Légszomj egy kis mozgás után - Mi okozhatja?
megjelent:
A nem megfelelő terhelhetőséget az elégtelen keringés, a szívizom pumpafunkciójának csökkenése is okozhatja. Ennek egyik jele lehet a mellkasi röntgenfelvételen látható szívmegnagyobbodás is. Az EKG-görbe is gyakran eltér a normálistól. A szív ultrahangos vizsgálata a fentieknél pontosabb felvilágosítást adhat a baj eredetéről.
Sokaknak ismerős az érzés: egy emeletnyi lépcsőzés, vagy egy kis kocogás a busz után, esetleg a napi bevásárlás is nehezebb – és úgy tűnik, hogy nem lehet elég mélyeket lélegezni, elfogyott a levegő.
Légszomj - Milyen betegségekre utalhat? |
| A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell nagyobb betegség hozzá. Gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, sportolás után, kimerültség esetén, vagy nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények, kiváltó okok tisztázása. Légszomj - Milyen betegségekre utalhat? |
Ennek hátterében nem csupán a gyakran gyanúba kevert túlsúly, hanem többek között a vérszegénység, pajzsmirigy-betegség, tüdőbetegség és szívbetegség is állhat. Amennyiben szervi elváltozás okozza a tüneteket, fontos a kezelés mielőbbi elkezdése, mert ez nemcsak a panaszokat csökkenti, hanem az életkilátásokat is javíthatja. Ha a teljesítőképesség néhány hónap alatt egyértelműen csökkent, feltétlenül fel kell keresni a családorvost, aki dönt a további teendőkről, és szükség esetén szakorvosi vizsgálatot rendel el.
Ha szívműködési-zavar okozza a panaszt, kísérő tünet lehet még a bokatáji vizesedés, a ritmuszavar, az éjjeli többszöri vizeletürítés, és a mellkasi fájdalom is.
A terhelésre jelentkező nehézlégzés hátterében többféle szívbetegség is állhat:
A szívmegnagyobbodás leggyakoribb oka általában a nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség következményeként kialakuló bal kamrai koncentrikus falmegvastagodás. A vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartása segíthet ennek az állapotnak az elkerülésében.
A szív munkáját kóros mértékben fokozhatja többféle billentyű-betegség is, amely szintén szívnagyobbodást eredményezhet, szívelégtelenség is lehet a következménye.
Koszorúér-szűkület, vagy elzáródás (ez okozza általában a szívinfarktust) esetén is csökkenhet a szív pumpafunkciója. Mivel a vérellátási zavar következtében a szív egy része kevésbé működik, egyes esetekben elhal, a szívfal hegesen átalakulhat, ezért az ép izomzatra nagyobb munka hárul. Szívizom-betegségek – gyulladás, anyagcsere-betegségek – is okozhatják a szívüregek kitágulását, párhuzamosan ezzel a szívizomsejtek elgyengülését.
A szívelégtelenség kezelése a kiváltó októl függően lehet gyógyszeres vagy műtéti. A kezelések célja a szív funkciójának javítása, melyre az orvostudomány mai állása szerint jók a kilátások.
Nagyon fontos a szívizomsejtek funkciójának megőrzése az igen gyakori magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésével, mely részben gyógyszeres terápiával, részben pedig az életmód megfelelő átalakításával érhető el.
A Bayer Hungária Kft. által támogatott tartalom.
(WEBBeteg)
