Trombózis - Útmutató a trombózisok típusaihoz

Trombózis esetén a vénában vagy az artériában kialakuló vérrög elzárja a vér áramlását a szervezetben. A trombózisnak többféle típusa van, melyeknek eltérő lehet a kiváltó oka és a kezelése, ugyanakkor a legtöbb formájára igaz, hogy gyors orvosi ellátást igényel.

Mi a trombózis?

A trombózis okozója minden típus esetén az erekben keletkező vérrög, amely a test különböző részein az ereket elzárva keringési zavart okoz. A vérrög okozhat elzáródást a kialakulásának helyén (thrombus) vagy a vérkeringéssel más szervekbe eljutva (embolus). Több szervet érinthet, leggyakoribb és legveszélyesebb formái az alsó végtagok mélyvénás trombózisa, valamint ez a szívinfarktus (a koszorúerek valamelyik ágának érelzáródása, "koszorúér-trombózis") és a stroke (érelzáródás vagy vérrög miatt megszűnő agyi vérellátás, "agyi trombózis") vezető oka.

Trombózis bármilyen életkorban és bárkinél előfordulhat, mivel egyaránt létezhet genetikailag meghatározott öröklődő, életmóddal összefüggő, vagy más egészségi állapot, gyógyszerszedés okozta formája is. A kockázati tényezők korai felismeréssel és egészséges életmóddal csökkenthetők, a trombózis bekövetkezése esetén pedig az orvosi kivizsgálás és kezelés mielőbbi megkezdése kiemelkedő fontosságú.

A trombózis típusai

A trombózis két fő csoportra osztható: vénás és artériás trombózis. Artériás trombózis esetén a thrombus az artériákban (verőerekben) alakul ki, ez szállítja az oxigéndús vért a szívből a test más részébe. Vénás trombózis esetén a thrombus a vénában jön létre, ez az oxigénben szegény vért szállítja vissza a szívbe.

A köznyelv általában a vénás eredetű elzáródásokat nevezi trombózisnak, míg az artériás trombózisok inkább az érintett szerv függvényében más néven közismertek (szívinfarktus, stroke), ugyanakkor az érelzáródás közvetlen kiváltó oka mindkét típusban hasonló.

Artériás trombózisok

Az artériás trombózis leggyakoribb oka az érelmeszesedés, azaz az artériák falán felhalmozódó plakk. Az artériák hosszú évek alatt fokozatosan beszűkülnek, az érfal megkeményedik, majd a plakk leszakadásával kialakul a trombózis. Kialakulásában szerepet játszhat a vérlemezkék rendellenes összecsapzódása, továbbá az érfal belső (endothel) sejtjeinek zavarával járó kórképek.

Artériás trombózisok típusai:

• Végtagok - Perifériás artériás trombózis. Leggyakrabban az alsó végtagi érszűkület talaján alakul ki, amely gyakran vezet érelzáródáshoz.
• Szív - Szívkoszorúér-trombózis. A koszorúér vérrög következtében történő elzáródása, ami a szívinfarktus, az oxigénellátási zavar miatt bekövetkező szívizomelhalás leggyakoribb oka. (Megjegyzendő, hogy infarktust a vérrögön kívül ritkán más okok is előidézhetnek.)
• Agy - Agyi trombózis. Az agyi artériában bekövetkező vérrög okozta elzáródás az iszkémiás stroke, ami a vérzéses forma mellett a stroke másik, gyakoribb típusa. A stroke-ot létrehozó vérrög lehet trombotikus (helyben kialakuló) vagy embóliás (távoli vénából a véráramlással odajutó) is.
• Egyéb - Artériás trombózis más verőér-szakaszokon is kialkulhat, így ritkán érintheti a belet és más szerveket is.

Vénás trombózisok

A vénás trombózis hasonlóan veszélyes, vérrög okozta érelzáródás, azonban kiváltó okai döntően mások. Kialakulásában döntő szerepet játszanak a véralvadási zavarok (öröklődő vagy szerzett genetikai eltérés, autoimmun betegség, daganatos betegség, bizonyos gyógyszerek következtében), az érfal sérülése (trauma, műtét, kórházi érkatéter, tartós szorító hatás, gyulladásos állapot), továbbá a vér bármilyen ok miatt bekövetkező pangása, amit okozhat a hosszú ideig tartó immobilitás (betegség, sérülés, műtét miatti ágyhozkötöttség, hosszú utazások, tartós ülő- vagy állómunka), vagy a vénákat érintő tágulatok (visszeresség, aranyér).

Vénás trombózisok típusai:

• Vénás tromboembólia (VTE) - Két szorosan összefüggő kórkép együttes elnevezése a vénás thromboembólia:
  • Mélyvénás trombózis - A lábszár vagy a comb vénáiban kialakuló érelzáródás (bár mélyen fekvő vénák más szerveket is behálóznak, a mélyvénás trombózis kifejezést az alsó végtagokra használjuk). A trombózisok leggyakoribb formája, hazánkban évente 10-20 ezer eset történik. Az alsó végtag fájdalmát, meleg érzését, duzzanatát okozhatja, de sajnos tünetmentes is lehet.
  • Tüdőembólia - Az alsó végtagban kialakuló vérrög leválva a keringéssel tüdőbe jut, és az itt található erekben okoz elzáródást. Fulladással, légszomjjal és fájdalommal járó életveszélyes állapot. A panaszok súlyossága azzal arányos, hogy milyen méretű és a tüdő mekkora területét ellátó ér záródott el.
• Felületes vénás trombózis (thrombophlebitis) - A thrombophlebitis a bőr felsőbb részeit érinti, kisebb kiterjedésű és enyhébb gyulladásos panaszokkal jár, mint a mélyebben fekvő és nagyobb vénák elzáródása. Ritkán idéz elő súlyos szövődményeket, például embóliát, de a gyógyulása lassú lehet. Gyakran a visszérbetegség szövődménye.
• Nyaki véna trombózisa (jugularis véna thrombosis) - Az itt kialakuló vérrögök is gyakran szakadnak fel és okoznak tüdőembóliát.
• Portális vénás trombózis - A máj fővénájában, az ún. portális vénájában kialakuló vérrög, a máj fájdalmával, duzzanatával jár.
• Budd-Chiari szindróma - A máj kisebb vénáinak elzáródása a Budd-Chiari szindróma, amely nehezen felismerhető tünetekkel jár: májmegnagyobbodás, hasüregi vizenyő, a méregtelenítő funkció romlása.
• Vesevénás trombózis - A vesék vénáiban kialakuló vérrög. Deréktáji fájdalommal, véres vizelettel és vesefunkció-romlással jár, de sokáig tünetmentes is lehet.
• Mesenterialis vénás trombózis (mesenterális ischaemia) - A belek vérellátását biztosító erekben kialakuló vagy oda jutó vérrög, bélelhalást okozhat.
• Agyi sinusok trombózisa - A sinusok az agyban futó speciális, öblös vénák, elzáródásuk esetén romlik az agy vérellátása és fokozódik az a koponyaűri nyomás. A stroke egy ritka változata.
• Egyéb - Kialakulhat vénás trombózis a szemet, lépet, méhlepényt, gyomrot behálózó vénákban is, illetve a felkar és a törzs vénáiban (pl. vena cava inferior - gyűjtővéna) is.

A belső szervek trombózisait időnként összefoglalóan zsigeri trombózisnak is nevezik.

A trombózis rizikófaktorai és megelőzése

A vénás és az artériás trombózisok számos egyedi rizikófaktorral rendelkeznek, azonban vannak közös kockázati tényezők is: ilyen a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Mindkét csoportban kiemelkedő a veleszületett tényezők, genetikai hajlam szerepe, ezért akinek a családjában történt már valamilyen trombózis, annak a megelőzésre és a trombózishajlam szűrésére különös hangsúlyt kell fektetnie. Az idősebb életkor szintén mindkét csoportban veszélyeztető tényező, de középkorúaknál vagy fiatalabb életkorban is bekövetkezhet bármelyik trombózis.

A vénás trombózis esetében kockázati tényező ezeken felül a hormonkezelés, a fogamzásgátló tabletták szedése, a terhesség (az anyai halálozás vezető oka hazánkban a vénás thromboembólia), a sérülések és műtétek.

Az artériás trombózisnál a magas koleszterinszint, a magasvérnyomás betegség és a cukorbetegség jelent kiemelkedő kockázati tényezőt.

Akinek már egyszer valahol a szervezetében volt trombózisa, annak jelentősen megnő a kockázata a trombózis ismételt kialakulására, leggyakrabban ugyanazt a testrészt érintve.

Kezelési lehetőségek trombózis esetén

A trombózis kezelésében nagyobb különbségek lehetnek a trombózis típusának, helyének, súlyosságának és a beteg állapotának függvényében. A kezelés leggyakrabban a következőket foglalhatja magában:

• Vérhígító gyógyszerek (antikoagulánsok) - léteznek akut helyzetben alkalmazandó és hosszú távú kezelést biztosító készítmények. A felületes vénák elzáródásában ritkábban alkalmaznak teljes véralvadásgátlást, míg a mélyvénák esetében mindig szükséges.
• Trombolízis - A kialakult vérrögök feloldására szolgáló gyógyszeres terápia a trombolízis, csak kórházi körülmények között alkalmazzák.
• Műtétek - Az érintett erek szélesítése katéteres úton, stentek beültetésével, bizonyos esetekben a thrombus vagy az elzáródott érszakasz sebészi eltávolítása.

A trombózis egyes formáinak kezelésére speciális módszerek is rendelkezésre állnak, pl. mélyvénás trombózis esetén hangsúlyos a kompressziós harisnya viselése, a felületesvéna trombózisa esetén a gyulladáscsökkentők képezik a kezelés alapját. A részletes tudnivalókért olvassa el az egyes betegségek kezeléséről szóló cikkeinket.

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: HealthLine, Johns Hopkins Medicine, Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság
Lektorálta: Dr. Szabó zsuzsanna, háziorvos